A magyar lakosság bízik leginkább a kormányában – kiemelkedően sok magyar háztartás vásárol hazai állampapírt

A modern államok jellemzően többet költenek, mint amennyi bevételük van, a kettő közötti különbséget pedig hitelfelvétellel egyenlítik ki. Ennek leggyakoribb formája az állampapírok kibocsátása. Az állampapírokat befektetők vásárolják meg, akik akkor vásárolnak szívesen államkötvényt, ha azt gondolják, hogy az adott ország megbízható adós, jó eséllyel visszakapják befektetésüket. Emellett az is fontos számukra, hogy a rendelkezésre álló befektetési lehetőségek közül az adott papír vonzó hozamot hozzon számukra.

Magyarország érdekes pályát járt be az elmúlt 20 évben. 2002 és 2009 között óriási volt a költségvetési hiányunk. Jellemzően a GDP 5 és 10 százaléka között volt az az összeg, amennyivel a kormányok a lehetőségeikhez képest többet költöttek. 2005-ben és 2006-ban is a magyar gazdaságpolitika volt a legfelelőtlenebb egész Európában, de 2003-ban, 2004-ben és 2007-ben is dobogósok voltunk a szégyenpadon. Ezzel szemben

Bár a koronavírus-járvány és annak utóhatásai a magyar deficitszámot is megnövelték, még ezekben az években sem került hazánk a szégyenpadra, azaz

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Magyarország adóssága is hasonló pályát járt be, mint a költségvetési hiány értéke. 2002 elején még 11 olyan európai ország volt, melynek magasabb volt a GDP-arányos államadóssága, mint hazánknak. 2010 közepére már csak 5 ország volt nálunk is jobban eladósodva (Görögország, Olaszország, Belgium, Portugália és Franciaország). 2021 végéig tartott, míg a 2002 és 2010 közötti hibás gazdaságpolitika okozta visszaesésünket nagyrészt korrigálni tudtuk, hiszen ekkor már csak a 10. legrosszabb mutatóval rendelkeztünk.

A befektetők véleménye együtt romlott, majd javult a gazdasági mutatókkal. Ma mind a nemzetközi, mind pedig a hazai szereplők szívesen vásárolnak magyar államkötvényt. A legkritikusabb befektetői csoportot a hazai háztartások alkotják. Ők azok, akik a kormány tevékenységét a saját bőrükön érzékelik, egyben a legtöbb gazdaságpolitikai döntésről gyorsan és direkt módon értesülnek. Emellett – vagy talán pont ezért – ritkán elégedettek teljesen az állam lépéseivel.

Mindezt egyértelműen alátámasztja a lakosság által birtokolt állampapírok részaránya. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, 2021 végén a háztartások által birtokolt államkötvények aránya 0 és 24 százalék között mozgott az európai országokban. Mindössze öt olyan ország volt, ahol a részarány meghaladta az 5 százalékot. Ez az öt állam Olaszország, Írország, Portugália, Málta és Magyarország.

A magyar lakosság által birtokolt államkötvények 24,0 százalékos részaránya különösen magasnak mondható, ha a régió országaival vetjük össze. Szlovákiában 0,1 százalék alatt van ez az érték, Ausztriában 0,1 százalék, Horvátországban 0,6 százalék, Csehországban 1,8 százalék, Romániában 3,0 százalék, Lengyelországban pedig 4,1 százalék ez az arány. Azaz még a második legmagasabb mutatót produkáló régiós országban is csak nagyjából hatod annyira jelentős a háztartások állampapír-befektetése, mint Magyarországon.

A magyar lakosság államkötvény-befektetései annyira magasak, hogy még olyan, tradicionálisan komoly pénzügyi kultúrával rendelkező országokat is magunk mögé utasítunk, mint Kanada vagy az Egyesült Királyság. Sőt, a hazai részarány értéke szinte pontosan megegyezik az amerikai mutatóval. Még a tradicionálisan jelentős lakossági állampapír-állománnyal rendelkező japánok esetében is jóval alacsonyabb a vizsgált arány, a magyar mutató nem kevesebb, mint húszszorosa a felkelő nap országában mért aktuális értéknek. Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar lakosságnak

Ennek a bizalomnak a 2010 óta javuló makrogazdasági mutatók mellett ugyancsak fontos oka az is, hogy a magyar állam számos olyan kötvényt bocsátott ki az elmúlt években, melyek kiemelkedő hozamot, remek megtérülést kínálnak a hazai lakosságnak. Ilyen a babakötvény, a prémium euró magyar állampapír, a magyar állampapír plusz vagy a prémium magyar állampapír.

A háztartások kiemelkedő államkötvény állománya több előnnyel jár a magyar gazdaság szempontjából is:

1. az államháztartás által fizetett törlesztéseket és kamatokat itthon tartja, ezek a hazai befektetőket gazdagítják, akik ezen jövedelmek jelentős részét Magyarországon fogják elkölteni, tovább erősítve a magyar gazdaságot;

2. nemzetközi tanulmányok szerint a belföldi lakosság kifejezetten stabil befektetői közösségnek számít a feltörekvő, gazdasági fejlettségnek nem a legmagasabb fokán álló államok esetében, globális válságok esetén nem tűnik akkora mértékben és olyan gyorsan, mint a nagy nemzetközi pénzügyi befektetők;

3. ezáltal csökkenti annak esélyét, hogy az adott ország finanszírozás nélkül maradjon, vagy kifejezetten rossz kondíciók mellett tudjon csak tőkét bevonni.

Borítókép: MTI/Balogh Zoltán