Durván elszállnak a gabonaárak, ha Oroszország és Ukrajna kiesik a világpiacról – a Gyermelyi igazgatója a Makronómnak

A Gyermelyit mennyire érinti a háborús helyzet? Már biztos, hogy emelkedni fog a gabona ára, ami a tésztákat is érinti. A hazai malomipar működését is átrendezheti ez?

Mindenkit érint ez a helyzet, nemcsak a gabona elérhetősége és ára miatt, hanem az energiaárak – gáz, áram – drasztikus növekedése és kiszámíthatatlansága, továbbá az olajárak emelkedése miatt – ami a logisztikai költségeket és a csomagolóanyagok árát emeli folyamatosan.

A háború nélkül is látható volt már az ősz elején, hogy a durumbúzából a tél végére hiány lesz egész Európában a gyengébb termés, az alacsony átmenő készletek, és a világpiaci anomáliák miatt, ami be is következett. Cégünk a piacának megfelelő mennyiségű durumbúzát magas áron, de beszerezte, így minket, a partnereinket és a fogyasztóinkat a hiány az aratásig nem fenyegeti.

A lágybúza kapcsán is várható volt, hogy idén tavasszal lesz feszültség a piacon, ugyanis bár a termés elfogadható volt, de a termelők és a kereskedők az emelkedő árak miatt kivártak az eladással, így folyamatosan erős keresleti piac alakult ki, ami nem várt rekordmagasságba lőtte a búza árát. Ezt a gyengülő forint-euro árfolyam is erősítette, mert jelentős tétel hagyta el az országot olyan áron, ami a magyar felhasználók többségének az alacsony végtermék árak miatt kifizethetetlen volt. Cégünk beszerzéseivel folyamatosan magas szinten tartotta az alapanyagkészletet, és a drága árak ellenére is vásárolt, így a durumbúzához hasonlóan itt is elmondható, hogy a piacunknak megfelelő alapanyag az aratásig biztosított.

Ez nyilván extra ráfordítással és finanszírozással járt, amit igyekeztünk érvényesíteni a végtermékek piacán, figyelembe véve a fizetőképes keresletet is.  Az alapanyag árnövekedést a piacon a liszt és a tészta kapcsán is csak fokozatosan, késleltetve és csak részben lehetett érvényesíteni, amire ráerősítettek a kiszámíthatatlan és extrém, a többszörösére növekedő energiaárak, valamint a folyamatosan emelkedő csomagolóanyag árak is.

Ukrajnában most sok helyen kimarad a tavaszi vetés, Oroszország visszatarthatja az exportra szánt búzát. Világszerte hiány fenyeget. Érinti ez Önöket, vagy csak hazai gabonával dolgoznak?

A háború megszakítja a világgazdasági áruforgalmat, a gabona nem jut el ebből a két, egyébként jelentős exportőr országból a világpiacra, ez pedig önmagában is emeli a megmaradt készletek árát, amiért erős verseny van a világpiacon, számos országban hiány is felléphet. (Az arab világban máris jelentős zavargásokra lehet számítani - a szerk.)

A hazai és az európai malomipari szereplők közül többen nem rendelkeznek elégséges készlettel az aratásig, a napi árakhoz viszont nem passzolnak az aktuális, még megemelt eladási árak sem, így csak akkor tudnak vásárolni alapanyagot, ha további jelentős áremelést érnek el a lisztpiacon, különben nem finanszírozható az ügymenet.

Alapvetően hazai alapanyaggal, ráadásul részben saját előállításúval is dolgozunk, azonban ha ez a két, nemzetközi export szempontból meghatározó szereplő akár csak időlegesen is kiesik a világpiacról, az a meglévő igény mellett nagyon magas piaci árakat eredményezhet. Ez alól a magyar piac sem tudja kivonni magát, mivel egy egységes piacon dolgozunk, ezért ha ez így lesz, úgy a magyar piacon is tovább emelkedhetnek az árak. A magyar felhasználóknak ugyanis más nemzetközi felhasználókkal és kereskedőkkel kell versenyeznie az alapanyagért, a világpiac meghatározza a magyar árakat is, függetlenül attól, hogy fizikailag hol termett a búza.

Közel 3 milliárd forintból épül meg az a 40 ezer tonnás gabonatároló rendszer, mely a növekvő őrlési kapacitást szolgálja. Miért fontos a tárolókapacitás fejlesztése, és mit tud majd az új üzemegység?

A Gyermelyi Zrt. egy új malmot épít, a beruházás a végénél tart. A tavasz végén elkészülő üzemmel évi 90 ezer tonnával,  240 ezer t/év mértékűre nő a kibocsátás is. A növekvő termeléshez több alapanyagra lesz szükség, ezért a tárolókapacitással is követni kell a fejlesztést.

