A johannesburgi BRICS-csúcson bejelentették, hogy további 6 ország csatlakozik a blokkhoz 2024. január 1-jétől. Ezzel a globális olajtermelés 42, a vásárlóerő-paritáson számított globális GDP 37 és a világ népességének 46 százaléka kerül a BRICS-országcsoport hatókörébe.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Az augusztus 22. és 24. között a Dél-afrikai Köztársaságban megrendezett tizenötödik BRICS-csúcstalálkozón – mint ismert – újabb hat ország csatlakozását hagyták jóvá.
A bővítést semmiképp sem lehet félvállról venni, mivel olyan jelentős országokkal bővül a szervezet, mint Etiópia, Egyiptom, Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Argentína.
Ezzel a friss bővítéssel a blokk jelzést küldött a Nyugatnak, hogy ki kívánja terjeszteni a politikai és gazdasági befolyását. Annak ellenére, hogy a fent említett 6 ország csatlakozását bejelentették, a blokk vezető erejének továbbra is Kína, valamint India számít, így a köztük lévő ellentétek a mérvadók. Ez a két ország uralja a blokkot úgy gazdaságilag, mint a lakosságszámát tekintve. Az új tagországok a szervezet GDP-jének ugyanis mindössze a 10 százalékát adják.
Jelen állás szerint tehát 2024. január 1-jétől a BRICS egy olyan szervezetté bővül, amely 11 országot foglal magában. Ezzel pedig a tömb lábnyomát jelentősen kiterjesztik a globális délen.
A kibővült BRICS a világ népességének a 46 százalékát fogja képviselni, névlegesen a globális GDP 29, vásárlőerő-paritáson számolva viszont a 37 százalékát.
Szaúd-Arábia felvétele a BRICS országok közé sokakat meglepett, de ez jelentősen növeli a csoport erejét, főként mivel az Egyesült Arab Emírségek és Irán is csatlakozott. Így már a BRICS+-országok a világ olajtermelésének jelentős részét ellenőrzik.
A BRICS+-csoport hatalmát nem az adja, hogy mi a közös a részt vevő országokban – mivel nagyon kevés ilyen van –, sokkal inkább az a fontos, hogy mit ellenőriznek. A globális olajtermelés 2022-ben napi 90 millió hordó körül volt, ezek az államok pedig abban az évben mintegy 37 millió hordó kőolajat termeltek.
A csúcstalálkozó előtt az eredeti BRICS-tagok a globális olajtermelés mintegy 20 százalékát tették ki, de
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Irán csatlakozásával az immár kibővült csoport részesedése megduplázódott, és már a globális nyersolajtermelés 42 százalékát teszik ki.
Szaúd-Arábiának a BRICS+-hoz való csatlakozása jelentősen növeli a szervezet hatalmát az olajpiacon. A szaúdiak a legnagyobb nyersolajexportőrök, az ING szerint 2022-ben mintegy 7,3 millió hordót szállítottak naponta, ami a globális nyersolajexport valamivel több mint 17 százaléka. Ennek az exportnak a 76 százaléka Ázsiába megy, ebből 35 százalék pedig Kínába és Indiába.
Irán csatlakozása is tovább növelte a BRICS-országok befolyását.
A TankerTrackers.com szerint Irán naponta 2,2 millió hordó nyersolajat és kondenzátumot exportált 2023 augusztusának első 20 napjában, ami messze meghaladja az idei év bármely más hónapját. Irán emellett növeli a Kínába irányuló olajexportját, amely augusztus közepén 10 éves csúcsra emelkedett, mivel más korábbi vásárlók, például Dél-Korea és Japán, távol tartják magukat a szankciókkal sújtott hordóktól. A Kpler adatelemző cég becslései szerint Kína augusztusban várhatóan naponta akár 1,5 millió hordó nyersolajat is importálhat Iránból, ami 2013 óta a legmagasabb érték.
A kínai finomítók egyre nagyobb mennyiségben vásárolnak iráni nyersolajat. A Bloomberg szerint Irán két fő olajfajtájával jelenleg hordónként több mint 10 dolláros kedvezménnyel kereskednek a brent kőolajhoz képest, és lényegesen olcsóbbak, mint az orosz keverékek, amelyeket most szintén mintegy 4 dollárral diszkontálnak a nemzetközi brent keverékárhoz képest.
