Mérlegen 12 hónap orosz-ukrán küzdelem

2022. február 24.: egy dátum, amely minden bizonnyal be fog kerülni a történelemkönyvekbe, hiszen ekkor indított átfogó támadást Oroszország Ukrajna ellen. Ennek már lassan egy éve. Ez idő alatt az áldozatok és a sérültek száma óriásira, közel 300 ezerre duzzadt, továbbá az emberi veszteségeken túl súlyos károk érték mindkét ország nemzetgazdaságát. Oroszország gazdaságát a nyugati szankciók, Ukrajna gazdaságát a háborús pusztítás és a kieső termelés emészti fel egyre inkább.

Rengeteg áldozat, még több sebesült…

Nyilvánvaló az is, hogy minél tovább tart a háború, a veszteségek – mind emberi és gazdasági értelemben – egyre nagyobbak lesznek.

A támadás óta láthatjuk nap mint nap azt is, hogy Ukrajna keleti része romokban, a nagyvárosok rakétatámadásokat nyögnek a fronttól távolabb is, emberek milliói szenvednek a hidegben, a sötétségben, igen gyakorivá, az élet részévé váltak az áramszünetek még Kárpátalján is, a fronttól igen távol. Mindeközben Oroszországban, ha nem a frontvonalon harcol valaki, akkor az élet többnyire kényelmes maradt, habár a szankciók hatása azért az orosz mindennapokban is érezhető, az, hogy mennyire hatékonyak ezek a szankciók, vagy mennyire viselik meg az EU-t, az már más kérdés.

Az egy éve húzódó háború Ukrajnában eddig (a katonákon túl) több mint 7 ezer civil ember életét követelte, miközben a sérültek száma közelít a 12 ezerhez – legalábbis az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala szerint, amely február 13-án tett közzé frissítést a polgári áldozatokról Ukrajnában. Az alábbi két ábra a polgári áldozatok, illetve a sérültek számának alakulását szemlélteti a háború kitörése óta.

1. ábra: Forrás: Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights.

2. ábra: Forrás: Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights.

De mi a helyzet az orosz halottakkal és sebesültekkel?

A helyzet az, hogy az igazolható orosz halottak száma meghaladja a 10 ezret. De több, mint valószínű, hogy a halottak és a sebesültek száma ennél jóval-jóval magasabb. Egyes nyugati, függetlennek tekinthető becslések szerint akár hússzorosa is lehet ennek a számnak.

Az ukrán helyzet

Ahogy a háború a második évébe lép, egyre inkább egyértelművé válik, hogy a költségek mindkét fél számára egyre magasabbak lesznek. Nem ismert a háborúnak olyan kimenetele, amelyből akármelyik fél profitálni tudna, viszont minél tovább tart a konfliktus, nem csak az emberveszteségek, de a gazdasági áldozatok mind az orosz, mind pedig az ukrán fél számára egyre nagyobbak lesznek.

A tavaly februári orosz támadás Ukrajnát nyilvánvalóan megbénította, és hatalmas összegű,  dollár- illetve eurómilliárdos segélyekre lesz szüksége az országnak a háború utáni talpra álláshoz. Az újjáépítés költsége a frissebb, Reuters által közölt becslések szerint immár elérheti az ezer milliárd dollárt.

Ukrajnában a GDP 2022-ben több mint 30 százalékkal esett vissza, ami egyben a legmeredekebb visszaesés Ukrajna 1991-es függetlensége óta. A 2022-es GDP nagyjából 27 százalékát tette ki a költségvetési deficit, de ezt a Nyugatról érkezett segélyek, adósságok nagyrészt kezelték és betömték, ám valószínűleg az adósságot át kell majd strukturálni.

Az infláció Ukrajnában hivatalosan ugyan meghaladta a 20 százalékot, de a valóság 30 százalék felett lehet. Az ukrán társadalom szegényebb rétegei számára ez még nagyobb nehézségeket szült, hiszen az ő fogyasztói kosarukban az élelmiszerárak sokkal nagyobb súlyt képviselnek. Erre jó példa, hogy a zöldségek árai nagyjából 85 százalékkal emelkedtek, mivel Herszon, amely Ukrajna legnagyobb zöldségtermelője, heves harcok színhelyévé vált, és a régi nagyobb része továbbra is megszállás alatt van.

Az Ukrán Nemzeti Banknak is lépnie kellett: szigorú tőkeszabályozást és rögzített árfolyamot vezettek be. Ennek eredményeként 

További problémák még, hogy az infláció ellenére a fizetések gyakorlatilag nem nőnek, és a Varsó székhelyű Keleti Tanulmányok Központja szerint a munkanélküliségi ráta nagyjából 40 százalék környékén járhat. Igaz, hogy a társadalmi nyomást valamelyest mérsékelte az ukrán milliók kivándorlása (többnyire nők és gyerekek), valamint a 18 és 60 év közti férfiak katonai mozgósítása, de mindezek kockázatot is jelentenek. Az ukrán menekültek és az ukránok által nyilvánosságra nem hozott, de az egyre növekvő katonai veszteségek érdemben csökkentik a potenciális munkaerőt.

