Drágulhat a narancs az újfajta dél-európai aszályok okán!

Az aszály még tavaly ősszel, az esős évszakban is valóság maradt Spanyolországban: a vízkészletek országszerte a kapacitás egyharmadára apadtak. A helyzet különösen délen és Katalóniában aggasztó, ahol tavaly november végétől vízkorlátozás lépett életbe. 

Spanyolország ötödén tartós az aszály 

Bár az őszi esőzések Spanyolország nagy részét eláztatták, az ország még mindig szenved az aszálytól: az ökológiai átállásért és a demográfiai kihívásért felelős minisztérium (Miteco) adatai alapján november 22-én az ibériai vízkészletek a kapacitás 32,9 százalékát tették ki. A tárolt víz mennyisége az ország egész területén átlagosan 50,1 százalékra csökkent – jegyezte meg az El País.   

 A helyzet nagyon aggasztó délen, ahol a két nagy folyó, a Guadiana és a Guadalquivir medencéje a kapacitása 23, illetve 18,6 százalékán áll. Ugyanez jellemző az Ibériai-félsziget északkeleti részére is. 

Az aszály több mint három éve mindennapos valóság az ország számos részén.  

Gondolhatnánk, hogy távoli a probléma, ám az aszályos éveket még a hazai fogyasztók is érezték a boltokban. Hiszen 2023-ban soha nem látott magasságokba emelkedett az európai déligyümölcsök ára. Ha a déli, aszályos tendencia folytatódik, akkor a következő években hasonló kihívásokra, részleges áruhiányra érdemes felkészülni ezen a téren. 

Az ökológiai átállásért felelős minisztérium legfrissebb adatai szerint az ország 17,7 százaléka szenved tartós aszálytól. Az El Periódico de Catalunyanapilap rámutat, hogy az aszályok ugyan évtizedek óta rendszeresen visszatérnek, a mostani azonban „minden idők rekordját megdönti”. Az erősen decentralizált ország két legsúlyosabban érintett autonóm régiója, Katalónia és Andalúzia intézkedéseket hozott a területükön a vízellátás korlátozására. 

Az északi részen is riadó van  

Katalónia autonóm kormánya bejelentette, hogy 515 településen, köztük Barcelonában is aszályriadót rendeltek el, amely 6,7 millió lakost érint. A 2008-as szárazság óta ez az első alkalom, hogy az ország e második legnépesebb régiójának a fővárosában ilyen forgatókönyvet kellett életbe léptetni. A riadókészültséget vízkorlátozás kíséri, amely egyelőre nem érinti a háztartási csapvizet.  

Az intézkedések célja a vízfelhasználás csökkentése a mezőgazdaságban 25, az állattenyésztésben 10, az iparban 5 és az öntözést igénylő, rekreációs célú felhasználásokban 30 százalékkal – számolt be az ElNacional.cat helyi internetes lap.  

A spanyol önkormányzatok a zöldterületek öntözésére és az utcatisztításra vonatkozó korlátozásokat is terveznek. Az ország vízhiánya „a vízenergia-termelés jelentős csökkenését és súlyos környezeti következményeket is okoz, például a vizes élőhelyek kiszáradását és a halak pusztulását” – figyelmeztetett az El País országos napilap. 

Portugália vízadagolásra kényszerül 

A portugál sajtó elítélte azzal, hogy ez a válasz túl későn jött: „A veszteségeket kergetjük” – panaszolta a Jornal de Negócios portugál napilap.  

„A víz Portugália rejtett kincse” – ezzel a címlappal jelent meg az év elején a Notícias magazin, kiemelve egy riportot a virágzó palackozottvíz-iparról. A címválasztás azonban több mint irónia egy olyan időszakban, amikor az ország déli részét szárazság sújtja. A hiány miatt Alentejo és különösen Algarve régió az ökológiai katasztrófa szélére került.  

A tározók vízszintje soha nem látott mélyponton van, ami miatt idén nyáron a legrosszabbtól kell tartani – írta a Público. Csak egy csoda menthet meg minket – állították a gazdák az újság beszámolójában. „Soha nem tapasztaltunk még ilyen helyzetet, hogy a vízkészlet a legalacsonyabb szinten van, a talajvíz is eltűnik” – erősítette meg egy környezetvédelmi ügynökség vezetője, aki a tíz éve tartó folyamatos szárazság következményeire hivatkozott. A Portugál Tenger- és Légkörkutató Intézet (IPMA) adatai szerint Portugália területének 19 százalékát sújtja jelenleg a szárazság. 