A Nemzetközi Energiaügynökség egy friss felmérése szerint a súlyos pénzügyi korlátozások ellenére Iránnak 2022-ben naponta sikerült mintegy 140 ezer hordóval átlagosan napi 2,5 millió hordóra növelnie a nyersolajtermelését. Ez alapján pedig úgy tűnik, hogy Teherán fenntartotta a Kínába irányuló nyersolaj-értékesítését, amely a tavalyi harmadik negyedév óta napi 1 millió hordó körül alakul.
Oroszország is látta, hogy a december 5-én és február 5-én életbe lépett kettős nyersolaj- és kőolajtermék-szankciót követően helyreállt az olajexportja, amely nagyrészt Indiának és Kínának köszönhető.
Emellett Oroszország Brazíliával folytatott olajkereskedelme is fellendült az utóbbi időben, mivel a BRICS-országokon belüli kereskedelem továbbra is virágzik. Augusztusban Oroszország megelőzte az Egyesült Államokat, és Brazília legnagyobb olajszállítója lett, megerősítve ezzel az EU és a G7-ek embargója óta vezető üzemanyag-exportőrként betöltött pozícióját a latin-amerikai országban.
A Kpler adatai szerint a Brazíliába irányuló kivitel augusztusban az előző hónaphoz képest 25 százalékkal, napi mintegy 235 ezer hordóra ugrott. E növekvő kereskedelem mögött is az árengedmények állnak. A brazil kormány a közlekedési üzemanyagok költségeinek a csökkentéséért küzd, ehhez pedig kapóra jött a bőséges és olcsó orosz olaj. A Kpler becslése szerint
az orosz gázolaj megvásárlása hordónként 10-15 dollárral csökkentette a brazil importált üzemanyag árát. Mindemellett Oroszország benzin- és naftaexportot is indított a dél-amerikai államba.
A BRICS-országok által vezérelt olajkereskedelmi boom pedig máris kezd átterjedni a szomszédos piacokra. Bár Venezuela nem tartozik a BRICS+-országok közé – igaz, nem titkolja, hogy szeretne az lenni –, az OPEC kiemelte az ottani olajtermelés figyelemre méltó, 10,65 százalékos növekedését az idén február és augusztus között.
Ebben az időszakban a venezuelai állami olajvállalat, a Petroleos de Venezuela (PDVSA) lenyűgöző, napi 78 ezer hordós átlagos termelésnövekedést regisztrált. Januártól augusztusig a termelés jelentős emelkedést mutatott, napi 732 ezer hordóról 810 ezerre emelkedett.
A PDVSA elnöke, Tellechea a közelmúltban tett megjegyzéseiben hangsúlyozta is, hogy sürgősen vissza kell állítani Venezuelát mint megbízható nyersolajforrást, és szorgalmazta, hogy az országot mentesítsék a szankciók alól.
India, amely korábban az iráni olaj nagy vásárlója volt, több orosz hordót vásárolt. A Rystad Energy független energiakutató és hírszerző cég szerint az ázsiai állam talán közelít az orosz olajimport felső határához, de az importált orosz olaj aránya a háború előtti 2 százalékról 46-ra emelkedett.
A BRICS vártnál gyorsabb bővüléséről szóló hírek – különösen az olajexportőrök körében – egyértelmű lendületet adnak a dedollarizációról szóló vitának. Fontos azonban megjegyezni, hogy az energia a globális kereskedelemnek csupán a 15 százalékát teszi ki, és Szaúd-Arábia a Kínába, valamint Indiába irányuló olajexportot nem dollárban árazza, így ez önmagában nem jelenti a dollár mint nemzetközi valuta végét, amelyhez ennél jóval komolyabb folyamatoknak kellene végbemenniük.
Mindazonáltal Oroszországot és Iránt is nemzetközi szankciókkal sújtották, így a saját olajukat az el nem kötelezett államoknak adják el. A két „páriaállam” valójában kiszervezte a finomítói tevékenységét Indiába és Kínába, valamint más partnerekhez, például Szenegálba, amely szintén importálja és finomítja az orosz olajat, mielőtt továbbértékesítik a termékeiket a globális piacon.
