Nem a csodaszernek kikiáltott tengeri hínár lesz a megváltó megoldás

2023. június 28. 10:04

Miután a világban elhatalmasodott a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési őrület, a cégek is igyekeznek zöldebbek lenni, és egyre több pénzt ölnek különböző szén-dioxid-megkötő projektekbe. A hínár ilyen célra való termesztése is előtérbe került. A tudósok már figyelmeztetnek, hatalmas mennyiségű óceáni területet kell használnunk ahhoz, hogy legalább a közelébe kerüljünk a kitűzött célok eléréséhez.

2023. június 28. 10:04
null
Matus Tibor
Matus Tibor

A legújabb trendek szerint már nemcsak kevesebb   kibocsátásra kell törekedni, hanem valamilyen módon jó volna eltávolítani a szén-dioxid a légkörből, méghozzá a méregzöldek szerint jelentős mennyiségben. A kialakult klímahisztéria bevonzotta az ezt segítő ötleteket, a döntéshozók és a nagyvállalatok figyelmét, amelyek immár jelentős összegeket is áldoznak a különböző projektekre. Van már gépi technológia is, amely ki tudja nyerni a szén-dioxidot a levegőből, igaz, hogy ez így amennyi szén-dioxidot lekötne, a hozzá elhasznált energia hasonló mennyiségben bocsátana ki szén-dioxidot. Sokkal egyszerűbbek és hatékonyabbak a biológiai módszerek, növényzet telepítése, fásítás stb. Mivel a növényzet a tengerben is megél, a tengeri moszatok, hínárok tenyésztése is előtérbe került.

A Nature Communications Earth & Environment című folyóiratban közzétett tanulmány becslése szerint körülbelül egymillió négyzetkilométernyi óceánt kellene megművelni ahhoz, hogy egy év leforgása alatt egy gigatonna szén-dioxidot eltávolítsanak a légkörből. Nem könnyű találni ekkora területet olyan helyeken, ahol könnyen növekszik a hínár, hiszen a partvonalak kihasználásáért mások is versengenek, például a hajózás és a halászat.

A tanulmány szerzői szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának drámai csökkentése mellett évente 2,5 és 13 milliárd tonna légköri szén-dioxidot kellene megkötni az éghajlati célok eléréséhez. 

Egy 2017-es ENSZ-jelentés becslése szerint évente 10 milliárd tonnát kellene eltávolítanunk, hogy megállítsuk a bolygó 2 °C-kal való felmelegedését ugyanerre az időpontra.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló egyes stratégiák közé tartozik a makroalgák (tengeri moszatok) tenyésztése, annak beépítése az emberi és állati étrendbe vagy kihasználása bioüzemanyagok előállítására. A tengeri moszat fotoszintézis útján kivonja a szén-dioxidot a légkörből, jelentős mennyiséget lekötve. A fel nem használt biomassza pedig egyszerűen lesüllyeszthető az óceán mélyére, ahol elég hosszú ideig elzárja a szenet ahhoz, hogy csökkentse az éghajlatra nehezedő nyomást.

A hínártermesztéshez nincs szükség szántóföldre vagy édesvízre. Az éves hínártermelés 2015 és 2020 között átlagosan 13 százalékkal nőtt, 2020-ban globálisan 3,5 Mt száraz tömeget takarítottak be. Bár manapság a legtöbb termesztés Kína és Indonézia tengerparti vizein folyik, a tengeri gazdálkodás technológiája még fejlesztés alatt áll.

A kutatáson dolgozó Isabella Arzeno-Soltero, a Stanford Egyetem munkatársa elmondta: „A közvetlen célunk az volt, hogy 

Arzeno-Soltero és munkatársai a kaliforniai egyetemen (Irvine) egy szoftvermodell segítségével becsülték meg, hogy négy különböző típusú hínár miképp termeszthető a világ óceánjaiban, változó biofizikai paraméterek mellett.

A modell olyan dolgokat is számításba vett, mint a hínár nitrátfelvétele (ami elengedhetetlen a növekedéshez), a víz hőmérséklete, a nap intenzitása, a tenger hullámainak magassága, az elmúlt évekből összegyűjtött globális óceáni adatok, miközben figyelembe vette a jelenlegi gazdálkodási gyakorlatokat. 

A nitrogén az egyik korlátozó tényező a termesztésben, mivel a hínárok más tápanyagokhoz, például a foszforhoz viszonyított igénye gyakran nagyobb, mint az óceán kínálata. Az átlagos N:P-arány a makroalgákban 38:1, míg az óceánban a medián N:P-arány 22:1. Persze lehet pótolni a nitrogént, de ezzel a szárazföldön sem járunk nagy sikerrel. Feltételezhetően más tápanyagok, például a vas hozzáférhetősége is korlátokat jelent.

Szerintük a legtermékenyebb helyek közé tartozik a Csendes-óceán egyenlítői térsége és a hullámzó régiók (például a partok mentén vagy a nyugati határáramlatok közelében). Kevésbé produktív helyeken az éghajlati célok eléréséhez elegendő hínár termesztése még nagyobb kihívást jelent: háromszor annyi helyet kellene a tenyésztésre fordítani, hogy ugyanannyi szén megköthető legyen.

