Mit hoz az új esztendő Nyugat-Európának? Áramszünetet!

Kempinglámpák bekészítve. A kempingfőzők is használatra készek. Konzervek bespájzolva. Elegendő víz arra az esetre, ha leáll a vízszolgáltatás. Gyufa, gyertya mindig legyen kéznél. Természetesen meleg pokrócok is vannak. 

Az elemek, kisebb akkumulátorok feltöltve, továbbá nem árt egy fejlámpa sem, amely vagy fél napra biztosít fényt, megkönnyítve a sötétben a közlekedést. A mobiltelefonok, táblagépek töltöttsége közelítse meg a száz százalékot. Az európai hatóságok azt ígérik, hogy a mobilátjátszó állomások működni fognak. Legyen otthon több tartós elem, például elemlámpába, vagy aki használ még ilyesmit, a kis rádióba, hogy a vészhelyzeti híreket legyen min hallgatni, ha elmegy a net. Ha ki kell mozdulnunk a házból, a kocsi legyen üzemanyaggal teli, de ügyeljünk a kapunyitóra is, mivel lehet, az is árammal működik. És egy-két kanna tartalék benzin is jól jöhet…

A propaganda jól tette a dolgát

Ilyen és ehhez hasonló jó tanácsokkal ostromolták az elmúlt hónapokban a nyugati kormányok állampolgáraikat, hogy felkészítsék őket a nem várt áramszünetekre. Ezek az ukrajnai háború, a Brüsszel által elfogadott szankciók és egyes államok elektromos rendszerében előjött hibák miatt várhatók. A propaganda minden eszközét felhasználták, a tájékoztató kiadványoktól, a túlélési kisokosoktól a rádióinterjúkon át egészen televíziós és internetes megjelenésig.

A témáról már mi is írtunk egy igen érdekes, „túlélős” megközelítésű cikket, amely a német hatóságok intelmein alapul:

„Tél tábornok” eddig kegyes volt Nyugat-Európához: az őszi hónapokban viszonylag magasabb volt a hőmérséklet, mint a szokásos, illetve a tél eleje is enyhének bizonyult. Ám az igazi megpróbáltatás csak most következik – hangsúlyozzák az elemzők –, most jön a zimankós időszak, a január és a február, amely általában a legkeményebb hidegeket, a legnagyobb energiafelhasználást hozza. 

Akár EU-s zavargások, felkelések sem kizárhatók

Láttuk, melyek az átlagemberek kihívásai, de mitől tartanak a leginkább a politikusok? Elsősorban zavargásoktól, felkelésektől. Az ipari és lakossági fogyasztás olyan mértékig megemelkedik, amelyet nem bírnak el a hálózatok, ezért bizonyos szakaszokon váratlanul leáll az áramszolgáltatás. Ez a blackout, a teljes áramszünet. Az európai országokban ilyenre alig van példa, Franciaországban 1978 végén az ország területének háromnegyedén volt ilyen leállás. Ez, ha nyáron történik, nem igazán probléma, de ha kint fagy tombol, akkor más a helyzet. A gáz továbbításához is kell az elektromos áram, nem beszélve arról, hogy van, aki az egész fűtését elektromos hősugárzókkal vagy árammal működő hőszivattyúval oldja meg, de még a gázkazánok működéséhez, a meleg víz keringetéséhez is áram szükséges.

 A váratlan áramkimaradásokat megelőzendő, tervezett és ütemezett áramszünetet alkalmazhat a szolgáltató. A mostani időszakban ilyenre még nem került sor, de ha romlik az időjárás, akkor bármikor bekövetkezhet.

Sötétben tapogatózva: tervezett fogyasztáskorlátozások 

A különböző nyugat-európai országokban a tervezett, nem karbantartási, hanem megtakarítási, üzemeltetési célúáramszünetek általában kettő és négy óra közötti időtartamúak, amiről előre tájékoztatják a lakosságot. 

Bizonyos területeken, rotálva – általában a késő délutáni és a kora esti órákban, amikor tetőzik a fogyasztás – beszüntetik az áramszolgáltatást, a nagyobb bajt megelőzve. 

Csak az elengedhetetlen közfeladatokat ellátók – a kórházak, a gyermekintézmények, a rendőrség, a katonaság, a katasztrófavédelem, a repülőterek és a telekommunikációs cégek – kapnak mentességet ezen intézkedések alól. 

A fentieken (például közvilágítás) túl a korlátozásokat először a lakossági fogyasztóknál vezetik be, de ha ez nem oldja meg a problémát, akkor a nagy ipari felhasználók áramellátását is lekapcsolják. Ilyenek az energiafaló üzemek, az öntödék, a nagy teljesítményű elektromos kazánokat működtető vállalatok.