Igaz, hogy az EU betiltotta az orosz olaj és az egyéb termékek behozatalát, az autóikban lévő benzin és a repülőgépekben lévő kerozin még mindig ugyanaz az orosz olaj, csakhogy az a fél világot megkerülve hajón kerül Európába. A probléma tudatában az EU tisztviselői júliusban azt mondták, hogy
a blokknak keményen fel kell lépnie a szankciókkal sújtott orosz nyersolaj Újdelhi általi feldolgozása és értékesítése ellen. Mivel azonban az Ázsiából érkező szállítmányokat lehetetlen pótolni, eddig nem történt semmi.
Jelenleg a BRICS öt alaptagja a globális export mintegy 23, míg a globális import 19 százalékát ellenőrzi, az új tagok pedig 3,7, illetve 3 százalékkal növelnék ezeket a számokat.
E bővüléshez leginkább Szaúd-Arábia járul hozzá, amely az új tagok közül az export tekintetében a legjelentősebb, az Egyesült Arab Emírségek pedig a legnagyobb új importőr. Összességében az új tagok a BRICS-országok súlyát a globális kereskedelemben mintegy 16 százalékkal, valamivel 40 százalék alá növelnék.
Míg Oroszország és Kína egy olyan geopolitikai BRICS+-t szeretne, amely szembeszállhat a G7-ekkel, addig a többi tag egyszerűen csak a gazdasági előnyökben érdekelt. A blokkon belüli virágzó kölcsönös kereskedelem azzal a pluszbiztonsággal is jár, hogy a Nyugat nagyon nehezen tudja szankcionálni a kereskedelmüket.
Az új tagok nemzetközi kereskedelmének a szerkezetét tekintve úgy tűnik, hogy a felvételük tükrözi az eredeti BRICS-államokkal való növekvő kereskedelmi kapcsolatokat. Az elmúlt évek során az új meghívottak importjában az eddigi BRICS-országok részesedése 23-ról 30 százalékra nőtt, felváltva az euróövezetet, az USA-t és más fejlett gazdaságokat. A szervezet magországainak a részesedése az újonnan csatlakozók exportjában szintén nőtt, de szerényebb mértékben, 25-ről 28 százalékra.
A nagyobb tömbön belüli kereskedelem a dollártól való függőséget is csökkentette. Orosz részről a csúcstalálkozón elhangzott, hogy
a BRICS-országokon belüli kereskedelem valamivel több mint 70 százalékát nemzeti valutában bonyolítják le, még akkor is, ha a globális kereskedelmi elszámolások 85 százaléka még mindig dollárban történik.
A találkozón Brazília azt javasolta Argentínának, hogy garantálja a brazil exportért jüanban való argentin kifizetéseket. Kína már évek óta jüanban fizet Oroszországnak.
Most arra irányult a figyelem, hogy vajon Szaúd-Arábia is elkezd-e átállni a nem dollárban denominált valutákra az olajkereskedelmében. Egyelőre annak lehetne realitása, hogy a monarchia elkezdi elfogadni a jüant vagy az indiai rúpiát e két országtól a nyersolajáért.
Szaúd-Arábia és Kína között rengeteg megbeszélés zajlott az ügyben. Eddig azonban nem úgy tűnik, hogy a szaúdiak hajlandók lennének erre.
Az, hogy a szaúdi riál a dollárhoz van kötve, azt jelentheti, hogy a szaúdiak vonakodnak a váltás megkezdésétől.
Oroszország és Irán szankciókkal sújtott országként már eddig is arra kényszerült, hogy a dollártól eltérő valutában dolgozzon. A büntetőintézkedések miatt az iráni nyersolaj vásárlói nem dollárban fizetnek. Kína jelenleg az iráni olaj legnagyobb vásárlója, és a jelentések szerint jüanban egyenlíti ki a vételárat.
Mindezek a tevékenységek lassan létrehozzák a dolláron kívüli valutákban folytatott kereskedelmet, amely minél tovább tart, annál nagyobb likviditása és kifinomultsága lesz.
Felmerül a kérdés, hogy a BRICS olyan globális szervezetté válhat-e, amely kihívást jelenthet a G7-nek: ez nem tűnik valószínűnek.
Az új tagok semlegesnek vagy Kínához igazodónak számítanak a globális kontextusban. Bár a jelentkezők teljes listája nem áll rendelkezésre, állítólag olyan országok is szívesen csatlakoznának, mint Indonézia, Kazahsztán, Nigéria, Thaiföld és Venezuela.
