Az atomenergia számos előnnyel jár békeidőben is, de a mostani, háború és szankciók miatti energiaár-inflációs időszakban különösen értékes szerepet játszott Magyarország esetében is.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Az Európai Parlament tavaly júliusi döntése alapján immár az atomenergia projektek is zöldnek tekinthetőek. A lépés pragmatikus megközelítés a megújuló energiára való átálláshoz, és sokat segíthet az öreg kontinensnek a fosszilis energiahordozók felé való kitettség csökkentésében is.
Az atomenergia hadrendbe állításának azonban ennél konkrétabb haszna is volt az elmúlt bő egy évben. Ahogyan az 1. ábra is mutatja, a nukleáris energiaforrásokat nagyobb arányban használó európai államokban jóval alacsonyabb volt az energiaár-infláció a tavalyi évben.
Ahogyan a grafikon is megmutatja, az atomenergiát nem használó európai országok átlagos inflációja 45 százalék volt 2022 márciusa és decembere között. Ezzel szemben a nukleáris energiát is hasznosító államok esetében a drágulás átlagos üteme ennél lényegesen alacsonyabb, mindössze 34 százalék volt.
Ráadásul az atomenergia részaránya a teljes energiatermelésben mutató egyértelmű negatív kapcsolatban állt az inflációs mutatóval. Nem véletlen, hogy a teljes energiamixben jelentős nukleáris részaránnyal rendelkező államokban (Franciaország esetében a teljes energia 63 százaléka, míg Szlovákia viszonylatában 59 százaléka származott atomerőművekből) európai viszonylatban a legalacsonyabb átlagos energiaár-inflációs mutatókat láthatjuk (a francia érték 24 százalék, míg a szlovák 19 százalék volt a tavalyi évben a háború kitörése után).
A narancssárga színnel kiemelt Magyarország is profitált Paks létéből. A magyar energiatermelés közel felét adó atomerőmű a fenitek alapján jelentős mértékben segítette a hazai energiaárak alacsonyan tartását a háború és a szankciók ellenére is.
Ám, ahogyan a grafikonról is leolvasható, ez csak részben indokolta az európai viszonylatban is legalacsonyabbnak számító magyar energiaár-növekedést. A siker másik komponense a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés rendszere volt. Kijelenthetjük tehát, hogy a magyar energiapolitika az elmúlt időszakban, azaz a nehezebb időkben is jól vizsgázott.
Borítókép: MTI/Sóki Tamás
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia elnök síkra szállt Európa energia-autonómiája és az atomerőművek építése mellett.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Mindez a St. Georg negyedben történt, a belváros szívében, amely a város egyik progresszív, liberális környékeként ismert.
Újabb szerződés Hann Endrééknek és Róna Dánieléknek, de kapott közpénzt a Freeszfe Egyesület is. Karácsony Gergelyék elfogadták a Budapest Brand Nonprofit Zrt. pénzügyi beszámolóját.