Német vészforgatókönyvek

Tekintsük át néhány nyugat-európai ország vészforgatókönyvét áramkimaradások esetére! Németország az orosz gáz behozatali tilalmának fő vesztese. Ennek tudatában kezdett még a nyáron kampányba, hogy mérsékelje az energiafelhasználást. 

Jókat mosolyogtunk a cseréptüzelésű mécsesen, de ez az érzékenyítés és más propagandafilmek hatása nem várt sikert hozott: 

Gyaníthatóan eddig nem igazán foglalkoztak a spórolással. Most viszont célba értek az üzenetek. Húsz százalék európai méretekben is megsüvegelendő eredmény. Az elektromos energiából várhatóan nem köszönt be ínséges időszak, eddig is – Svédország mellett – a németek exportálták a legtöbb áramot. Bár teli gáztározókkal vágnak neki a téli szezon második szakaszának, inkább itt lehetnek problémák, mint az áramellátásban. 

A legrosszabb forgatókönyv a franciáknál

Tehát elektromosságból nem várható hiány, sőt, az atomerőművek problémái okán megszorult Franciaország is abban bízik, hogy sürgős esetben Németországhoz fordulhat pótlásért. 

A francia és az európai atomenergia kihívásairól az alábbi cikkekben írtunk:

Mindeközben pedig egyre távolabb kerül az elvben korlátlan energiaigényt néhány liter vízből kielégíteni képes fúziós erőművek megvalósulása, különösen a nagy európai ITER projekt:

A hivatalos szervek, köztük a német szövetségi energiahivatal alá tartozó hatóság, a Bundesnetzagentur (BNetzA) áram álláspontja szerint egy blackout, azaz az egész Németországot érintő teljes körű és akár több órán át tartó áramszünet esélye minimális. 

Talán előfordulhatnak egyes térségeket érintő rövidebb áramkimaradások, de ezek sem válhatnak mindennapossá. A korábban említett tervezett áramszünetek pedig nem nyúlhatnak négyórásnál többre – közölte a BNetzA illetékese a minap. A lakosságot megkérték, hogy a villanyfűtést este 10 és reggel 6 óra között vegyék takarékra, és továbbra is mindenki spóroljon az elektromossággal. Ugyanígy járnak el a közvilágítással, a középületek fűtésére pedig már korábban meghozták a korlátozó szabályokat. 

A szomszédos Franciaország oly büszke volt az atomerőműparkjára, ám most épp ez okoz gondot a számára, ugyanis az 56 reaktorból álló hatalmas áramtermelő kapacitásából még három hónappal ezelőtt csupán a fele működött. Rohamtempóban javították meg a különböző feltárt hibákat, ám még mindig 16 reaktor üzemképtelen. De ez is jobb, mint a semmi, igaz, az őszi országos sztrájkok is lassíthatták a munkát.

A napokban az RTE francia áramszolgáltató illetékese, Thomas Veyrenc a párizsi szenátus előtt kijelentette: „A legrosszabb forgatókönyvet elkerültük.” Az RTE a nagy energiaóriás, az EDF leányvállalata. 

Az őszi pánikhangulat után ez a vélemény óvatos derűlátást tükröz. Minek köszönhető ez? A decemberi első hideg napokban az RTE ellenőrizte a nemzetközi áram-összeköttetést, és minden tökéletesen működött. 

Tehát jöhet és mehet is áram, jelenleg a franciáknál inkább jöhet. A nyári aszály után a vízerőművek – ez a második legnagyobb francia energiaforrás – újból teljes kapacitással üzemelnek, és a gáztározók itt is telve vannak. Így fordulnak a legkeményebb téli hónapokra.

Az utóbbi időszakban Franciaországban is 9 százalékkal mérséklődött az energiafelhasználás: az ipar 12, míg a lakosság 7 százalékkal kevesebb energiát fogyasztott a korábbi időszakhoz képest. Ennek elsődleges oka az ár, amelyet ki kell fizetni az energiahordozókért, természetesen a számlák itt is az egekben vannak. A kedvező előjelek ellenére így is bekövetkezhetnek túlterhelések miatti áramkimaradások, és a tervezett áramszünetekre is szükség lehet.

Ezt még az RTE illetékese sem tudta kizárni, aki azt hangsúlyozta, hogy a francia atomerőművek – ha lassan is, de – fokozatosan kezdik visszanyerni az „egészségüket”. Ám időközben újabb mikrorozsdásodási hibákat fedeztek fel a legmodernebb flamanville-i atomreaktornál, így az újabb blokkbeüzemelés hosszú hónapokat csúszik.

Horrorárak Belgiumban, gázfelesleg a spanyoloknál

Belgiumban a lakosság nyugtalansága a franciákéhoz képest jóval enyhébb. Brüsszel is áramexportőr, mint a németek, és fejlett szélerőműparkjaik vannak. Ha a franciáknál nem várt probléma adódna, Belgium is beszáll a francia áramigények kielégítésébe. 

