Joe Biden háborúja: Amerika már jobban akarja ezt a konfliktust, mint Oroszország

Minden jó, ha Putyin marad

Meghökkentő, de egészen őszinte és Ukrajna szempontjából logikus interjút adott a Centr YouTube-csatornának Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója még áprilisban. A 444.hu által szemlézett anyagban Zelenszkij elnök bizalmasa hűvös profizmussal jelentette ki: Ukrajna számára az lenne a legjobb, ha Putyin még élne egy darabig, és folytatná a háborút. Az első pillantásra hihetetlen mondat után erős érvelés következett. Aresztovics nem abból indult ki, hogy a háborúnak véget kell érnie minél előbb, hanem abból, hogyan lehetne úgy tönkretenni Oroszországot, ahonnan már nem tud talpra állni, legalábbis újabb háborúk indítása céljából biztosan nem. Az elnöki tanácsadó természetesen nem arra gondolt, hogy Ukrajna nullázza le gazdaságilag és politikailag Putyint, hanem arra, hogy a nyugati országok addig verik Oroszországot szankciókkal, amíg ez visszafordíthatatlan folyamatokat nem indít el. 

Aresztovics szerint

megvalósítva egy valódi, többpártrendszerre épülő parlamentáris rendszert, ami lehetővé tenné a kiegyezést a Nyugattal, a szankciók eltörlését, valamint Oroszország visszakapcsolását a globális pénzügyi és gazdasági körforgásba. Ha ez bekövetkezik – részletezte a tanácsadó –, akkor Oroszország örökös fenyegetést fog jelenteni Ukrajnára, így – bármennyire abszurd is a felvetés – az lenne a legjobb, ha most roppantanák meg annyira, amennyire csak lehet, hogy ne legyen módja újra agresszív lépéseket tenni keleti szomszédja felé. Ehhez pedig az kell, hogy Putyin tovább háborúzzon.

Make America Great Again

Amerika – amely az első pillanattól kezdve örömmel vetette bele magát a konfliktusba – hozzáállása tökéletesen rímel Aresztovics szavaira. Biden elnök a szankciók szigorításának legfőbb szószólójává vált, eközben az USA kormányzata elképesztő mennyiségű fegyvert küld Ukrajnába, újra és újra megszavazva a segélykeret növelését. A napokban újabb, ezúttal 40 milliárd dolláros csomagról szóló törvénytervezetre bólintott rá a képviselőház, miközben az USA-ban napi szinten kell szembesülni olyan problémákkal, amelyeknek sokak szerint prioritást kellene élvezniük mind anyagilag, mind társadalmilag. A most elfogadott javaslat büdzsé zsebének ráadásul lett egy trükkös nyílása is: Joe Biden részére 11 milliárd dollárt különítettek el, hogy az elnök kongresszusi jóváhagyás nélkül is engedélyezhesse az amerikai készletekből fegyverek és más haditechnikai eszközök szállítását Ukrajnába. 

A demokrata képviselők indoklása szerint a törvényjavaslat megvédi a demokráciát, fékezi az orosz agressziót és erősíti az amerikai nemzetbiztonságot – de elsősorban természetesen Ukrajnát támogatja. Ennek a mondatnak önmagában nyilván vannak részigazságai, az USA világhatalmi politikáját azonban elég nevetséges lenne a „Standing with Ukraine” szlogennel elintézni.

Míg az ukrán elnöki tanácsadó az újabb és újabb háborúktól tart, addig Joe Biden országa megtépázott nemzetközi katonai tekintélyét, valamint a globális gazdasági és politikai szereposztás vezérszerepét akarja visszaszerezni. Ami az előbbit illeti, a katasztrofális afganisztáni kivonulás minden bizonnyal tananyag lesz a katonai akadémiákon a „Hogyan ne...”-típusú fejezetekben. Az USA magával rántotta az egész NATO-t egy olyan kellemetlen, rosszízű szituációba, amiért a mai napig felelősnek tartják, így az új háború, mint egy falat kenyér, úgy jött a Biden-kormányzatnak, hogy elfelejtsék és elfelejtessék a kínos fiaskót.  Az, hogy az USA ismét régi fényében csilloghasson gazdaságilag és politikailag egyaránt, már keményebb dió lesz, de abban Bidennek igaza van, hogy a jelenlegi háború segíthet benne, amennyiben az az ukránok javára dől el úgy, hogy közben Oroszország gazdaságilag gyakorlatilag megsemmisül.

Joe Biden háborúja

Az amerikai elnök népszerűsége és megítélése az USA-ban zuhanórepülésben van. Az ötvenből mindössze négy tagállamban mértek olyan arányt, ahol az elnök politikáját többen helyeslik, mint utasítják el a szavazók, nem beszélve azokról a hangokról, amelyek – Biden egyre zavartabb és furcsa viselkedését látva – egyre hangosabban követelik, hogy vesse alá magát teljes fizikai és szellemi vizsgálatnak, hogy kiderüljön, alkalmas-e egyáltalán pozíciójának betöltésére. Az orosz-ukrán háború most alkalmat ad az elnöknek, hogy bebizonyítsa: képességei csúcsán áll. Éppen ezért nem zavartatja magát, amikor teljesen őszintén arról beszél, hogy valójában nem Ukrajna segítése, hanem Oroszország megroppantása és az orosz rezsim megdöntése az elsődleges célja. Mint fogalmazott, tisztában van vele, hogy a szankciók soha nem riasztják el Putyint a háború folytatásától, de lehet addig fokozni a nyomást, hogy abba az orosz elnök végül belebukjon.

ami valóban világszerte oroszellenes hangulatot generált, ezt kihasználva pedig – a szankciók kiterjesztésével és erősítésével – Biden újra és újra szoríthat Oroszország torkán. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a márciusi orosz-ukrán béke-előkészítő tárgyalás napjaiban Antony Blinken, USA külügyminisztere nem volt hajlandó orosz kollégájával beszélni, ehelyett gyorsan küldtek egy 800 milliós fegyverszállítmányt Ukrajnának.

Oroszország agressziója és háborút kirobbantó szerepe teljesen világos. A háborúk erkölcsi alapja egyértelműnek látszik: mindig a megtámadott és az azt segítő országoké az igazság, ebben az esetben azonban már felmerül a kérdés:

Márpedig az USA egyértelműen utóbbit teszi, mint ahogyan az is látszik elnökének megnyilvánulásaiból, hogy Ukrajnát csak eszköznek tekinti annak érdekében, hogy kiiktassa régi riválisát a nemzetközi politika és gazdaság jelentős szereplői közül. Ennek érdekében pedig minden pénzt hajlandó megadni  – minél később fejeződik be a háború, annál valószínűbb a forgatókönyv sikere. A konfliktust Putyin kezdte, de Biden lelkesen folytatja, bármennyire is kontraproduktívvá válhatnak a gazdasági szankciók és a fegyverszállítások. Hogy ennek elsődleges elszenvedői Európa országai lesznek, az nem nagyon zavarja az Egyesült Államok elnökét. Ha Oroszország bukik, ismét átrendeződik a globális gazdasági rend, és Amerika minden erejével az új ellenfélre, Kínára koncentrálhat.
Kerül, amennyibe kerül.