A másik komoly különbség a két árkorlát között, hogy a magyar szabályozás jelentős kiskapukat hagy a piaci szereplők számára az alkalmazkodásra. Nem minden csirketermék ára került korlátozás alá, hanem csak a csirkemell. A termelők és a boltok a combon, szárnyon, belsőségeken tudják érvényesíteni az inflációs hatásokat. Nem minden tejtermék ára korlátozott, csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT-tejé. A többi tejtermék árát a piac szabadon mozgathatja.
Ezzel szemben
az EU és Oroszország viszonylatában nem nagyon van más termék, ahol a piaci mechanizmusok működése kompenzálhatja a szereplőket.
Oroszország exportjának értékarányosan körülbelül tizedét teszi ki a gázértékesítés. Ám konkrétan az EU viszonylatában az arányok ennél lényegesen magasabbak, különösen a december 5-től életbe lépő olajembargótól kezdve.
Ha egy szereplő értékesítésének kis részét érintik ármaximalizálások, azt az adott játékos a negatív gazdasági hatásokat vagy lenyeli, vagy a többi termékére átterheli. Így egy ilyen szabályozásnak komoly piactorzító hatása nincsen.