Beleszállt az MCC kutatójába a Háttér Társaság – tippelhet, mi volt a téma
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Akár 500 milliárdos is lehet a Dunai Vasmű által felhalmozott adósság, és bár még fűtik negyed-ötöd teljesítményen az egyik dunaújvárosi vaskohót, de a kapcsolódó kokszolómű tönkremehet, ha elfogy az orosz tulajdonos pénze, vagy magára hagyja a gyárat.
Tovább húzódik, halasztódik a dunaújvárosi Dunaferr kálváriája. A Makronóm friss értesülései szerint napokon belül, még november vége előtt vészközgyűlést hívnak össze a Dunai Vasműben.
Mint ismert, Magyarország egyetlen megmaradt kohászati üzeme, pontosabban cégcsoportja már hosszú-hosszú évek óta súlyos gondokkal küzd az elhibázott privatizáció miatt.
Piaci háttér-információink szerint mára akár
A teljes cégcsoportban, beleértve a leánycégeket is, a foglalkoztatottak száma jelenleg mintegy 4500 fő. Ez azt jelenti, hogy közvetve és közvetlenül több mint tízezer család megélhetése függ a Vasmű sorsától Dunaújvárosban és környékén. (Pontos adatok nincsenek, mert a cégbíróságnak mérleget, beszámolót utoljára 2019-ben adott le az ISD Dunaferr Zrt.).
A rendezetlenség és a pénztelenség nem újkeletű, már 2020 előtt is akadtak gondok, viták. Ennek okán a kormányzat többször próbált mentőövet dobni a cégcsoportnak, ám a rendkívül kusza, illetve az utóbbi pár évben nagyon elmérgesedett orosz-ukrán tulajdonosi körök közötti vita, az EU-s támogatási tilalom, újabban pedig az EU-s orosz szankciók miatt gyakorlatilag állami mentőöv a mai formában nem dobható az egyébként gazdaságilag fontos, sok embernek munkát adó gyárnak.
Továbbá a jelenlegi, még anno az orosz tulajdonos által kinevezett vezetés döntési jogköre is korlátozott, mert az ukrán résztulajdonosok már az orosz-ukrán háború kitörése előtt is mindent megpróbáltak jogaik érvényesítésére, így számos jogi és egyéb fórumon vitatják a gyárkapun belül, pozícióban lévő vezetés jogát az irányításra. Így pedig a stratégiai kérdésekben kevés a mozgástere a mai vezetésnek.
Technikai értelemben a fő problémát az jelenti, hogy a fizetési nehézségek miatt
Értesüléseink szerint az egyes kohót már régen leállították, és a kettes kohó is csak mintegy 20-25 százalékos teljesítményen ketyeg.
E kohók működéséhez elengedhetetlen az, hogy a kokszolómű működjön, vagy pedig importból kell beszerezni a kokszot.
Úgy tudjuk, hogy a fentiek miatt most kettős szorításban van a Dunaferr. Amennyiben a kokszolóba nem tudnak elegendő szenet vásárolni, akkor
Ehhez az alapanyag, azaz a szén viszont rendkívül megdrágult, ám e nélkül a még alaphangon működő kohó sem tud termelni.
Informátorunk úgy fogalmazott, hogy most
különösen a szén és koksz ellátás kérdésében. Ugyanis állítólag a koksz gyártást nem lehet csak úgy leállítani, és ha ez sikerülne is, az ezt kiváltó importra már aligha maradna forrás.
Nemzetgazdaságilag fontos (lenne) tehát a dunaújvárosi vaskohók, az ISD Dunaferr Zrt.-nek, vagy legalább a cég eszközeinek megmentése.
Ugyanakkor ameddig a tulajdonviszonyok és a jogi viszonyok ennyire kuszák, az állam sem igazán tud mit tenni a Dunaferr megmentéséért, hiába van meg e téren az akarat, az elszántság. (Képünk illusztráció.)
Ráadásul az orosz tulajdonlás okán még az ősz eleji, nyolcadik EU-s orosz szankciós csomag is köti a döntéshozók kezét.
Félő a fentiek okán, hogyha még télen erre az alapüzemre sem lesz pénz és/vagy akarat a tulajdonosok részéről, akkor visszafordíthatatlan károsodást szenvednek a berendezések.
Pedig ilyen turbulens időkben bizony nagy szükség lenne egy ilyen alapképességre az országban, ki tudja, hogy mikor lehet újra mondjuk globális vagy európai acélhiány – még akkor is, ha nemzetközi méretekben a dunaújvárosi 1,7 millió tonnás acéltermelés nem számottevő.
A nehéz helyzet okán még szeptember végén Dunaújvárosba látogatott az akkori technológiai és ipari miniszter, Palkovics László. Ekkor elmondta, hogy a kormány megvizsgálja azt a lehetőséget, hogy miképpen lehetne megmenteni a bezárástól, az enyészettől ezt a nemzetstratégiai szempontból fontos acélművet.
A miniszter akkor úgy nyilatkozott:
ebből fakadóan jelenleg nincs legitim vezetése sem a Dunaferrnek.
Pintér Tamás, Dunaújváros polgármestere október elején még azt is bejelentette, hogy kétmilliárd forintnyi Dunaferrhez köthető iparűzési adó befizetésének átütemezéséről döntöttek, ami a város bevételeinek mintegy ötödét jelenti!
Mivel időközben az EU nyolcadik szankciós csomagja is életbe lépett, így sajnos
Ez amúgy is problémás lenne, hiszen nem beruházási hitelre, hanem gyors segélyre, “lélegeztetőgépre” lenne szüksége a vasműnek. A két pénzügyi eszköz pedig teljesen más logika szerint működik.
Először persze nem (csak) pénzre, hanem
(Például a 321/2022. (VIII. 18.) Korm. rendelet alapján, amely a stratégiailag kiemelt jelentőségű csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szól - a szerk.)
Az Index.hu korábbi értesülései is megerősítik a fentieket, amely szerint a Dunaferr pénzforrásai teljesen elapadtak.
Mivel pedig a cég végső többségi tulajdonosa, az orosz Vnyesekonombank (VEB) is kifejezetten a szankciós listán van (az említett nyolcadik szakciós csomag óta), ezért az ING Bank, mint finanszírozó pár hete befagyasztotta a dunaújvárosi Vasmű számláit.