Ellentmondások és bizonytalanságok sújtják a német ipart

A müncheni gazdaságkutató intézet által májusban számított ún. Ifo-index – némi meglepetésre – a felmérésben részt vevő 9 ezer vállalat véleményére alapozva az áprilisi felmérést követően újra az üzleti légkör további javulását jelezte.   

 „A német gazdaság az infláció okozta nehézségek, az anyagellátásban jelentkező zavarok és az ukrajnai háború ellenére erőteljesnek mutatkozik“ – fogalmazott Clemens Fuest, az intézet elnöke, aki úgy véli, hogy „ez idő szerint nem láthatóak recessziós jelek“. A vállalatvezetők többsége mind a cége aktuális üzleti helyzetét, mind azok kilátásait illetően kevésbé szkeptikus, mint egy vagy két hónappal korábban. Emlékezetes, hogy márciusban az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására Németország legfőbb konjunktúra-barométere a mélypontra zuhant, s a következő két hónapban onnan indult emelkedésnek. 

E lassú emelkedésében fontos szerepet játszik a szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok aktuális helyzetmegítélésében tapasztalt  viszonylagos elégedettség, miközben ugyanezen vállalati/vállalati kör, (ezen belül főként a szállítási és logisztikai tevékenységet folytató vállalatok) jövőre vonatkozó üzleti várakozásai jóval borúlátóbbak. 

– fogalmazott Fritzi Köhler-Geib, a frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza, igyekezve eloszlatni a gazdasági fejlődés gyors helyreállásával kapcsolatos reményeket. Emellett a koronavírus-járvány miatt a közelmúltban Kínában elrendelt lezárások tovább súlyosbítják a globális szállítói láncokban tapasztalható zavarokat. 

A nyersanyagáraknak az Ukrajnába történt orosz bevonulás nyomán tapasztalt megugrása, a szállítói láncok zavarai, továbbá a vállalatok és a fogyasztók, de különösen az iparvállalatok körében tapasztalt bizonytalanságérzet oda vezetett, hogy számos közgazdász szakértő maximum 2 százalékra mérsékelte a német gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, de 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységet folytató vállalat megkérdezésén alapuló felmérése alapján az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége már csak 1-1,5 százalék körüli növekedést valószínűsít.   

A fejlődési várakozások ellentmondásosságát jelzi, hogy a feldolgozóipar rendelésállománya az elmúlt hónapokban viszonylag magas szinten alakult, az ipar átlagában 11,6 hónapra biztosított munkát. A havonta beérkező rendelések ugyanakkor folyamatosan mérséklődtek a megelőző hónaphoz képest. Februárban még 1,3, márciusban már 4,2, míg áprilisban 2,7 százalékkal kevesebb rendelést kaptak az érintett vállalatok a mindenkori előző havihoz képest. Áprilisban a beérkező rendelések az átlagot meghaladó mértékben 4,0 százalékkal csökkentek külföldről, miközben belföldről szerényebb mértékben, mindössze 0,9 százalékkal csökkentek a feldolgozóipari cégekhez beérkező megrendelések. 

Az iparban többségben vannak a beszerzési problémákat jelző vállalatok

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet legutóbbi felmérésének május végén nyilvánosságra hozott eredményei szerint  az előgyártmányok és nyersanyagok beszerzésénél a német iparvállalatok 77,2 százaléka jelzett hiányt és problémákat, ami pár százalékpontnál kedvezőtlenebb az áprilisi hasonló jelzőszámnál. „A szállítási láncok tartós stressz alatt állnak“, fogalmazott Klaus Wohlrabe, az intézet vállalati felmérésekért felelős kutatásvezetője, megjegyezve, hogy „a kínai kikötők bezárása nyomán sok vállalat számára tovább romlott a helyzet“. 

a gép- és berendezés-gyártásban 91,5, a villamosiparban 91,0, az autóiparban 89,5 százalék az ellátási helyzet hiányosságára panaszkodó vállalatok aránya. Ez az arány az élelmiszer-feldolgozóiparban az átlagnál jóval alacsonyabb, 63,7, míg a német ipar ugyancsak vezető ágazatai közé tartozó vegyiparban „mindössze“ 58,7 százalékos.  

Aggodalmak a külkapcsolatokban

Az ellentmondások a német gazdaság külkapcsolatait sem kímélik. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a világ országaiba irányuló német export értéke a márciusi 121 milliárd euróról 4,4 százalékkal, áprilisban 126,4 milliárd euróra emelkedett, a múlt év áprilisi 121 milliárd euróhoz képest pedig a növekedés mértéke megközelíti a 13 százalékot. 

Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese óva intett az elégedettségtől. „Sajnos az export áprilisi növekedése nem trendforduló” – mondta Volker Treier, mert „az kizárólag az export áremelkedésének köszönhető." Tekintettel a tavalyi év azonos hónapjához képest 16 százalékos áremelkedésre az export reálértéken csökkent. 

Emellett a Kínában március óta érvényben lévő leállások miatt az ellátási láncban is fennakadások vannak." 

A szállítási szűk keresztmetszetek teljes erejét "csak körülbelül két-három hónap múlva éreznék a cégek" – mondta a DIHK külkereskedelmi főnöke. "Normál körülmények között ennyi ideig tart, amíg egy előgyártmányt Kínából Európába szállítanak, s valamely német műhelyben tovább dolgozzák. A nagy vég még várat magára."

Ugyanakkor egyre nagyobb aggodalomra ad okot a német iparcikkek iránti világpiaci kereslet esetleges csökkenése.

Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a kamarai szövetség az export mennyisége az év elején várt 6 százalékos növekedésétől „leszállt“ a stagnálás lehetőségére. Az áraktól megtisztított exportdinamika könnyen a mínusz tartományba kerül, ha a helyzet nem javul, figyelmeztetett egy még május közepén tartott sajtótájékoztatón Volker Treier, és az azóta elmúlt hetek tapasztalatai alapján egyelőre nem látni felfelé történő elmozdulást.