Csúnyán kudarcot vallott Putyinék támadása, páncélostemető lett a frontvonal (VIDEÓ)
Egy sikertelen támadásban az ukrán védelem FPV-drónokkal összesen nyolc támadó páncélost semmisített meg, a leírás alapján valahol Kupjanszk előtt.
Két indiai kormányzati forrás is úgy nyilatkozott az elmúlt időszakban, hogy mivel Oroszország ukrajnai inváziója után az importőrök tülekednek majd a gabonáért, India intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy az ország kiváló minőségű búza jelentős exportőrévé válhasson.
Mintegy két hét alatt szeretnék megvalósítaniazokat a lépéseket, amelyek segítségével felfuttathatnák az indiai búzaexportot. A rendszer felépítésének első eleme, hogy a kormány által elismert laboratóriumok vizsgálnák meg az exportra szánt búza minőségét. Másodsorban további vasúti vagonokat bocsátanának rendelkezésre a szállításhoz,együttműködnének a kikötői hatóságokkal, hogy a búzaexportot előnyben részesítsék.
India, Kína után a világ legnagyobb búzatermelője most törekszik a búzaexportra vonatkozó új megállapodásokra, kihasználná a hazai többletkészleteket, illetve a világpiaci árak meredek emelkedését.
Lehetőséget látnak abban, hogy Oroszország, a világ legnagyobb búzaexportőre és Ukrajna, a másik vezető beszállító közötti konfliktus fennakadásokat okozott a búza világpiacán. A többlet búzakészlet ellenére a logisztikai szűk keresztmetszetek és a minőségbeli hiányosságok korábban megakadályozták India törekvéseit, hogy nagy mennyiségben értékesítsen a világpiacon.
Az indiai búza exportja tavaly felélénkült, és elérte a 6,12 millió tonnát az egy évvel korábbi 1,12 millió tonnáról. Kormányzati források úgy tájékoztatták a Reuterst, hogy az új intézkedések eredményeképpen akár 10 millió tonna búzát is exportálhatnak, miután ebben a hónapban megkezdődik az új termés betakarítása.Úgy nyilatkoztak, hogy Narendra Modi miniszterelnök kormánya szeretné segíteni a gazdákat és a kereskedőket a jobb minőségű gabona exportjában, hogy megmutathassák a globális vásárlóknak: India képes biztosítani a magas fehérjetartalmú búza folyamatos szállítását.Modi kormánya 213, a kormány által akkreditált laboratóriumot jelölt ki az exportra szánt búza minőségének vizsgálatára, és felkérte az állami Indiai Szabványügyi Hivatalt a mérések minőségének ellenőrzésére.
A kikötők közelében további raktározási kapacitásokat hoznak létre, hogy gyorsabb rakodási időt biztosítsanak a vasúti kocsiknak, amelyek a gabonát szállítják India főbb búzatermelő államaiból. India elsősorban két nyugati parti kikötőn keresztül exportálja a búzát, de azt tervezik, hogy hamarosan további kikötőket is bevonnának, különösen a keleti búzaszállítmányok célbajuttatása érdekében..
Az indiai búzaexport növelése nem csak a gazdák jövedelmét növelné, hanem csökkentené a kormány által a hazai búza felvásárlására szánt kiadásokat, amivel eddig a helyi termelőket támogatták.
Az indiai kormány minden évben dollármilliárdokat költ több millió tonna rizs és búza vásárlására. A termesztési költségek kiszámítása alapján évente több mint 22 árucikkre referenciaárakat határoznak meg. Az Indiai Food Corporation (FCI), a fő állami gabonabeszerző ügynökség viszont a tárolási kapacitás és a pénzeszközök hiányában csak rizst és búzát vásárol ezeken az árakon. Ezután az FCI erősen támogatott áron adja el a terményeket a szegényeknek. A kormány pedig kompenzálja az FCI veszteségeit.
Az FCI által kínált garantált árak nagy mennyiségű rizs és búza termelésére ösztönzik a gazdálkodókat. A fölös termelés pedig nyomást gyakorol az FCI-re, hogy extra készleteket vásároljon a gazdálkodóktól,
ami zsúfolásig megtelt állami raktárakat eredményez, és gyakran megnöveli a költségvetési hiányt is.
A gond ott van, hogy az FCI hiába ül hatalmas rizs- és búzahegyeken, a referenciárak éves növekedése és a tárolási költségek drágává teszik ezt a gabonát, gazdaságtalanná a tengerentúli értékesítéshez. Bár időnként az indiai kormány kisebb mennyiségű rizst és búzát ajándékoz más országoknak diplomáciai okokból, de ennek ellenére az FCI raktárai tömve vannak.
Ez a védőháló ironikus módon az északi Pandzsáb és Harijána államok viszonylag jómódú gazdáit érinti, akik szinte az egész termésüket az FCI-nek adják el, köszönhetően a kiépített raktáraknak és a hatékony beszerzési központoknak
A gazdák szegényebb Bihár és más fejletlen államokból, amelyeknek fejletlen a gabonatárolási infrastruktúrája, a belső piacon kénytelenek értékesíteni, jóval, akár 25-30 százalékkal alacsonyabb áron. Például Bihárban csak a gabonatermés 2 százalékát vásárolja meg az FCI.