Dühösek a spanyol gazdák az EU új törekvései miatt – utcára vonultak
A latin-amerikai államokkal való egyezmény súlyosan hátrányos az EU-s mezőgazdaságra.
Globálisan nő a hirtelen aszályok gyakorisága, ami súlyosbítja a helyzetet a Földközi-tenger térségében, főleg Spanyolországban és Portugáliában. Az Ibériai-félsziget déli részét elsivatagosodás fenyegeti, ami a déligyümölcsök drágulásához vezethet világszerte.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
Az aszály még tavaly ősszel, az esős évszakban is valóság maradt Spanyolországban: a vízkészletek országszerte a kapacitás egyharmadára apadtak. A helyzet különösen délen és Katalóniában aggasztó, ahol tavaly november végétől vízkorlátozás lépett életbe.
Bár az őszi esőzések Spanyolország nagy részét eláztatták, az ország még mindig szenved az aszálytól: az ökológiai átállásért és a demográfiai kihívásért felelős minisztérium (Miteco) adatai alapján november 22-én az ibériai vízkészletek a kapacitás 32,9 százalékát tették ki. A tárolt víz mennyisége az ország egész területén átlagosan 50,1 százalékra csökkent – jegyezte meg az El País.
A napilap szerint szeptember elejétől napjainkig a csapadékmennyiség nem érte el a normális érték 73 százalékát, ami azt jelenti, hogy az év ezen időszakára jellemző átlagos eső egynegyede hiányzott.
A helyzet nagyon aggasztó délen, ahol a két nagy folyó, a Guadiana és a Guadalquivir medencéje a kapacitása 23, illetve 18,6 százalékán áll. Ugyanez jellemző az Ibériai-félsziget északkeleti részére is.
Az aszály több mint három éve mindennapos valóság az ország számos részén.
Gondolhatnánk, hogy távoli a probléma, ám az aszályos éveket még a hazai fogyasztók is érezték a boltokban. Hiszen 2023-ban soha nem látott magasságokba emelkedett az európai déligyümölcsök ára. Ha a déli, aszályos tendencia folytatódik, akkor a következő években hasonló kihívásokra, részleges áruhiányra érdemes felkészülni ezen a téren.
Az ökológiai átállásért felelős minisztérium legfrissebb adatai szerint az ország 17,7 százaléka szenved tartós aszálytól. Az El Periódico de Catalunyanapilap rámutat, hogy az aszályok ugyan évtizedek óta rendszeresen visszatérnek, a mostani azonban „minden idők rekordját megdönti”. Az erősen decentralizált ország két legsúlyosabban érintett autonóm régiója, Katalónia és Andalúzia intézkedéseket hozott a területükön a vízellátás korlátozására.
Katalónia autonóm kormánya bejelentette, hogy 515 településen, köztük Barcelonában is aszályriadót rendeltek el, amely 6,7 millió lakost érint. A 2008-as szárazság óta ez az első alkalom, hogy az ország e második legnépesebb régiójának a fővárosában ilyen forgatókönyvet kellett életbe léptetni. A riadókészültséget vízkorlátozás kíséri, amely egyelőre nem érinti a háztartási csapvizet.
Az intézkedések célja a vízfelhasználás csökkentése a mezőgazdaságban 25, az állattenyésztésben 10, az iparban 5 és az öntözést igénylő, rekreációs célú felhasználásokban 30 százalékkal – számolt be az ElNacional.cat helyi internetes lap.
A spanyol önkormányzatok a zöldterületek öntözésére és az utcatisztításra vonatkozó korlátozásokat is terveznek. Az ország vízhiánya „a vízenergia-termelés jelentős csökkenését és súlyos környezeti következményeket is okoz, például a vizes élőhelyek kiszáradását és a halak pusztulását” – figyelmeztetett az El País országos napilap.
Portugália vízadagolásra kényszerül
Februártól a portugál kormány korlátozta a vízfogyasztást mintegy 25 százalékos csökkentéssel a mezőgazdaságban és 15 százalékkal a városi felhasználóknál, beleértve a háztartásokat és az Algarve régió turisztikai iparát is.
A portugál sajtó elítélte azzal, hogy ez a válasz túl későn jött: „A veszteségeket kergetjük” – panaszolta a Jornal de Negócios portugál napilap.
„A víz Portugália rejtett kincse” – ezzel a címlappal jelent meg az év elején a Notícias magazin, kiemelve egy riportot a virágzó palackozottvíz-iparról. A címválasztás azonban több mint irónia egy olyan időszakban, amikor az ország déli részét szárazság sújtja. A hiány miatt Alentejo és különösen Algarve régió az ökológiai katasztrófa szélére került.
