Az atomenergia számos előnnyel jár békeidőben is, de a mostani, háború és szankciók miatti energiaár-inflációs időszakban különösen értékes szerepet játszott Magyarország esetében is.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Az Európai Parlament tavaly júliusi döntése alapján immár az atomenergia projektek is zöldnek tekinthetőek. A lépés pragmatikus megközelítés a megújuló energiára való átálláshoz, és sokat segíthet az öreg kontinensnek a fosszilis energiahordozók felé való kitettség csökkentésében is.
Az atomenergia hadrendbe állításának azonban ennél konkrétabb haszna is volt az elmúlt bő egy évben. Ahogyan az 1. ábra is mutatja, a nukleáris energiaforrásokat nagyobb arányban használó európai államokban jóval alacsonyabb volt az energiaár-infláció a tavalyi évben.
Ahogyan a grafikon is megmutatja, az atomenergiát nem használó európai országok átlagos inflációja 45 százalék volt 2022 márciusa és decembere között. Ezzel szemben a nukleáris energiát is hasznosító államok esetében a drágulás átlagos üteme ennél lényegesen alacsonyabb, mindössze 34 százalék volt.
Ráadásul az atomenergia részaránya a teljes energiatermelésben mutató egyértelmű negatív kapcsolatban állt az inflációs mutatóval. Nem véletlen, hogy a teljes energiamixben jelentős nukleáris részaránnyal rendelkező államokban (Franciaország esetében a teljes energia 63 százaléka, míg Szlovákia viszonylatában 59 százaléka származott atomerőművekből) európai viszonylatban a legalacsonyabb átlagos energiaár-inflációs mutatókat láthatjuk (a francia érték 24 százalék, míg a szlovák 19 százalék volt a tavalyi évben a háború kitörése után).
A narancssárga színnel kiemelt Magyarország is profitált Paks létéből. A magyar energiatermelés közel felét adó atomerőmű a fenitek alapján jelentős mértékben segítette a hazai energiaárak alacsonyan tartását a háború és a szankciók ellenére is.
Ám, ahogyan a grafikonról is leolvasható, ez csak részben indokolta az európai viszonylatban is legalacsonyabbnak számító magyar energiaár-növekedést. A siker másik komponense a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés rendszere volt. Kijelenthetjük tehát, hogy a magyar energiapolitika az elmúlt időszakban, azaz a nehezebb időkben is jól vizsgázott.
Borítókép: MTI/Sóki Tamás
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Friedrich Merz lesújtó véleménnyel van elődei stratégiai döntéseiről.
Most már csak Nawrocki aláírására vár.
Hajmeresztő számokat közöltek.
A Bajnokok Ligája főtábláján jelenleg is továbbjutást érő helyen állnak.
Hazánk mellett Szlovákia, Románia és Lengyelország segíti a háborúban álló országot.
Azt is elmondta, mi kell ahhoz, hogy rekordokat döntsön az NB I-ben.
Az Európai Bizottság olyan mértékben reformálná meg az uniós tagfelvétel folyamatát, hogy az még Von der Leyen támogatóinál is kiverte a biztosítékot. A terv szerint Ukrajnát már jövőre felvennék az Unióba.
Még az is kiderült, mi lehet a „nem túl reális Fidesz-Tisza versenyállások” mögött.