Maga a szervezet egy kétszintű tagsági rendszert foglal magában, beleértve a teljes jogú tagokat és a partnereket. A BRICS-tagság teljes kritériumait nem határozták meg, de a kínai külügyminisztérium szerint az új tagoknak feltörekvő gazdaságoknak kell lenniük, regionális és stratégiai globális befolyással.
A blokk bővítése nagy dolog, amit Kína szorgalmazott a legkeményebben, az USA geopolitikai ellensúlyának megteremtésére irányuló tervének részeként. Így a bővítést valószínűleg az ázsiai nagyhatalom kis győzelmeként fogják értékelni.
A csúcstalálkozó azt is aláhúzza, hogy felgyorsul az USA és Kína szövetségesei felé történő elmozdulás a regionális blokkok irányába, és Szaúd-Arábia érdeklődése a BRICS-hez való csatlakozás iránt ennek az egyik kulcseleme. A monarchiát korábban semlegesnek tekintették, de a BRICS+-tagsága azt jelzi, hogy most már Kína táborába állt, és az USA-val évtizedek óta tartó szoros kapcsolatai jelentősen lazultak.
Bár a BRICS-tagok mindegyike egyetért abban, hogy a feltörekvő piacok alulreprezentáltak a globális rendszerben, és hogy össze kell fogniuk a G7-ek hegemóniája ellen, ezen túlmenően kevés az egyetértés abban, hogy miként lehet a legjobban együttműködni a világ jelenlegi vezetőivel, sőt, egymással is. Szinte mindenről folyik a vita a blokkon belül. Idetartoznak az együttműködési megállapodások az űr-, az oktatás és az orvostudomány területén. Számos megjegyzés hangzott el a határokon átnyúló kereskedelem és a pénzügyi áramlások előmozdításáról is a blokkon belül. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú lesz az Új Fejlesztési Bank (NDB, korábbi nevén BRICS Bank) szerepe, amely egyike azon kevés intézményeknek, amelyek egyesítik a csoportot. Ez a hitelintézet kulcsfontosságú szerepet játszik az országok közötti integráció előmozdításában. A kínai elnök be is jelentette, hogy kínai intézmények egy 10 milliárd dolláros alapot indítanak a globális fejlesztés érdekében. A bank úgy állította be magát, mint egy feltételekhez nem kötött hitelező, szemben az IMF és a Világbank megállapodásaiban szereplő elvárásokkal. Ez sok kisebb nemzet számára meggyőzőnek tűnhet.
Eredetileg Lula da Silva brazil elnök szorgalmazta, hogy Argentína, Brazília legnagyobb kereskedelmi partnere is bekerüljön a kibővített csoportba. Úgy tűnik azonban, hogy Argentína az újabb fizetésképtelenség szélén áll, még az után is, hogy aláírta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 44 milliárd dolláros mentőcsomagját. Lula „fojtogatónak” nevezte az IMF-programot, és úgy tűnik, hogy Argentína BRICS+-ba való bevonásának egyik motivációja az NDB-hez való hozzáférés, és a mentőcsomag egyik intézményről a másikra való átváltása, ahol a finanszírozás mentes lehet az IMF kötöttségeitől.
Bár a BRICS-tagság potenciálisan mélyebb integrációhoz vezethet Kínával, megkönnyítve a kereskedelem és a beruházások növekedését, az általános előnyök számos gazdaság számára kétségesek.
A kisebb nemzetek számára a szervezethez való csatlakozás inkább politikai motivációjú, mint gazdaságilag stratégiai jelentőségű lehet, mivel nagyobb hozzáférést kellene kapniuk a kínai finanszírozási csatornákhoz és a BRICS bankhoz.
Általánosságban azonban kétséges, hogy a tagság sok gazdaság számára hoz-e majd jelentős előnyöket.
Figyelemre méltó, hogy Oroszország az orosz–ukrán háború kezdete óta közelebb került Kínához, anélkül, hogy kézzelfogható bizonyítéka lenne a nagyobb közvetlen külföldi tőkebefektetések beáramlásának vagy nagyobb új infrastrukturális projektek bejelentésének. Néhány ország – köztük India és Dél-Afrika – pedig valószínűleg óvatosan lépne fel Kínával szemben, hogy megőrizze az amerikai blokkból érkező befektetésekhez való hozzáférést.
A blokk államai régóta beszélnek dollármentesítésről, és hangosan támogatják, hogy a dolláralapú kereskedelemtől a nemzeti valuták szélesebb körű használata felé forduljanak, vagy esetleg hozzanak létre egy BRICS-valutát, ami viszont jelentős nehézségekkel jár.
Mindazonáltal a dollármentesítés a tagok számára prioritás volt, mivel mindannyian a zöldhasú dominanciáját – különösen a nemzetközi kereskedelemben – az USA hatalmának jelentős eszközeként azonosították. A sok beszéd ellenére kevés gyakorlati előrelépés történt.
A csúcstalálkozó kezdete előtt a BRICS bank bejelentette, hogy dél-afrikai randban és brazil reálban kezd hitelezni. A csúcson többször utaltak a dollár szerepének csökkentésére a kereskedelemben és a pénzügyi tranzakciókban, beleértve egy közös valuta lehetséges létrehozását. Viszont nem terjesztettek elő ezzel kapcsolatos intézkedéseket, és a blokk közölte, hogy a következő csúcstalálkozó előtt megvizsgálja, hogyan lehetne mérsékelni a dollár használatát.
Orosz részről elhangzott, hogy a BRICS-en belüli kereskedelemnek még mindig csak a 29 százalékát bonyolítják dollárban (szemben a 85 százalékos globális átlaggal), és van lehetőség ennek további csökkentésére a szervezet tagállamai között. Szaúd-Arábia és Kína jelenleg vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a kölcsönös olajkereskedelmet jüanban bonyolítsák le. Az olajüzletágak dollármentessé tétele jelentős lépés lenne a zöldhasúról való leválás rögös útja felé.
A legnagyobb kérdés, hogy a kibővített szervezet a G7 geopolitikai ellensúlyává tud-e válni.
Míg a nagyobb blokk platformot és erősebb globális hangot kínál az együttműködéshez,
a tagországok, különösen az India és Kína közötti nézeteltérések akadályozhatják az egységes álláspont felé való haladást.
Kína megerősítheti a szerepét a feltörekvő piacok fő hitelezőjeként, ami viszont gyengítheti a multilaterális intézmények, például az IMF és a Világbank szerepét.
Ennek ellenére jelen formában a BRICS-országok nem jelentenek kihívást a jelenlegi globális világrenddel szemben. A tagállamok között mély nézeteltérések vannak. India és Kína kapcsolata bonyolult, és nem minden ország ért egyet Kína és Oroszország Nyugatról alkotott nézeteivel. A tagállamok közötti közös megegyezés hiánya valószínűleg számos területen hátráltatja majd az előrelépést, és akadályozza a BRICS egységes tömbként való kialakulását.
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Szoboszlai és a Liverpool milánói győzelme után a másik magyaros BL-csapat, a Lipcse Madridban lépett pályára. Mandiner-beszámoló a két magyar válogatott labdarúgó meccséről, amelyet Magyarországon nem láthattak a tévénézők...
A miniszterelnököt az uniós árvízi segítségnyújtásról kérdezték a csütörtöki árvízinfón.
Az MCC kuratóriumának elnöke a szervezet tanévnyitó ünnepségén elmondta, nem arra használják az erőforrásaikat és a tehetségüket, hogy még több globalista gondolkodású embert adjunk a világnak.
A b rit politikus szerint veszélyes lenne nagy hatótávolságú fegyvereket adni Ukrajnának.
A síita szervezet vezetőjének televíziós beszéde közben izraeli harci gépek szálltak Bejrút fölött, az izraeli hadsereg újra Hezbollah-állásokat bombázott a határ közelében.
Auschwitz után a nyugati világ megígérte: soha többé. Ám ez azt jelentette: soha többé nem gyilkolnak zsidókat a németek 1944-ben Európában. Veszprémy László Bernát írása.
Szoboszlai és a Liverpool milánói győzelme után a másik magyaros BL-csapat, a Lipcse Madridban lépett pályára. Mandiner-beszámoló a két magyar válogatott labdarúgó meccséről, amelyet Magyarországon nem láthattak a tévénézők...
A miniszterelnököt az uniós árvízi segítségnyújtásról kérdezték a csütörtöki árvízinfón.