Sokan, mintegy 6-7 millióan egyébként Ukrajnán belül csupán Ukrajna más területére menekültek, de ugyancsak 6-7 millióra becsülhető azok száma is, akik Európa más országaiba, főként a nyugati országokba menekültek a háború elől. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy hogyan alakult az Ukrajnán belüli, illetve az Ukrajnából Európába történő migráció a háború kitörése óta.

3. ábra: Forrás: International Organization for Migration, United Nations High Commissioner for Refugees

A harcok különösen súlyosan érintették az ukrán gazdaság legfontosabb ágazatait. Oroszország keleten és délen végezte a legnagyobb pusztítást, ahol az ukrán nehézipar nagy része koncentrálódik. Csak az ukrán infrastruktúra károsodása – a Kijevi Közgazdaságtudományi Iskola szeptemberben készített felmérése szerint – mintegy 127 milliárd dollár, beleértve az utakat, az iskolákat, a házakat, a hidakat, a kórházakat. Ennek alakulását szemlélteti az alábbi ábra.

4. ábra: Forrás: Kyiv School of Economics

Ágazatokra lebontva is érdekes a Kijevi Közgazdaságtudományi Iskola becslése. 13 milliárd dollárra becsülik az ukrán vállalkozások tárgyi eszközeinek megsemmisülését, miközben a közvetett károk – mint a piacok vagy éppen az értékesítési csatornák elvesztése – elérhetik a 33 milliárd dollárt is. A mezőgazdaság teljesítménye is óriási mértékben esett vissza, ami nem véletlen, hiszen heves harcok folytak Ukrajna termékeny, déli területein. A búzaaratás tekintetében a 2021-ben learatott 32,5 millió tonna 2022-re 26,6 millió tonnára esett vissza ráadásul ennek nagyjából ¼ része feltehetően az orosz oldalon kötött ki. A károk becslését ágazatokra bontva az alábbi ábra szemlélteti.

5. ábra: Forrás: Kyiv School of Economics

A fizikai károkat súlyosbítja Ukrajnában a már a társadalomba beleivódott óriási korrupció, ami háború idején sokkal inkább elítélendő, mint békeidőben. Nem véletlen, hogy Zelenszkij sorra bocsátotta el a beszerzési, vámügyi tisztviselőket, sőt magasabb rangú minisztériumi tisztségviselőket, hiszen az ukrán elnök ezzel is imponálni szeretne a nyugati országoknak az adományozás tekintetében.

Hogyan érinti a háború az orosz oldalt? 

Érdemes szót ejteni Oroszországról is: a Bloomberg becslése szerint az orosz GDP 2022-ben mindösszesen 3 százalékkal esett vissza. Igaz az infláció 13,8 százalék volt, ami magasnak számít, de nagyjából egy szinten van az egyes nyugati országok inflációs mutatójával. A tavalyi költségvetési hiány pedig a GDP 2 százalékával kezelhető volt, annak ellenére, hogy a nyugati szankciók miatt visszafogták a külföldi adósságkibocsátást. Munkanélküliség tekintetében pedig további csökkenést könyvelhetünk el: 4,8 százalékról 4 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Oroszországban. Oroszország és Ukrajna GDP-változását az alábbi ábra szemlélteti.

6. ábra: Forrás: Bloomberg.
Megj. 2022 Q4, 2023Q1, Q2, Q3, Q4 csupán becslések

Ezek a számok viszont sokak szerint félrevezetőek lehetnek, hiszen a hivatalos statisztikák túl optimista képet festenek: Oroszország igyekszik mutatni az ellenállását, rugalmasságát és önellátását a nyugati szankciókkal szemben. A háború kirobbanása előtt az orosz gazdaságtól 3 százalékos GDP-növekedést vártak, a pandémiát követő újraindítást követően, ami azt jelenti, hogy a reáltermelés teljes csökkenése megközelíti a 2021-es 1800 milliárdos GDP 6 százalékát. Ez abszolút értékben kifejezve 108 milliárd dollár, ami Ukrajna 2021-es GDP-jének nagyjából a fele, ami tehát annyit jelent, hogy az orosz gazdasági teljesítmény visszaesése meghaladta Ukrajnáét, habár utóbbié is jelentős.

Azért is érdemes gyanúval élni az oroszokkal kapcsolatos hivatalos statisztikák kapcsán, mert az orosz gazdasági veszteségek megtévesztően kicsinek tűnnek annak ellenére, hogy  bár a szankciók méretükben példátlanok, azokat fokozatosan vezették be.