Az eredményeik azt sugallják, hogy a célok eléréséhez elegendő hínár termesztése meghaladja az iparág jelenlegi kapacitását, és az éghajlati célok eléréséhez nem lesz elegendő pusztán erre a növényre támaszkodni.

Több biológus figyelmeztet, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek a tengeri algatermesztési projektjeik kiterjesztésében reménykednek, azt is mérlegelniük kell, hogy ez hogyan érintheti az óceánok ökoszisztémáját. 

Vigyáznunk kell, hogy ne aknázzuk ki túlzottan az óceánt, mint ahogyan tettük a szárazföldünkkel. 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
papy on board
2023. június 29. 11:35
Nem errefelé kell kereseni a megoldást. A probléma gyökere többoldalú: -- egyrészt az emberiség túl gyorsan szaporodik, és önmagát elrejtő szándék-központ pont azt a lakosságot pusztítja el, amely már nem szaporodik, viszont az emberek jól akarnak élni, ezért az életüket is kockára teszik (migráció) szóval a jobb élet iránti vágyat szerencsére sokkal nehezebb kiölni az emberekből, mint azt a történelem mocska háttérhatalom szeretné -- másrészt az IDŐJÁRÁS-SZESZÉLYES-ENEGIAFORRÁSOK által megtermelt energia ELTÁROLÁSA nincs megoldva. Ez az energiatárolási probléma, annak megoldatlansága okozza, hogy az időjárás-energiák használata nem emelhető bizonyos arány fölé. Hiába próbálja MGERŐSZAKOLNI a természet és a gazdaság törvényszerűségeit a zöldbarom eu, ezzel csak tönkretesz mindent, de ebből sem gazdasági fejlődés nem lesz (de még szinten maradás se) sem pedig zöld átállás. Az a CO2 mennyiség, amit eddig megtermelt az emberiség, bennevan a légkörben, ezzel nincs mit csinálni, majd szépen lassan visszacsökken, addig a vegetáció bujább lesz, ez van. Sőt, egy nem túl nagy mennyiségű CO2-t nyugodtan ki lehet bocsátani, mert valamennyit a természet símán feldolgoz, teljesen fölösleges TÚLLIHEGÉSE a dolgoknak a nullára csökkentés. A kérdés az, hogy a NAGYVOLUMENŰ KIBOCSÁTÁST hogyan lehet átállítani a CO2-t nem kibocsátó módokra. Itt TÖBB ÚTVAN (nemcsak az időjárás-energiák!) 1.) A fúziós reaktor. Amelynek a "kutatása" már az elszabotálás jeleit mutatja. Megjegyzem, az eu, amely akkora mellszélességgel DE CSAK POLITIKAI HATÁROZATOKKAL "támogatja" a CO" kibocsátáscsökkentést, nem sokat áldoz a fúziós kutatásokra 2.) Gyorsneutronos szaporító reaktorok elterjesztése, amelyek nemcsak az urán 0,7%-át jelentő U-235-öt tudják hasznosítani, hanem a 99,3% mennyiségű U-238-at is, sőt a tóriumot (Th-232) is, amelyből 2-3-szor annyi van a Földön, mint uránból. Ilyen reaktorok már működnek, az oroszok építettek maguknak, és Indiában is építenek épp. 3.) Az időjárás-energiák ELTÁROLÁSA legalább negyedéves mennyiségben. 4.) Ha a meglévő hinárfajok nem képesek elegendő CO2-t megkötni, akkor lehet valami genetikalag módosított hinárt is alkalmazni, bár ez eléggé veszélyes. Vagy valami fafajtát (például az eukaliptuszt, amely jelenlegi formájában is sok jótulajdonsággal bír) kisebb mértékben módosítva, sok hasznot hozhatna és kevésbé veszélyes, mint a GMO hinár. Szóval lenne megoldás, csak nem nyavajogni kell. Ám egyvalamit ne feledjünk: az ipar (beleértve a kohászatot) megváltoztatásához ERŐS, STABIL GAZDASÁG KELL. A jelenlegi gazdaságpolitika mindent megtesz azért, hogy az országok gazdasága MEGROGGYON a "zöld átállás" közben. Így ebből nem lesz semmi. A többi ország (élen Indiával és Kínával) tanulnak a sorsunkból, és lesz...ják az egész zöldséget.
USsange
2023. június 28. 23:03
Már megint ez a széndioxid néphülyítés...
bölcsbagoly
2023. június 28. 12:39
A tengeri hínár termesztésnek lehetnek ténylegesen komoly okai (feldolgozható nyersanyagként, takarmányként, gyógyszerészeti alapanyagként, stb) de semmiképpen sem öncélú széndioxid megkötőként! Mert az hülyeség, s a kutatók akik ehhez adják a nevüket azok prostik!
bölcsbagoly
2023. június 28. 11:56
Mikor jut el haladár fülekbe is az a hír, hogy fotoszintézis csak fényben történik, ellenben minden lélegző élőlény (a hinár is az!) egész nap (24 órában) oxigént fogyaszt és széndioxidot (monocarbon dioxidot) bocsát ki! Innen van az oxigén körforgása a természetben! Ez miért nem jó a haladároknak? S ha nem jó, tartsák vissza a saját széndioxid termelésüket legalább 5 percig!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!