Orbán Viktor annyira megdolgozik a sikerért, hogy az még a Le Figaro tudósítóját is elgondolkodtatta
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
A kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított globális befektetések háromszorosára ugrottak az ezredforduló óta – globálisan elérték a 2,4 ezer milliárd dollárt. Magyarország hogyan áll a rangsorban? A cikk végén kiderül ez is.
Egyre több ország tekint a kutatás-fejlesztésre, azaz a k+f-re kiugrási lehetőségként, és egyre több ország költ is rá. A munkahely-teremtéstől a közegészségügyön át a nemzetbiztonságon keresztül az ipari versenyképességig a k+f létfontosságú szerepet játszik egy ország gazdasági növekedésében és innovációjában, és – közvetlenül vagy közvetve – a társadalom szinte minden szegmensére hatással van.
(Nyitóképünk forrása: Pixabay.com)
Jól mutatja a világ ezirányú változását, hogy amíg
1960-ban az Egyesült Államok adta a globális k+f-kiadások közel 70 százalékát, addig 2020-ra ez az arány 30 százalékra esett vissza.
Persze a k+f-kiadások mellett más kulcsfontosságú összetevők is fontos szerepet játszanak a fejlődés és az innováció előmozdításában. Ezek közé tartozik többek között a technológiai átvétel, a tudományos kutatás és a kockázatitőke-tevékenység.
Az infografikán Dorothy Neufeld, a Visual Capitalist munkatársa rangsorolta a világ leginnovatívabb gazdaságait az ENSZ–WIPO Globális Innovációs Indexének adatai alapján.
Mi határozza meg az innovatív gazdaságot?
Az innovációt számszerűsíteni meglehetősen nehéz, és több másik index mellett régóta a WIPO Globális Innovációs Index is erre tesz kísérletet. Az index hét kategóriában (Vállalati fejlettség, Piaci fejlettség, Infrastruktúra, Humán tőke és kutatás, Intézmények, Kreatív eredmények, Tudás és technológiai eredmények), 81 mutatót tartalmaz az ország pontszámának kiszámításához.Ű
Az egyes országok általános innovációs pontszáma e kategóriák keveréke, és a hasonló pontszámmal rendelkező országok különböző területeken lehetnek erősek.
Svájc immár 12. éve áll az élen, az Egyesült Államok, Dél-Korea és Izrael előtt. Ez sokak számára meglepő lehet. Az ország szellemi tulajdonjogi szabályai azonban világszínvonalúnak számítanak és ezeket kiegészíti az egyetemek és az ipar közötti erős együttműködés. Emellett
az ország a magas életminőségnek köszönhetően vonzza a legjobb tehetségeket.
A második helyen az Egyesült Államok áll, amely évi több mint 700 milliárd dollárral a k+f-re fordított összegek csúcstartója. Világviszonylatban az erre legtöbbet költő öt vállalat közül négy Amerikában található: Amazon (42,7 milliárd dollár), Alphabet (27,6 milliárd dollár), Microsoft (19,3 milliárd dollár) és Apple (18,8 milliárd dollár).
Az európai országok kiemelkedő helyet foglalnak el a top 10-ben, köztük van Svédország (3), az Egyesült Királyság (4), Hollandia (5), Németország (8.), Finnország (9.) és Dánia (10.)
Dél-Korea a hatodik, amely magas k+f-intenzitásáról ismert. Ennek hátterében az ipari konglomerátumok, az úgynevezett chaebols állnak, amelyek általában családi tulajdonban vannak. A Samsung és az LG a legnagyobb vállalatok közé tartozik, amelyek a vállalati és tudományos együttműködés magas fokáról ismertek.
Észak-Amerikában természetesen az Egyesült Államok áll a legelőkelőbb helyen, amelyet Kanada (a globális rangsorban a15-ik) követ.
Érdekes példaként mutatják be Hondurast (113.). Az országban az innováció motorja egy új gazdasági területrendezési kísérlet, az úgynevezett gazdasági fejlesztési és foglalkoztatási övezetek (ZEDE-k). Eddig ezek az övezetek mintegy negyedmilliárd dollárnyi (több mint 90 milliárd forintnyi) magánbefektetési támogatást vonzottak, és több ezer új munkahelyet teremtettek.
