India gazdasága durván belehúz, Kína még mindig jó, bár lassul. Mindez azonban elhalványul ahhoz képest, hogy Németország talán ki tudja végre ásni magát a gödörből.
Cikk szerzője a Makronóm elemzője.
Kiadta legfrissebb előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap a gazdaságok várható növekedéséről vagy éppen csökkenéséről. A fejlett gazdaságokat tekintve még mindig az Egyesült Államok teljesítménye az egyik legjobb: a tavalyi 2,5 százalékról az idén 2,6 százalékos GDP-növekedés várható, ám 2025-ben az IMF prognózisa szerint már csak 1,9 százalékos. A lassulás a foglalkoztatottsági arány csökkenésének, illetve a várható szigorúbb fiskális politikának, vagyis a kevesebb állami kiadásnak és a több adónak lesz köszönhető.
Ami Európát illeti, összességében a GDP-bővülés az idén érheti el a mélypontját, jövőre azonban növekedésbe kezdhet. Mindenki Németországot figyeli árgus szemekkel: a legnagyobb európai gazdaság tavaly katasztrofális teljesítményt produkált a 0,2 százalékos csökkenésével. Idén sikerült ugyanazt a 0,2 százalékot pozitívba fordítani, jövőre pedig (az IMF prognózisa alapján) már az 1,3 százalékos GDP-növekedést is elérheti. Rá is férne Európára.
A listán jelenleg és a jövő év szerint is mindenki pluszban van, a Visual Capitalist ábrájára pillantva látszik, hogy az erős gazdaságok közül többen próbálnak felfelé mozdulni a nullával kezdődő százalékos skálából.
Infografika: Visual Capitalist
A növekvő és feltörekvő gazdaságok listája legalább ennyire érdekes. India esetében az idén az előrejelzést felfelé módosították, 7 százalékra, ami óriási eredmény még úgy is, hogy ez a bővülés lassulását jelzi a tavalyi 8,2 után, illetve a jövőre prognosztizált 6,5 előtt.
Kína gazdasága szintén lassul, az idei 5 után 2025-re 4,5 százalékot jósol az IMF – tegyük hozzá, amíg Németországnál pár tized százalékos növekedést lehet mérni, addig egy rossz szót sem lehet szólni az ázsiai adatokra. Kína esetében inkább az lesz döntő, hogy valóban olyan ütemben folytatódik-e a lassulás, hogy helytálló lesz az IMF 3,3 százalékos jóslata 2029-ben. A prognózist alapvetően a belső fogyasztás csökkenésével és a népesség elöregedésével, vagyis a munkavállalók számának visszaesésével magyarázzák. Utóbbi a világ számtalan országában fog problémát okozni.
Figyelemre méltó Oroszország bravúrja, amellyel tavaly 3,6, az idén pedig 3,2 százalékos növekedést ért el. Jövőre már csak 1,5 százalékos GDP-bővülést jósol az IMF, ugyanakkor Moszkva még tartogathat meglepetéseket. A Valutaalap eddig sem győzte korrigálni a háborúban álló ország prognosztizált mutatóit – általában felfelé.
***
Fotó: MTI/EPA/Haris Tjagi
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
Nincs új ötlet, unalmasak az előadók, és szinte mindenhol ugyanazok lépnek fel. És pont ebben volt más egy kicsit a Sziget.
Vitályos Eszter és Gulyás Gergely tájékoztat.