A tározók vízszintje soha nem látott mélyponton van, ami miatt idén nyáron a legrosszabbtól kell tartani – írta a Público. Csak egy csoda menthet meg minket – állították a gazdák az újság beszámolójában. „Soha nem tapasztaltunk még ilyen helyzetet, hogy a vízkészlet a legalacsonyabb szinten van, a talajvíz is eltűnik” – erősítette meg egy környezetvédelmi ügynökség vezetője, aki a tíz éve tartó folyamatos szárazság következményeire hivatkozott. A Portugál Tenger- és Légkörkutató Intézet (IPMA) adatai szerint Portugália területének 19 százalékát sújtja jelenleg a szárazság.
Ha nem teszünk lépéseket, „az év végére a közellátáshoz szükséges víz nélkül maradunk” – jelentette ki Duarte Cordeiro környezetvédelmi miniszter, ezért a kormány februártól kezdve korlátozásokat rendelt el. A gazdák tiltakoznak a szigorítások ellen.
A Jornal de Negócios lap bírálta a vezetés elkésett válaszát, és két megoldást javasolt: a víz átvezetését az ország északi részéből (ahol többlet van) a déli részbe, valamint sótalanító üzemek építését. „Miért vagyunk lemaradva? Mert ezek az üzemek nem olyan feltűnőek, mint a TGV, vagyis a gyorsvasútprojekt, és valószínűleg azért, mert nem hoznak annyi pénzt a lobbiknak. A történet tanulsága: mint oly sok más dologban, most is a veszteségeket kergetjük.”
Az Expresso lap rámutatott, hogy Algarve 40 golfpályájából 38 továbbra is ivóvízzel öntözi hatalmas gyepszőnyegét, és csak kettő használ szennyvíztisztító telepeken kezelt vizet. A vezércikkíró elítélte a hatóságok „évtizedes tervezési hibáit és az alternatív megoldásokba való befektetés hiányát”, de az általános közömbösséget is. „A déli rész, amely az előrejelzések szerint a jövőben sivataggá válik, nem tudja megakadályozni a globális felmelegedést, most viszont alkalmazkodni kell a fejleményekhez. Csakhogy ez senkit sem érdekel addig, amíg a csapokat el nem zárják.”
A cikkíró a Science folyóiratban megjelent tanulmányra utalt, amely szerint Dél-Európa régiói – jelen esetben Andalúzia és Algarve – az évszázad végére sivataggá válnak, ha nem sikerül kordában tartani az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenlegi ütemét. A rendkívüli szárazsággal küzdő Andalúzia nemrég segítséget kért az Európai Uniótól és külön Portugáliától, hogy a szomszédos országból vizet küldhessenek neki.
Nem csak a két említett dél-európai ország az, amely az aszálytól szenved. A klímaváltozás következtében a szárazság a Földközi-tengerrel határos országokban fertőzésszerű betegséghez hasonlatos problémává vált – írta az El Periódico de Catalunya.
Franciaország a Katalóniával határos Pyrénées-Orientales megye miatt aggódik, ahol a bortermelő és állattenyésztő ágazatot tönkretette az szárazság. A helyi prefektúra kénytelen volt korlátozni a vízfogyasztást a különböző gazdasági tevékenységeknél, illetve ösztönözni a szennyvíz újrafelhasználását az utak tisztítására, és előnyben részesíteni a csepegtető öntözést.
Olaszországban január elején a hatóságok több mint 50 szicíliai településen vízadagolást vezettek be. A sziget most abban reménykedik, hogy a központi kormánytól pénzeszközöket kapnak a jelenleg leginkább sújtott mezőgazdasági és állattenyésztési ágazat tehermentesítésére.
Szó volt arról is, hogy Görögországnak pénzügyi segítséget nyújtanak a 2023-as nyár után, amelyet aszály, tüzek, majd áradások jellemeztek
– emlékeztetett a napilap. Akkor az athéni kormány bejelentette, hogy 2024-től a természeti katasztrófákra szánt éves keretösszeg 600 millió euróra duplázódik.
Marc Montlleó katalán biológus szerint megint válságnak kell beütnie ahhoz, hogy Spanyolországban az emberek a fejükhöz kapjanak, és megkezdődjenek az aszálykármentő beruházások. A szakember azt is elismerte, hogy az elmúlt három évet ezeknek a befektetéseknek köszönhetően sikerült átvészelni, de figyelmeztetett arra: „A következő szárazság nagyon gyorsan jön, és súlyosabb károkat fog okozni, mint az előzőek.”
Úgy vélte: „Lehetünk hatékonyabbak kihasználhatjuk a felszín alatti vizeket, egyetlen cseppet sem pazarolunk el, sótalaníthatjuk a tengervizet, idővel és pénzzel vizet adhatunk a lakosságnak.” A szakember azt is hozzáfűzte: „Az aszály különösen a természeti környezetet sújtja: a mezőgazdaságot, az állattenyésztést, az erdőket, a víztartó rétegeket és a folyókat. Hosszú távon ezek az ökoszisztémák szenvedik meg leginkább a válságot. Ennek a következményeire is fel kell készülnünk.”
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.