A Makronóm Intézet elemzésében és az ebből készült cikksorozatban a mindannyiunkat húsbavágóan érintő inflációnak eredtünk a nyomába. Ebben a harmadik részben egy fontos hatást, az energiaárak inflációra gyakorolt hatását elemezzük. Kiderül, hogy az amerikainál is magasabb európai és magyar inflációért főként az energiaárak emelkedése felelős.
Már a koronavírus-válság utáni újraindulás is azt eredményezte, hogy 2021-ben az európai tőzsdei gázár a korábbi évek átlagának négy–ötszörösére emelkedett.
A közgazdászok többsége úgy kalkulált, hogy az árak majd visszakorrigálnak valamelyest. Aztán a háború kitörése a 2021. évi átlaghoz képest megháromszorozta az európai gáz árát 2022 tavaszán, míg a nyár végén, amikor az európai országok egymást taposták, hogy feltöltsék télire a gázkészleteiket, a gáz ára az előző évi ötszörösére emelkedett.
Most, hogy a gáztározók szinte csordultig töltöttek, és az időjárás is enyhébb Európában, visszakorrigálni látszik a gáz ára. Kérdés ugyanakkor, hogyan fog reagálni a tőzsdei gázár, amikor újra megjelenik az európai kereslet a világpiacokon.
Ha egy cég energiaintenzitása, vagyis az összes költségén belül az energia költsége 2020-ban 4,5 százalékot tett ki, ami a kenyér és friss pékáruk gyártására vonatkozóan pontosan igaznak bizonyult, akkor a válság előttihez képest 2022-re megtízszereződött gázár és meghatszorozódó villamosenergia-költség nyomán 2022-re 30-40 százalékra is emelkedhetett az energiaintenzitása.
És akkor még nem számoltunk a beszállítóinál jelentkező és vizsgált cégünkhöz tovagyűrűző áremelésekkel, valamint a bérek növekedéséből adódó költségnövekménnyel.
Könnyen belátható, hogy a megnövekedett energiaár a dominóhatás elvét követve minden termék átárazódását eredményezi, miközben a veszteségeket elkerülni kívánó élelmiszeripari szereplők, termesztők, termelők és kereskedők a bizonytalanságok mérséklésére, ha megtehetik, túláraznak.
Cikksorozatunk első részében olvashat arról, hogy mindenki a saját bőrén és pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Fejkapkodás helyett a Makronóm Intézet nekilátott, és legfrissebb elemzésében végigvette, milyen folyamatok okozzák a rekordmértékű inflációt és főleg a hazai áremelkedést.
A cikkből kiderül az is, hogy a 2022. évi magyar költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.
Cikksorozatunk második részében arról olvashat, hogy a világgazdaság a járványt követő időszakban súlyos problémákkal és új kihívásokkal nézett szembe, mégpedig az értéklánc számos pontján. Ebben a részben a járvány utáni újraindulásból adódó, globális árnövelő hatásokat vesszük sorra.
(Címlap fotó: 123rf.com)
140 éves az Operaház, ugyanakkor sok borús felhő árnyékolja be ezt az évfordulót: a főigazgató újbóli kinevezése körüli vitáktól kezdve, a sztrájkon át a forrásmegvonásokig sok fájó pontot találunk.
Mióta a német vezetőknek hazudniuk kell a problémák gyökeréről, még irracionálisabbá váltak. Philip Pilkington írása.
Bár februárban mérséklődött az infláció az EU-ban, a szomszédos országban „nem túl rózsás a helyzet”.
„Az elmúlt négy év gyakorlatilag permanens válságokról szólt Európában” a külgazdasági és külügyminiszter szerint.
Geert Wilders győzelmét elemezte a Neue Zürcher Zeitung.
Öt évvel ezelőtt boldogan vetette bele magát a vállalat a megújuló energia szeles szegmensébe. Mára egy csődtömeg lett a turbinás üzletág. A veszteség 4,5 milliárd eurós lesz ebben az évben, a Siemens Energy így az államhoz fordult. Kár volt.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
