Nagy aggodalmat váltott ki Szerbiában Vlagyimir Putyin, Oroszország elnökének a napokban tett kijelentése, miszerint Ukrajna tervbe vette a Török Áramlat vezetékeinek megtámadását, ugyanis ezzel Szerbia áram és földgáz nélkül maradna.
Éppen ezért Aleksandar Vučić szerb államfő bejelentette, arra kéri majd a szerb Biztonsági-információs Ügynökséget (BIA), illetve a rendőrséget,
védjék meg a vezeték szerbiai szakaszát az esetleges, váratlan támadásoktól.
Kiemelte, ugyan a támadások az orosz elnök szavai szerint a vezeték fekete-tengeri szakaszát fenyegetik, ő mégis fontosnak tartja, hogy ne kerüljön sor az ország területén hasonló támadásra.
Szerbia villanyáram-ellátása jelentős mértékben függ a földgáztól, igaz jelentős mennyiségű földgázt tartalékol a magyarországi tározókban, illetve a szerbiai udvarnoki tározóban is, de ez nem fedezné az ország fogyasztását a téli időszakban.
A Török Áramlat leállásával Szerbia teljesen áram és földgáz nélkül maradna több hónapon keresztül, hiszen csak Belgrád napi szinten 3 millió köbméter gázt fogyaszt, a vezetéken pedig 6 millió köbméter érkezik az országba. Szerbia éves fogyasztása 2,2-3 milliárd köbméter.
A déli szomszédország eddig két vezetéken keresztül jutott hozzá ehhez az energiahordozóhoz, ám az Oroszországgal szembeni szankciók miatt Oroszország lépéseket tett: már csak a 930 kilométer hosszú, 31,5 milliárd köbméter éves kapacitással rendelkező Török Áramlat maradt, ami
Törökországon és Bulgárián keresztül juttatja el a gázt nemcsak Szerbiába, hanem Törökországba és Magyarországra is.
A vezetékek megrongálása hatalmas gazdasági csapást jelentene az említett országok számára. A Török Áramlat ugyanis kihívásokkal teli projektum volt már annak megépítésekor is, a Fekete-tenger mélyebb a Balti-tengernél, és megrongálás esetén csak az a vállalat tudná megjavítani, aki építette.
Az Allseas Group svájci székhellyel rendelkező holland vállalat pedig a szankciók miatt nem tudna javításokat végezni, mutatott rá Miloš Zdravković energiaügyi szakértő a Novosti szerb napilapnak nyilatkozva.
Egyébként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is figyelmeztetett a Török Áramlat gázvezeték biztonságának kiemelt fontosságára. Szeptember végén a kazahsztáni Almatiban megtartott tanácskozáson, amelyen a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) energiaügyi miniszterei vettek részt, Szijjártó figyelmeztetett arra, hogy a Török Áramlat fontosságát felértékelte az, hogy a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat működése nem biztosított. Felhívta azon országok vezetőinek figyelmét, amelyeken a vezeték keresztülhalad, hogy figyeljenek a Török Áramlat működésére.
Zorana Mihajlović szerb energiaügyi és bányászati miniszter a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték nyugati szakaszának két vezetéke egyikén, Plocktól mintegy 70 kilométerre észlelt kőolajszivárgást, és ezt a szerb Prva televízióban tett vendégszereplésekor szabotázsnak nevezte. Szavai szerint az egész világ egy energia világháború része.
„Ez ami a Druzsba kőolajvezetékkel történik, ami egyébként a leghosszabb kőolajvezeték a világon, hiszen mintegy 4000 kilométer hosszú, és amelyen kizárólag orosz kőolaj szállítása folyik, úgy tűnik az Északi Áramlat földgázvezeték történéseinek folytatása. Először karbantartási gondokra gyanakodtak, majd meghibásodást jeleztek, végül kiderült: szabotázs történik” – fogalmazta meg a miniszter asszony.
Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg nincs kőolajhiány a szerb piacon, és nem is várható, az EU új szankciócsomagja, amely megtiltja az orosz kőolaj-beszállítást, nem fog kihatni az ország kőolajellátásának stabilitására, ugyanis mint rámutatott, Szerbia az Adria-kőolajvezetéken keresztül ezidáig is szállított be más országokból kőolajat, nem csak Oroszországtól vásárolt.
A december 5-én életbe lépő szankciók után pedig csak a Szerbiai Kőolajipar (Nafta Industrija Srbije – NIS) számol alacsonyabb nyereséggel, a töltőállomásokon ez nem fog az árak emelkedésében megmutatkozni.
Mihajlović kitért ugyanakkor a jövőbeli tervekre is. Rámutatott, hogy bár az ország az Adria-kőolajvezetéken keresztül hozzájut a kőolajhoz, mégis amennyiben Magyarországon, Albánián és Észak-Macedónián keresztül Görögország irányába kiépül a kőolajvezetékek, Szerbia tranzitútvonallá válna.
Ez akár stratégiai célkitűzése is lehetne az országnak.
A délkelet-vajdasági Pancsovától a délkelet-szerbiai Nisig, majd az észak-macedóniai Szkopjétől kettéágazó, és a görögországi Szaloniki, illetve az albán Drács városig, valamint Pancsovától Magyarország felé megépülő vezetékek becslések szerint 500-700 millió dolláros beruházást igényelnének. Mint kihangsúlyozta, ez a projektum nem csak Szerbia számára lenne fontos, hanem az egész szélesebb régió számára is.
Elmondta: annak ellenére, hogy az ország rendelkezik jelentős mennyiségű földgáztartalékokkal, ha bármi oknál fogva az országba nem jut el több földgáz, az ország válságterve lép életbe,a földgázt majd fűtőolajjal próbálják helyettesíteni, ahol lehet. Rámutatott arra is, hogy az országban a távfűtőművek felkészültek a télre, kellő mennyiségű energiahordozóval rendelkeznek.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A diplomata célkeresztjébe ezúttal a magyar energiabiztonság kérdése került.
Magyarországot nem érinti az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának várható leállítása, hiszen mára hazánk ellátása döntően a Török Áramlat nevű vezetéken keresztül zajlik – közölte a külügyminiszter.
„Hogyha nem lettünk volna elég bátrak, akkor ma óriási bajban lennénk” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Vezetéki összeköttetései alapján Magyarország már hat szomszédos országon keresztül is behozhat földgázt.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
