Megelégelték Zelenszkij játszadozását: visszaszállhat rá az egyik legkeményebb oroszellenes átka

Meghúzta a váratlant Donald Trump.

Az Európai Unió már 7 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben a háború kitörése óta. Idő kérdése volt csupán, hogy Oroszország valamilyen módon megpróbál kibújni a szankciók alól, illetve a másik oldalról bizonyos nyugati exportcégek is próbálnak kibúvót keresni. Itt jön a képbe Törökország.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
A februárban kirobbanó konfliktus óta életbeléptetett 7 szankciócsomag a legkülönbözőbb területeken korlátozta Oroszországot. Ezzel a nyugati országok célja lekapcsolni Oroszországot a világgazdasági vérkeringésről. A szankciók egy része érinti az Oroszországba irányuló exportot. Ez egyrészt súlyosan érinti az orosz gazdaságot, hiszen egy összehangolt exportellenőrzési rendszert vezettek be ellene a nyugati országok, másrészt súlyosan érinti azokat a nyugati cégeket, amelyek elsősorban exportra rendezkedtek be. Oroszország szempontjából erre az exportellenőrzési rendszerre három opció kínálkozik válaszként.
Az egyik alapvetően az, hogy megpróbálja intenzívebbé tenni a belföldi termelését, hangsúlyosan azokon a területeken, ahol eddig domináns volt a külföldről történőbeszerzés. A másik lehetőség, amelyre már vannak kezdeményezések, különböző offshore cégek létrehozása jelenti Oroszország számára, hiszen ezekkel a cégekkel a nyugati cégek gyanútlanul üzletelhetnek, mivel nem ismerik a végfelhasználót. A harmadik opció egy olyan független közvetítő, amely nem léptette életbe a szankciókat. Ilyen ország például Törökország is. Törökországot egyébként az Egyesült Nemzetek Szervezete is használta közvetítőnek, amikor Oroszországgal tárgyaltak az ukrán gabonaexport újraindításáról és az ukrán kikötők újranyitásáról.
Ezt a nyugati cégek is felismerték, és már vannak ebbe az irányba mutató próbálkozásaik, hiszen az Oroszországba irányuló exportból származó profitjukról egykönnyen nem mondanak le.
Nem véletlen, hogy Törökország Oroszországba irányuló exportja 60 százalékos növekedést mutatott az elmúlt időszakban, amiben egyrészt benne vannak a török nemzetgazdasági érdekek, másrészt a nyugati cégek próbálkozásai is.
Törökország részese egy vámuniónak, amelyen keresztül kiváltságos hozzáférést élvez az Európai Unió piacához, Svájchoz és Norvégiához hasonlóan nem alkalmazza az uniós szankciókat.
Oroszország valószínűleg megpróbál alternatív beszállítókat találni, hogy a nyugati ellenőrzést ki tudja kerülni. Mint mindig, most is vannak gyenge pontnak minősülő országok mind Európában, mind pedig azon kívül. De Oroszország számára egy alternatív lehetőségként kínálkozik az Eurázsiai Gazdasági Unió is benne Fehéroroszországgal, Kazahsztánnal, Örményországgal és Kirgizisztánnal. Ezek között az országok közötti kereskedelem valószínűleg meg fog növekedni a jövőben a nyugati ellenőrzés hatására a . Az ezirányú kereskedelem pedig együtt járhat a szankcionált árukkal való kereskedéssel is, hiszen a szankciók csupán Oroszországra és Fehéroroszországra vonatkoznak.
Hasonló helyzetre 2014-ben is volt példa, mikor a szankciók ellenére a Krímnél kötöttek ki hajók Görögországból, Olaszországból és Bulgáriából is. Az Európai Uniós tagállamok egyébként a múltban sem voltak olyan szigorúak bizonyos szankcióik betartását tekintve.
Borítókép: MTI/ AP/ Halil Hamra