A legújabb trendek szerint már nemcsak kevesebb kibocsátásra kell törekedni, hanem valamilyen módon jó volna eltávolítani a szén-dioxid a légkörből, méghozzá a méregzöldek szerint jelentős mennyiségben. A kialakult klímahisztéria bevonzotta az ezt segítő ötleteket, a döntéshozók és a nagyvállalatok figyelmét, amelyek immár jelentős összegeket is áldoznak a különböző projektekre. Van már gépi technológia is, amely ki tudja nyerni a szén-dioxidot a levegőből, igaz, hogy ez így amennyi szén-dioxidot lekötne, a hozzá elhasznált energia hasonló mennyiségben bocsátana ki szén-dioxidot. Sokkal egyszerűbbek és hatékonyabbak a biológiai módszerek, növényzet telepítése, fásítás stb. Mivel a növényzet a tengerben is megél, a tengeri moszatok, hínárok tenyésztése is előtérbe került.
A Nature Communications Earth & Environment című folyóiratban közzétett tanulmány becslése szerint körülbelül egymillió négyzetkilométernyi óceánt kellene megművelni ahhoz, hogy egy év leforgása alatt egy gigatonna szén-dioxidot eltávolítsanak a légkörből. Nem könnyű találni ekkora területet olyan helyeken, ahol könnyen növekszik a hínár, hiszen a partvonalak kihasználásáért mások is versengenek, például a hajózás és a halászat.
A tanulmány szerzői szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának drámai csökkentése mellett évente 2,5 és 13 milliárd tonna légköri szén-dioxidot kellene megkötni az éghajlati célok eléréséhez.
Több tudományos modell azt sugallja, hogy évi 1,3 milliárd tonna szén-dioxidról 2050-re 29 milliárdra kellene növelni a szén-dioxid levegőből történő eltávolítását, hogy a globális felmelegedés mértéke ne emelkedjen 1,5 °C fölé.
szén-dioxid Egy 2017-es ENSZ-jelentés becslése szerint évente 10 milliárd tonnát kellene eltávolítanunk, hogy megállítsuk a bolygó 2 °C-kal való felmelegedését ugyanerre az időpontra.
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló egyes stratégiák közé tartozik a makroalgák (tengeri moszatok) tenyésztése, annak beépítése az emberi és állati étrendbe vagy kihasználása bioüzemanyagok előállítására. A tengeri moszat fotoszintézis útján kivonja a szén-dioxidot a légkörből, jelentős mennyiséget lekötve. A fel nem használt biomassza pedig egyszerűen lesüllyeszthető az óceán mélyére, ahol elég hosszú ideig elzárja a szenet ahhoz, hogy csökkentse az éghajlatra nehezedő nyomást.