Befolyik-e a kasszába a párizsi olimpiára befektetett összeg?

„A nemzet által befektetett 2 milliárd euró megtérül majd” – jelentette ki Emmanuel Macron a nyilvánosságnak egy televíziós interjú során, még mielőtt a Grand Palais olimpiai helyszínén tett látogatást, száz nappal a párizsi játékok megnyitója előtt. Habár a teljes költséget és a gazdasági előnyöket még nem pontosították, az államfő szerint „ezek a beruházások megtérülnek, mivel fenntarthatók lesznek, és továbbra is ösztönzik az aktivitást”. Macron a Párizs 2024 szervezőirodájára hivatkozva kiemelte, hogy az esemény által termelt több mint 6 milliárd euró körülbelül 2200 vállalat részvételének köszönhető. Hangsúlyozta, hogy a játékok szervezése munkahelyeket is teremtett, amit a Les Echos üzleti napilap is megerősített. 

Nem kell félni, nem lesznek fehér elefántok 

A gazdasági hatásokról szóló frissített tanulmányt a Párizs 2024-nek a hónap végéig kell nyilvánosságra hoznia. A legutóbbi, hét évvel ezelőtti értékelés idején a szervezőbizottság három lehetséges forgatókönyvet említett, a felső tartományban 10,7 milliárd, az alsóban pedig 5,3 milliárd euróval számolva.

Több sportközgazdász szerint ezt a maximum összeget valószínűleg lefelé fogják módosítani, tehát a kiadások nem haladják meg a 10 milliárdot. Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy „nem lesznek fehér elefántok” – utalva a játékok után elhagyott olimpiai létesítményekre, mint többek között Rióban –, amelyek a gyakori költségvetési csúszások okozói. Macron ragaszkodott ahhoz, hogy a Solideo, a 70 olimpiai létesítmény átadásáért felelős közintézmény időben és a költségvetésen belül átadja a stadionokat és sportközpontokat.  

A Saint-Denis, Saint-Ouen és L’Île-Saint-Denis között épülő olimpiai falu, amely a sportesemények idején 14 500 sportolónak ad majd otthont, „több mint 4000 lakást, irodát és munkahelyet teremt a régióban, olyan városrészekben, ahol nagy szükség van rájuk”.  

„Nincsenek olyan jelentős épületeink, amelyeket a játékok után ne használnánk” – hangsúlyozta az államfő, példaként említve a saint-denis-i olimpiai vízi központot, amely „továbbra is az iskolák és egyesületek uszodája marad”. Ugyanez vonatkozik „a Szajna és a Marne több tucat vízi sportközpontjára”, amely a két folyó – ahol az olimpiai versenyek egy részét rendezik – úszhatóvá tételének köszönhetően épül majd meg. 

A franciák félnek az olimpia miatt 

A köztársasági elnök először szólt arról, hogy van B, sőt C terv is a megnyitóünnepségre, amelyet a Szajna mentén kellene megtartani, ha komolyabb terrorfenyegetés történne.  

A franciák nem titkolják aggodalmaikat, hiszen a július 26-i Szajna-parti nyitóceremónia egy nagyszabású és példátlan eseménynek ígérkezik. A La Tribune Dimanche számára végzett Ipsos-felmérés szerint a megkérdezettek 33 százaléka mondta, hogy aggódik az olimpiai játékok miatt, de körülbelül ugyanennyit hagy hidegen a kérdés.  

Negyvenhét százalékuk kételkedik abban, hogy Franciaország képes lesz biztosítani az olimpiai játékok zavartalan lebonyolítását. A megkérdezettek mindössze 55 százaléka bízott abban, hogy a hatóságok megfelelően biztosítják a megnyitóünnepséget, ami 13 százalékponttal kevesebb, mint 2023 októberében.  