Ez azért fontos, hogy betakarításkor minél több jó minőségű alapanyagot tudjunk betárolni. Ezzel garantálható, hogy egész évben egyenletes minőséget tudjunk biztosítani a tésztagyárunk és a piaci partnereink számára egyaránt. A 40 ezer tonnás tárolórendszer betárolási és termékforgatási kapacitása 200 t/óra. Az automata termékforgatás közben a tisztítást és a szellőztetést is elvégzi a rendszer.

A tisztítás során képződő hulladék külön tartályokba kerül, ahonnan automatikusan autóra üríthető. A tárolórendszer az új, immáron harmadik malommal lesz összeköttetésben és vegyesen 100 t/óra ütemben lesz képes abba betárolni. Így az egyenletes, kiváló minőségű, tisztított búzabetáplálás megoldott, mely a jó minőségű őrlemény alapja.

Ezzel a beruházással válik teljessé a gyermelyi malmászat nagyléptékű fejlesztése, így a három korszerű malmot, megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag tárolására, mozgatására, tisztítására alkalmas rendszer egészíti ki.

Az elmúlt tíz évben 35 milliárd forintot fordított beruházásokra a Gyermelyi Zrt. Összehasonlítva a korábbi évekkel, ez sok, vagy kevés? Mennyire elégedettek a támogatásokkal?

A beruházások cégünk életében folyamatosan zajlanak. Alapvetően tőkeintenzív ágazatokban dolgozunk, ahol a nemzetközi versenyképesség szempontjából fontos az innováció, a nemzetközi mérethatékonyság elérése. Az elmúlt években a fő tevékenységeinknél mindenütt léptünk a technológiai megújítás mellett méretben is.

A jelenlegi és a következő években tervezett beruházásokkal a cég egyéb területeit kell felzárkóztassuk a tészta termékpálya bővüléséhez. Mivel egy vertikális rendszerben működünk, ahol az alapanyagot zömében magunk állítjuk elő, ehhez nyilvánvalóan több liszt, több tárolókapacitás, több tojás kell, így most ezeken a területeken történikfejlesztés. De a közeljövőben a logisztikai területen is fejleszteni kell, miként a tojásfeldolgozáson is. Egy nagyméretű növénytermesztési rendszert is működtetünk, ahol a gépek folyamatos cseréje, a precíziós gazdálkodás bővülése ad mindig beruházási feladatot.

Ebben a folyamatban vannak természetesen kiugró évek, de átlagosan ez a beruházási mérték jellemző a cégcsoportra. Az elmúlt években a jelentősebb beruházásainkhoz a magyar állam együttműködésével tudtunk pályázati forrásokat is bevonni, ami sokat segített abban, hogy a tervezett beruházásokat hamarabb be lehetett fejezni, és a nemzetközi versenyben is sikeresebben tudunk részt venni. A cégméret miatt az EU forrásokhoz nem tudunk hozzájutni, így nagy segítség az állami támogatás az elmúlt és a jelenlegi beruházásokban.

Munkahelyeket is teremtenek ezek a beruházások? Mennyire érzik a munkaerőhiányt, könnyű, vagy inkább nehéz mostanában embert találni?

Bár a beruházásaink döntő részben teljesen automatizált folyamatokkal járnak, ahol nagyon hatékony az élőmunka felhasználás, a méret növekedése miatt ez azonban új munkahelyeket is teremtett. A dolgozói létszámunk bővült az elmúlt időszakban, 500 fő feletti a vállalatcsoport munkavállalói létszáma.

A munkaerőhiány nálunkis érződik, szinte mindig vannak nyitott pozícióink. Bár a dolgozóink többsége huzamosabb ideje a cégnél van és alapvetően stabil gárdával dolgozunk, a korábbiakhoz képest egyértelműen nagyobb a fluktuáció, emiatt a munkaerő toborzás is állandó feladattá vált.

Emiatt saját képzéseket is tartunk, a molnárokat például magunk képeztük át, mert ez a fontos szakma szinte eltűnt a képzési rendszerből. Szoros kapcsolatot tartunk a környező iskolákkal, ahol próbáljuk orientálni a tanulókat, szüleiket a pályaválasztás területén. Egyetemekkel is vannak megállapodásaink, ahonnan rendszeresen fogadunk duális képzésben hallgatókat, akik közül többen ma már a vállalatnál dolgoznak.

Igyekszünk olyan bérezési és motivációs rendszert, munkakörülményeket kialakítani, amelyekkel munkavállalók hűségét erősíteni lehet. Amit magunk meg tudunk tenni, azt megtesszük, de fontos, hogy az általános képzés is azokra a területekre fókuszáljon a jövőben, amire valóban szüksége van a gazdaságnak.