Az elmúlt héten adtak át egy megerősített távvezetéket, amely összeköti a két ország rendszerét. Ellenben a Belgiumban tapasztalható horrorisztikus energiaárak kihozzák a lakosságot a sodrából. De errefelé legalább van mit megvenni – válaszolhatja erre a belga szolgáltató, az Elia.

Földrajzi fekvése miatt Spanyolország van a legjobb helyzetben az európai uniós államok közül. Az ország déli részén szökőévente csupán pár napig van igazi tél. A lakások többségében nincs is fűtés. Északra már hidegebb van, de ide elérnek a csővezetékek, amelyeken gáz érkezik Afrikából. Spanyolország ilyenformán az EU jelentős energiaexportőre lehet. 

Számos tömegtüntetésen tiltakoztak az ellen, hogy a kormány nem szab határt az egekbe emelkedő energiaáraknak. 

A kabinet a központilag fűtött lakások, a közintézmények, továbbá az áruházak hőmérsékletét is szabályozza, ezekben nem lehet több 19 Celsius-foknál. Emellett több nagyváros mérsékelte a karácsonyi díszkivilágítást, de persze egyik sem mondott le róla, esetleg naponta kevesebb ideig üzemeltették az ünnepi fényfüzéreket. Nyilván nemcsak ezért, de fontos, hogy ötödik hónapja egyhuzamban csökken az energiafelhasználás Spanyolországban. Ennek örülhetnének, ám ez biztos jele annak, hogy a spanyol ipar takaréklángon működik. 

Olaszország: kijárási tilalommal a spórolásért?!

Az olaszok is készülnek arra, hogy elkerüljék a blackoutot. Még a korábbi kormány készített egy tervet, amely jelenleg is él. A középületekben a téli napokban nem emelkedhet a hőmérséklet 19 fok fölé. Ha szükséges, az olasz kabinet felhatalmazza a városvezetőket arra, hogy 40 százalékra csökkentsék a közvilágítást, sőt, arra is jogot ad nekik, amire az Európai Unióban máshol nincs példa, hogy kijárási tilalmat rendeljenek el! Az üzleteknek a szokásosnál egy órával hamarabb, 18.30-kor be kell zárniuk, míg a bárok, zenés mulatóhelyek csupán 23 óráig maradhatnak nyitva. 

Ezek az intézkedések csak vészhelyzetben lépnek életbe. Az utóbbi hónapokban az olaszok – főként a pénztárcájukra való tekintettel – 15 százalékkal kevesebb energiát fogyasztottak, ennek ellenére Itáliában sem árt az óvatosság. 

Az unión kívüli Nagy-Britannia is megalkotta energia-szükségállapoti kódexét, amelyet az új kormány novemberben tett közzé. A teendőket különböző szakaszokra bontották. 

Természetesen ez nem érinti a fentebb már felsorolt intézményeket, mint például a kórházak, a rendőrség vagy a katonaság. A harmadik utáni lehetőség pedig a szénerőművek termelésbe állítása, de erre nem lesz szükség a National Grid, a helyi szolgáltató szerint.

Svájc: kevesebb sport és kultúra, de a bank és a luxus marad 

Európa egyik leggazdagabb állama, Svájc is élénken figyeli, hogy mi történik Franciaországban, ugyanis eddig jelentős részben a franciáktól kapta az elektromos áramot. Ha ott gond van, akkor a svájciaknál is. Ezt figyelembe véve a berni szövetségi tanács még novemberben kemény szabályokat alkotott. A helyi hatóságok elrendelhetik a sportesemények, kulturális rendezvények megtartásának tilalmát. Svájcban is meghatározhatják a belső terek hőmérsékletét. 

Sőt, ha nem halaszthatatlan útról van szó, akkor korlátozhatják az elektromos járművek, így az e-autók közlekedését. A második lépésben – a teljes zárlat elkerülése érdekében – a legnagyobb ipari áramfelhasználók fogyasztását (évi 100 megawatt/óra felett) megnyirbálhatják. 

Ha szükséges, akkor a rotációs elvű, úgynevezett tervezett leállást négy órában maximálják. A svájci gazdaság két vezető szektora, a bank- és a luxustermékeket gyártó szféra fejfájást okozott a döntéshozóknak. Végül meghozták a határozatukat: e két ágazat kimarad a megszorításokból, és bármennyire is vitatható, ők kivételt élveznek.

Európában az elkövetkező hetek meteorológiai viszonyaira a szokásosnál több figyelem irányul. Egyrészt a lakosság részéről, hogy mi lesz velük. Másrészt a vezetőik is türelmetlenül figyelik az előrejelzést, hogy merre indul a hőmérő higanyszála. Ebből próbálják megítélni, hogy még tavasszal is hivatalban lesznek-e. 

A nyitókép forrása: Pixabay.com