A háború kezdetén például Oroszország képes volt még hasznot húzni az energiaárak emelkedéséből, de az elmúlt időszakban az olyan intézkedések, mint az újabb energiaembargó és az orosz nyersolaj árplafonjának bevezetése kezdték éreztetni a hatásukat:

1. A Brent és az Ural típusú nyersolaj árkülönbsége nőtt a Brent javára. Az orosz pénzügyminisztérium szerint az elmúlt 12 hónapban 42 százalékot esett az Ural típusú kőolaj ára.
2. A 2022-es év nagy részében az olaj- és földgázbevétel havonta nagyjából 1 billió rubellel, azaz 13,4 milliárd dollárral (mintegy 4800 milliárd forinttal) növelte meg Oroszország szövetségi szintű költségvetését, de ez az utolsó két hónapban (tavaly november és december) 900 milliárd rubelre, idén januárra pedig 425 milliárd rubelre csökkent.

Ez a tendencia nem jó hír Oroszország számára: 2022-ben ugyanis a szövetségi védelmi kiadások 23 százalékkal emelkedtek 66 milliárd dollárra, és becslések szerint ez várhatóan további 6 százalékkal fog bővülni. Jelenleg pedig Oroszország szinte mindent a hadseregbe forgat, ami befolyik hozzá az energiahordozó-eladásokból. Ez pedig főleg a hétköznapi oroszoknak jósol negatívabb jövőképet, hangsúlyosan a társadalom azon felének, akik az állami szektorban dolgoznak.

Az EU-s országok Oroszországból való földgázimportjának csökkenését szemlélteti az alábbi ábra.

7. ábra: Forrás: Eurostat.

Fentebb már említésre került, hogy Ukrajnát súlyosan érinti, hogy milliók menekülnek el az országból vagy az országon belül máshová. Oroszország esetében is nehézséget jelent a kivándorlás. A problémát főleg az okozza, hogy többnyire a magasan képzett technológia területén jártas szakemberek menekülnek el az országból. Az Oroszországból kivándorolt polgárokra vonatkozó becslések folyamatosan változnak a konfliktus kezdete óta, de konzervatív értékelések szerint nagyjából 500 ezer orosz vándorolhatott ki az országból.

Mit hoz a jövő?

Érdekes a Bloomberg becslése a jövőre nézve: erre az évre 0 százalékos GDP-növekedést jósol Oroszország számára, szemben Ukrajna 2 százalékos bővülésével. Ezt annak tulajdonítják, hogy Ukrajnának a harcokkal egyidőben sikerült fenntartania infrastruktúrájának egy részét, és ha sikerül valamelyest előre törniük – mint tavaly ősszel –, akkor visszaszerezhetnek némi mezőgazdasági földterületet, természeti erőforrásokat. Ez azért lenne pozitív számukra, mert ezzel növelhetnék az exportot, amely jelenleg a háború előtti szint nagyjából felén stabilizálódott. Az ukrán export alakulását az egyes termékekből az alábbi ábra szemlélteti.

8. ábra: Forrás: UN Comtrade

Oroszország gazdasági javulása viszont annak függvénye, hogy sikerül-e az importot helyi termékekkel helyettesíteni. Minden ilyen helyettesítés viszont roppant lassan tud megtörténni, hiszen Oroszország már a háború előtt is több ágazatban és kiterjedt területeken, függött a külföldi áruktól.

Egy év elteltével Ukrajna gazdasági hanyatlása azonban óriási, amelynek hátterében többnyire fizikai pusztítás áll. Így hiába a 2 százalékos GDP-növekedés, a bázis túlzottan alacsonyra csúszott tavaly. A pusztítás olyan mértékű már egy évet követően is, hogy helyrehozni azt évekbe telhet, még akkor is, ha Oroszország valamilyen oknál fogva jóvátételt fizet, és a nyugati támogatások is tovább áramolnának. Oroszország egy év elteltével jelentéktelen fizikai károkat szenvedett, ám sokkal inkább szenvedett gazdasági károkat a szankciók révén. Ezt adott esetben fel lehetne oldani egy békemegállapodással, amivel meg lehetne könnyíteni Oroszország gazdasági talpra állását, de erről jelen esetben szó nincs, kit tudja meddig.

Egyszer minden bizonnyal véget fog érni a háború, és valamikor napirendre fog kerülni a szankciók enyhítése is. Ez viszont valószínűleg komoly jóvátételt fog igényelni. Ám, ha Oroszország adott esetben döntő győzelmet aratna, akkor se lehetne maradéktalanul boldog: igaz, hogy diktálhatná a békefeltételeket, de minden bizonnyal ebben az esetben fennmaradnának a nyugati gazdasági korlátozások, cserébe pedig az elfoglalt területeken több milliárd dollárt kellene beleölniük az újjáépítésbe, mindezt olyan lakossokkal, akik valószínűleg elég ellenségesen viszonyulnak a megszállóikhoz.

Az írás elején éppen ezért említettük meg, hogy ennek a háborúnak nem lesz győztese, legalábbis gazdasági értelemben aligha.

Borítókép: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz