Újra támad az afrikai sertéspestis

A szerb szarvasmarha-tenyésztés egyre súlyosabb helyzetben van, a gazdák egymás után állnak el ettől a mezőgazdasági ágazattól, most pedig a sertéstenyésztés is veszélybe került. Az afrikai sertéspestis ugyanis egyre nagyobb károkat okoz.

Az elmúlt két hónap alatt mintegy 18 ezer sertést öltek le a betegség miatt, 32 község 1068 gazdaságában, közölte a szerb mezőgazdasági minisztérium. A 2023. július 27-én megjelent adatok szerint a betegség a legsúlyosabban Vajdaság keleti, Bánátban található gazdaságait érintette, illetve Belgrád környékét.

Eddig 24 község területén, a Nišava (Nisava), a Jablanica, a Pčinja (Pcsinya), a Piroti, a Braničevo (Branicsevo), a Pomoravlje, a Zaječari (Zajecsári) és a Beograda körzetben jegyezték a vaddisznóknál is a betegség megjelenését.

Déli szomszédunk a korábbi években oltással védekezett a sertéspestis ellen, ám az európai integráció miatt le kellett mondania erről.Ugyanis a védőoltás  fokozatos megszüntetése volt az egyik feltétele annak, hogy Szerbia megkapja a szükséges tanúsítványt, és sertést, illetve sertéshúst szállíthasson az Európai Unió területére. A rendelkezésre álló védőoltás ugyanis kedvezőtlenül hat a hús minőségére.

Milan Prostran (Milán Prosztrán) mezőgazdasági elemző a Danas napilapnak rámutatott, hogy Szerbiában 

Az állatállományt ugyanakkor nemcsak a pestis csökkentette, hanem az államnak az ágazathoz való általános hozzáállása is arra kényszerítette a gazdákat, hogy egymás után elálljanak a tenyésztésről. Az elmúlt négy-öt év hatott a legdrasztikusabban erre az ágazatra, hiszen Szerbia egyre több sertéshúst importál.

Prostran hangsúlyozta, hogy a két évvel ezelőtti adatok szerint 76 millió dollár értékben importáltak sertéshúst, vagyis már a betegség előtt válságba került a termelés, amit a pestis csak fokoz. A sertéstartást pedig nem lesz egyszerű visszaállítani, már csak azért sem, mert a jószágok és a termelés csökkenése egyre fokozódik, a fogyasztók többsége számára pedig egyre tarthatatlanabb a sertéshús ára, ami ma 700–1000 dinár (6–8,5 euró) között mozog kilogrammonkénti. A drágaság miatt csökkent a fogyasztás, már nem sertéscombból fogy a legtöbb, hanem az olcsóbb termékeket keresik, a húsos csont, a köröm, a borda iránt nőtt meg a kereslet. 

Prostran elmondta, hogy a sertéstenyésztés egy rendkívül érzékeny mezőgazdasági ágazat, így bár az állam megtéríti az elhullott vagy leölt állatok 100 százalékos költségeit, az állomány felszámolása ennél sokkal nagyobb kárt okoz a termelőknek. Időbe telik ugyanis, mire a gazdák újra talpra tudják állítani a termelést. Ezért lenne fontos, hogy az állam az állatállomány védelme érdekében sokkal nagyobb figyelmet fordítson a megelőzésre. Mint megjegyezte, ha időben figyelmeztették volna a termelőket a betegség megjelenésére, jobban odafigyeltek volna arra, hogy kit és milyen védőintézkedések mellett engednek be a jószágok közé.

Nenad Budimović (Nenád Budimovity), a Szerbiai Gazdasági Kamara Állattenyésztő Egyesületének titkára szerint az elmúlt években a sertéstenyésztés már az ország szükségleteit sem tudta kielégíteni, a kivitel évről évre egyre alacsonyabb. Az ágazat nem tud lépést tartani az igényekkel, ezért van szükség a sertéshús importjára. Ő is arra mutatott rá, hogy csökkent a fogyasztók körében a húsfogyasztás. A közzétett adatok alapján déli szomszédunknál fejenként 16 kiló sertéshúst fogyasztanak évente. A baromfihús vette át a vezetést, igaz, ebből sem fogy sokkal több Szerbiában.

Web: makronom.eu

Címlapfotó: shutterstock