Lisszabon lemaradt? 

Ha nem teszünk lépéseket, „az év végére a közellátáshoz szükséges víz nélkül maradunk” – jelentette ki Duarte Cordeiro környezetvédelmi miniszter, ezért a kormány februártól kezdve korlátozásokat rendelt el. A gazdák tiltakoznak a szigorítások ellen.  

A Jornal de Negócios lap bírálta a vezetés elkésett válaszát, és két megoldást javasolt: a víz átvezetését az ország északi részéből (ahol többlet van) a déli részbe, valamint sótalanító üzemek építését. „Miért vagyunk lemaradva? Mert ezek az üzemek nem olyan feltűnőek, mint a TGV, vagyis a gyorsvasútprojekt, és valószínűleg azért, mert nem hoznak annyi pénzt a lobbiknak. A történet tanulsága: mint oly sok más dologban, most is a veszteségeket kergetjük.” 

Évtizedes hibák 

Az Expresso lap rámutatott, hogy Algarve 40 golfpályájából 38 továbbra is ivóvízzel öntözi hatalmas gyepszőnyegét, és csak kettő használ szennyvíztisztító telepeken kezelt vizet. A vezércikkíró elítélte a hatóságok „évtizedes tervezési hibáit és az alternatív megoldásokba való befektetés hiányát”, de az általános közömbösséget is. „A déli rész, amely az előrejelzések szerint a jövőben sivataggá válik, nem tudja megakadályozni a globális felmelegedést, most viszont alkalmazkodni kell a fejleményekhez. Csakhogy ez senkit sem érdekel addig, amíg a csapokat el nem zárják.”  

A cikkíró a Science folyóiratban megjelent tanulmányra utalt, amely szerint Dél-Európa régiói – jelen esetben Andalúzia és Algarve – az évszázad végére sivataggá válnak, ha nem sikerül kordában tartani az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenlegi ütemét. A rendkívüli szárazsággal küzdő Andalúzia nemrég segítséget kért az Európai Uniótól és külön Portugáliától, hogy a szomszédos országból vizet küldhessenek neki. 

Szárazság sújtja a Földközi-tenger medencéjét 

Nem csak a két említett dél-európai ország az, amely az aszálytól szenved. A klímaváltozás következtében a szárazság a Földközi-tengerrel határos országokban fertőzésszerű betegséghez hasonlatos problémává vált – írta az El Periódico de Catalunya. 

Franciaország a Katalóniával határos Pyrénées-Orientales megye miatt aggódik, ahol a bortermelő és állattenyésztő ágazatot tönkretette az szárazság. A helyi prefektúra kénytelen volt korlátozni a vízfogyasztást a különböző gazdasági tevékenységeknél, illetve ösztönözni a szennyvíz újrafelhasználását az utak tisztítására, és előnyben részesíteni a csepegtető öntözést. 

Olaszországban január elején a hatóságok több mint 50 szicíliai településen vízadagolást vezettek be. A sziget most abban reménykedik, hogy a központi kormánytól pénzeszközöket kapnak a jelenleg leginkább sújtott mezőgazdasági és állattenyésztési ágazat tehermentesítésére. 

– emlékeztetett a napilap. Akkor az athéni kormány bejelentette, hogy 2024-től a természeti katasztrófákra szánt éves keretösszeg 600 millió euróra duplázódik. 

Marc Montlleó katalán biológus szerint megint válságnak kell beütnie ahhoz, hogy Spanyolországban az emberek a fejükhöz kapjanak, és megkezdődjenek az aszálykármentő beruházások. A szakember azt is elismerte, hogy az elmúlt három évet ezeknek a befektetéseknek köszönhetően sikerült átvészelni, de figyelmeztetett arra: „A következő szárazság nagyon gyorsan jön, és súlyosabb károkat fog okozni, mint az előzőek.”  

Úgy vélte: „Lehetünk hatékonyabbak kihasználhatjuk a felszín alatti vizeket, egyetlen cseppet sem pazarolunk el, sótalaníthatjuk a tengervizet, idővel és pénzzel vizet adhatunk a lakosságnak.” A szakember azt is hozzáfűzte: „Az aszály különösen a természeti környezetet sújtja: a mezőgazdaságot, az állattenyésztést, az erdőket, a víztartó rétegeket és a folyókat. Hosszú távon ezek az ökoszisztémák szenvedik meg leginkább a válságot. Ennek a következményeire is fel kell készülnünk.” 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.