Dél Amerikában Chile (50.) áll az első helyen, köszönhetően ígéretes technológiai (startup) szektorának.
Chile a régió startup központja: a becslések szerint 8000 technológiai vállalatnak ad otthont.
Az ország a régióban a legmagasabb szintű mobilkapcsolattal is rendelkezik. 2021 végén elindította az első 5G hálózatot Dél-Amerikában. Chile után Brazília (54.) következik, ahol 2021-ben rekordszámú tőzsdei bevezetés történt, amelyek értéke közel 7 milliárd dollár volt.
Közel-Kelet és Közép-Ázsia régiójában vezető Izrael (16.) az egyetlen ország világszerte, amely a GDP több mint 5 százalékát költi k+f-re. Összességében világelső a szabadalmi bejelentések, az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szolgáltatások exportjában. Az országban az induló vállalkozások egy főre jutó sűrűsége 16-szorosa az Európainak.
A második helyen Ciprus (27. hely) áll, a startup vállalkozásokra összpontosító kormányzati finanszírozás miatt. Őket követi az Egyesült Arab Emirátusok (31) és Törökország (37.). A törökök hat unikornisnak adnak otthont, amit az Isztambulon át Izmirig tartó megatech folyosó fejlesztése támogat. (Az unikornis olyan magántulajdonban lévő startup, amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt.)
Kelet-Ázsia és Óceánia régiójában Dél-Korea (6. hely) vezet, amely a technológia és az innováció terén tölt be vezető szerepet a globális színtéren. A New Deal kezdeményezésen keresztül a kormány az intelligens egészségügy, a mesterséges intelligencia és az intelligens ipari komplexumok területén indított projektek élére állt. elgyorsította ugyanakkor a környezetbarát infrastruktúra és a megújuló energiaforrások kiépítését is. A dél-koreai Hyundai és leányvállalata a Kia jelentős eredményeket ért el az elektromos járművek (EV) gyártásában: az amerikai elektromos járműpiac 9 százalékát hozzák, ami a Tesla után a második legnagyobb részesedés. A koreaiakat követi Szingapúr (7.).
Kína alig marad ki a globális top 10-ből, és több mutatóban is az első helyen áll, beleértve a munkatermelékenység növekedését és a származás szerinti védjegyeket. Kína egy foglalkoztatott munkavállalóra jutó gazdasági teljesítménye 2011 és 2019 között évente átlagosan lenyűgöző, 4,2 százalékos növekedést mutat.
Afrikában ebben a mutatóban Mauritius szigetországa (45.) vezet. A rangsorolását alátámasztja intézményeinek erőssége és piaci kifinomultsága. Eközben a kormány felgyorsítja a technológiai inkubátorokba, a kutatás és a vállalkozások közötti együttműködésbe, valamint a k+f-beruházások adókedvezményeibe történő befektetéseket.
Mauritiust Dél-Afrika (61. hely) követi a régióban, mivel Fokváros a településre csábította a 300 millió dollár értékű, tervezett Amazon-székházat. A Panasonic pedig még 2018-ban nyitotta meg székhelyét Fokvárosban. Az Oracle, az IBM, a Google és a Microsoft is rendelkezik irodával az ország bővülő technológiai központjában.
Európa a világ 25 leginnovatívabb gazdasága közül 15-öt tudhat magáénak, így az innovatív ökoszisztémák előmozdításának egyik vezető régiója.
A kontinens a társadalmi haladás, az egyenlőség és az élettel való elégedettség terén is élen jár. A régió a Gini-index szerint 30 pontot ér el az egyenlőtlenség terén, míg Amerika 41-et.
A világ más részeiben sokaknak nem a technológiai termelés jut először eszébe Európáról, de a kockázatitőke-ügyletek száma 2021-ben 53 százalékkal nőtt. London, Berlin és Párizs voltak a kockázatitőke-tevékenység vezető városai.
Magyarország a világrangsorban a 34. helyen áll. Közvetlen régiónkban megelőz minket Ausztria (17.), Csehország (30) és Szlovénia. A rangsorban közvetlenül mögöttünk áll Bulgária (35.), Lengyelország (38.), Szlovákia (46.) és Románia (49.). A volt kommunista blokk országai közül érdemes kiemelni Észtországot, amely a világranglistán a 18. helyet érte el.