Ezek a félelmek jogosak, hiszen Franciaországban már történtek látványos terrortámadások, és a nemzetközi helyzet is rájátszik az ott élők aggályaira. „A többségük amiatt aggódik, hogy a fenyegetettség megnőtt, és új eszközök, például drónok állnak a bűnözők rendelkezésére – jegyezte meg Brice Teinturier, az Ipsos France főigazgató-helyettese. – A franciák felismerték, hogy nincs olyan, hogy zéró kockázat. Másrészt a kormány is azt az üzenetet hangsúlyozza, hogy megtesz mindent.”  

A Szajnán rendezik majd a megnyitót 

Macron a Grand Palais-ban, ahol az olimpiai, valamint paralimpiai vívó- és taekwondoversenyek lesznek, igyekezett eloszlatni ezeket a félelmeket. Különösen a megnyitóünnepség terve vált ki negatív hullámokat, márpedig ez Macron személyes kedvence, amelyet a Szajna mentén várhatóan több mint 300 ezer néző tud megtekinteni. A parádés esemény a Trocaderónál ér véget, ahol az összes hivatalos személyiség összegyűlik.  

„Nagyon széles biztonsági kordont állítunk fel, ahol minden ki-és belépőt átvizsgálunk” – magyarázta Emmanuel Macron. Franciaország legszebb arcát szeretné megmutatni ezzel a példátlan nyitóünnepséggel, amelyet az olimpiai játékok történetében először stadionon kívül rendeznek meg. 

Zűrzavaros világ 

Az elnök elkötelezett a játékok mellett, amelyek mérföldkőnek számítanak második ötéves mandátumában. Meg akarja mutatni, hogy országa képes a nagy események zökkenőmentes megszervezésére, annak ellenére, hogy – saját megfogalmazása szerint is – „zűrzavaros világban élünk”. Az államfő nagy tétekkel játszik – ezt már a Le Monde napilap állapította meg. A március 22-i oroszországi koncerttermi támadás arra emlékeztetett, hogy az iszlamista fenyegetés még mindig velünk van, még akkor is, ha Franciaországban évek óta nem történt nagyobb terrortámadás.  

A kormány többször is kizárta, hogy az olimpiát konkrét fenyegetés érné, de ez nem jelenti azt, hogy nincs is veszély. „A játékok az egyik leginkább támadott esemény, különösen kibernetikai szempontból. Több ezer attak érte már a platformjainkat, és az olimpia alatt is támadni fognak minket, de mi készen állunk. Az biztos, hogy Franciaország még soha nem biztosított ilyen mértékben egy eseményt” – mondta Tony Estanguet, a szervezőbizottság elnöke. 

A nyitóünnepségnek több pótterve is van 

Tavaly márciusban Gérald Darmanin belügyminiszter részletesen ismertette a biztonsági intézkedéseket, amelyek között szerepelt a rendvédelmi erők 30 ezer tagjának mozgósítása a játékok teljes ideje alatt. A megnyitóünnepség napján további 27 ezer ember csatasorba állítása várható különböző magánbiztonsági cégektől és a hadseregtől.   

Emmanuel Macron szintén először szólt arról, hogy a nyitóünnepség B terve – a Trocaderóra korlátozott rendezvény –, sőt egy C terve is – a Stade de France-ban – megvan, ez utóbbi komoly terrorfenyegetés esetén lépne életbe. „Párhuzamosan készülünk rájuk, és valós időben elemezzük a kockázatokat” – jelentette ki az elnök. 

Az Izrael elleni iráni támadás nyomán Gérald Darmanin a zsinagógák és a zsidó vallású iskolák szigorúbb biztonsági intézkedéseiről is beszélt. A játékok és biztonságuk témája az elkövetkező hetekben óhatatlanul felmerül. Az olimpiai láng, amelyet a múlt héten gyújtottak meg a görögországi Olümpiában, május 8-án érkezik Marseille-be, miután átkelt a Földközi-tengeren, és megkezdi hatvannyolc állomásos útját, amely július 26-án a párizsi érkezéssel ér véget.  

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.