A BP és a Shell 2015 és 2020 között minden évben több pénzt kapott vissza az Egyesült Királyság kormányától, mint amennyit befizetett. (kivéve 2017-et, amikor a Shell többet fizetett, mint amennyit kapott). Ennek fő oka, hogy a két cég jelentős beruházásokat hajtott végre a brit energiaiparban.
Mennyit kerestek az energiaipari cégek?
A BP 14 éve nem ért el akkor negyedéves nyereséget, mint idén április és június között, amikor 6,9 milliárd fontot keresett. A Shell még magasabb, 9 milliárd fontos nyereséget könyvelhetett el a második negyedévre.
A nyereség ellenére azonban az áprilisi és júniusi bevételek nagy részét nem érinti a kormány által bevezetett extraprofitadó, mivel azt csak május 26-tól kell alkalmazni.
Mindkét vállalat nagy veszteséget számolt el az orosz olajcégekben zajló befektetésekből való kiszállás miatt.
A BP és a Shell is milliárdokat költött az utóbbi időben úgynevezett részvény-visszavásárlásra, amit a vállalatok akkor tesznek, ha van pénzük, amit részvényeik árfolyamának növelésére költhetnek.
Befolyásolná-e a beruházásokat a szélsőséges adók bevezetése?
A BP azt tervezi, hogy 2030 végéig legfeljebb 18 milliárd fontot költ az Egyesült Királyság energiarendszerére.
Bernard Looney vezérigazgatót a The Times május 3-án arról kérdezte, hogy a BP tervezett brit beruházásai közül melyeket nem valósítaná meg, ha bevezetnék a különadót. Looney így válaszolt: „Nincs olyan, amit ne tennénk meg”. A Shell a következő 10 évben 20-25 milliárd fontot fektetne az Egyesült Királyságban energiapiacába.
Mit mondtak a politikusok?
A brit kormány elfogadta az extraprofitadót, miután korábban elutasította azt. A szokatlan nyereségre kirótt adót a Munkáspárt, a Liberális Demokraták és az SNP is támogatta.
Boris Johnson leköszönő miniszterelnök korábban azt mondta, hogy egy ilyen adó visszatartaná a beruházásokat: „Nem szeretem őket. Nem hiszem, hogy ez a helyes út. Azt akarom, hogy ezek a vállalatok nagy beruházásokat hajtsanak végre”.
Közben Sunak úr korábban azt mondta, hogy „természetesen nem vonzódik” hozzá, de „pragmatikus” a bevezetését illetően.
Az extraprofitadót bírálók azzal érvelnek, hogy az hatással lehet az egyes nyugdíjalapok által a nyugdíjasoknak kifizetett pénzekre – mivel ezek az alapok az energiaipari cégek nyereségéből részesülnek.