Iskolai késelések Kínában is történtek nemrég, pedig állítólag kirekesztették a nyugati dekadenciát
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
A Biden-kormányzat új korlátozásokat vezetett be egyes csúcskategóriás chipek Kínában és Oroszországban történő értékesítésére azért, hogy azokat ne lehessen katonai célokra felhasználni – Kínának viszont nem csak az USA korlátozásaival kell megküzdenie, de óvatosan kell hadgyakorlatoznia Tajvan chipgyárai körül is, hiszen a szigetországban gyártják a világ félvezetőinek 64 százalékát.
Tajvan kérdése igencsak szítja a két ország közötti feszültséget. Peking Tajvant Kína részének vallja, és azt mondja, hogy Washington részéről Tajvan támogatása a legérzékenyebb kérdés a kapcsolataiban. A sziget azonban önkormányzott: egy demokratikusan választott vezetés irányítja, az Egyesült Államoknak pedig törvényileg kötelessége Tajvan védelmét segíteni, beleértve az idei négy fegyvereladási megállapodást – adta hírül korábban a Makronóm.
Július végén Nancy Pelosi, az Egyesült Államok kongresszusi képviselője pedig Tajvant is meglátogatta ázsiai körútja során, emiatt még inkább fokozódik a két ország közötti feszültség. A látogatást megelőzően Kína figyelmeztetett, hogy erősen és határozottan fog intézkedni, ha Pelosi Tajvanra látogat.
Kína folyamatos katonai szorítása (legalábbis a belátható jövőben) „túszként” tarthatja a demokratikusan irányított szigetet, ami a létfontosságú kereskedelmet, köztük a chipkereskedelmet is veszélyezteti.
Tajvan a chipgyártás világbajnoka, a szigetország a világ félvezetőinek 64 százalékát biztosítja. A kínai és a tajvani világgazdaság pedig már rengeteg szálon fonódik össze – ennek tudatában nem meglepő, hogy
Emellett a tajvani félvezetőgyártás tavaly 26 százalékkal összesen 446 milliárd dollárra nőtt, amely az összgazdasági termelés 70 százalékát adja – ezért nagyon meg kell gondolnia Kínának, hogy a fenyegető légtérsértések után bombázza-e azokat a tajvani gyárakat, amelyek létfontosságú terméket biztosítanak a saját ipara – egyebek közt a hadiipara – számára.
Az USA új korlátozásai főként az Nvidia és az AMD (Advanced Micro Devices) szilícium-völgyi vállalatok által értékesített videokártyák csúcskategóriás modelljeit érintik. Ezeket a termékeket eredetileg a videójátékokban használt képek megjelenítésére fejlesztették ki, ám az elmúlt évtizedben fontos szerepet töltöttek be a szuperszámítógépekben is.
A szuperszámítógépeket – többek közt – fegyverfejlesztésre és hírszerzésre, így például a szuperszámítógépekkel segített mesterséges intelligencia technológiát arcok azonosítása is használják a legkülönfélébb videófelvételeken, webes tartalmak és megfigyelések során.
A korlátozások Kína és az Egyesült Államok közötti, újabb keletű „hidegháború” részét képezik, amely a fejlett technológiák elsőbbségéért folyik. A Biden-kormányzat olyan intézkedéseket fogadott el, amelyek célja, hogy
Az Nvidia és az AMD szerdai nyilatkozataiban elismerte az új korlátozásokat.
Az Nvidia – amely messze a legnagyobb videókártya-gyártó – elmondta, hogy mostantól export-engedélyt kell kérnie a szövetségi kormánytól a csúcskategóriás chipek külföldi értékesítéséhez. A kormány szerint ezzel megakadályozható, hogy ezeket a termékeket katonai célokra használja fel Kína vagy Kínán keresztül Oroszország.
A kínai kereskedelmi minisztérium nemrégiben azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy
Emellett arra figyelmeztetett, hogy a lépés „akadályozza a nemzetközi tudományos és technológiai cseréket és a gazdasági együttműködést, és hatással lesz a globális ipari és ellátási láncok stabilitására és a világgazdaságra”. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint Washington fellépése „a tudományos és technológiai hegemonizmusra jellemző.”
Úgy tűnik, hogy az amerikai kormány intézkedései túlmutatnak az Nvidia és az AMD hatókörén. Más szerszám- és tervezőszoftvereket gyártó vállalatok is kaptak hasonló leveleket az elmúlt hetekben, amelyekben arra kérték őket, hogy korlátozzák az általuk Kínába exportált csúcskategóriás eszközöket – mondta egy, a helyzetet jól ismerő, névtelenséget kérő személy.
Az Nvidia és az AMD nyilatkozatai azt tükrözik, hogy a legtöbb esetben nem számítanak arra, hogy engedélyt kapnak. Az AMD szerint az intézkedésekkel várhatóan megakadályozzák az MI250 nevű termék Kínában és Oroszországban történő értékesítését.
Az intézkedések az Nvidia számára nehéz időszakot jelentenek. A videójátékokban és a kriptovaluta-bányászatban használt videokártyák iránti kereslet azóta egyébként is jelentősen visszaesett, nem csak a recessziós félelmek, de a kripto árzuhanás miatt is. Ennek okán augusztus elején az Nvidia jóval a májusban előrejelzettnél alacsonyabb negyedéves bevételt jelentett.