Hogyan alakult a hazai tésztagyártás helyzete  rendszerváltás óta? Mikor voltak nehezebb évek, és mi hozott felívelést? Hogyan ítéli meg a jelenlegi helyzetüket, és hogy látja az ágazat helyzetét Magyarországon?

A tésztaipar azon kevés élelmiszer ágazatok közé tartozik, ahol megmaradt a döntően magyar tulajdonosi háttér. A piaci szereplők száma folyamatosan csökken, de még ma is többszázas nagyságrendű. Az egy főre vetített fogyasztás érdemben ebben az időszakban nem változott, évi 6,5 kg/fő szinten van, ami az európai mezőnyben a felső harmadba tartozik. A fiatalok körében kedvelt ez az egészséges, egyszerűen elkészíthető élelmiszer, ami vélhetően jó lehetőségekkel bír a továbbiakra is.

A Gyermelyi piacvezető volt már a rendszerváltáskor is, ezt a pozíciót megtartottuk, az országban elfogyasztott tészták közel fele a mi üzemünkből kerül ki. A piacon a legnehezebb időszak az EU csatlakozás időszaka volt, amikor a versenyképességet fel kellett húzni a vámok nélküli, szabad nemzetközi verseny szintjére, és megjelentek a hazai piacon is az importtermékek. Arányuk jelenleg 10 százalék alatti.

Ezt követően és a pénzügyi válság időszakában erősödött meg a kereskedelmi márkás termékek köre, amihez többen nem tudtak megfelelő stratégiával hozzáállni.

Cégünk folyamatosan visszaforgatta az eredményét, időben, nemzetközi léptékkel mérhető fejlesztéseket vitt végbe, technológiai szinten annak is a csúcsát képviselve, miközben építettük a márkát, végeztük a termékfejlesztéseket, aminek köszönhetően a markáns piacvezetői pozíciónkat megtartottuk.

A fejlesztéseknek köszönhetően egyre nőtt az export arányunk, ami ma 40 százalék körül van. A portfóliónkban jelentősen felfutott a durumtészta aránya, az exportpiacokon ebből a termékből adjuk el a legtöbbet. A magyar piacon ugyanakkor a tojásos tészták a legkedveltebbek, de a durum térnyerése is egyre jellemzőbb.

Mennyire kelendő itthon a hazai tészta? A kormány régi törekvése a hazai élelmiszer-kiskereskedelem átalakítása annak érdekében, hogy a boltok polcain nyolcvan százalék felett legyen a magyar termékek aránya. Sikerült ezt előremozdítani?

A magyar tésztapiacon 10 százalék alatti az importtészták aránya, tehát lehet mondani, hogy ütésállók a hazai gyártók. Ehhez nyilván hozzájárulnak a tradíciók, mivel messze a magyarok fogyasztják legnagyobb arányban az egyébként prémium minőségű tojásos tésztát, amiben a magyar gyártóknak komoly tapasztalata van. A tésztapiacon a gyártók többsége hazai, bőven a kitűzött cél feletti mértékben, de ez valóban ritka arányt mutat a magyar élelmiszeriparon belül.

Úgy érzékeljük, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a magyar élelmiszereket előnyben részesítő fogyasztók aránya. A Gyermelyi termékek is Magyar Termék védjeggyel ellátottak, cégünk is részt vett több olyan aktivitásban, mely a vásárlói tudatosságot igyekezett növelni. Multinacionális kereskedelmi cégeknél is megfigyelhető az utóbbi években, hogy tudatosan kommunikálnak a magyar termékek polci jelenlétével, és erőfeszítést is tesznek a magyar termék bővítése érdekében.

Ez ugyankedvező folyamat, de messze vagyunk még például az osztrák helyzettől, ahol mind a kereskedelem, mind a fogyasztó nagyon elkötelezett, jó értelemben vett protekcionalista szemléletet képvisel. Sajnos többször lehetett itthon tapasztalni, hogy a külföldi termékeket diszkriminatív árképzéssel, árletörő céllal importálták, de erre megvannak azok a hatósági eljárások, amivel ezt kezelni lehet. A multinacionális láncoknak tisztességes versenyben szerintem helye van a magyar piacon, arra is van példa, hogy rajtuk keresztül tudnak a magyar termékek kijutni az exportpiacokra.

Melyik Gyermelyi tésztát szeretjük a legjobban? Miből fogy a legtöbb? Külföldön mik a legkeresettebbek?

Formátum tekintetében a spagetti, cérnácska, fodros kocka a top három. Magyarországon főleg a tojásos tészták kedveltek, azon belül vannak nyolctojásos levesbetétek és négytojásos körettészták is, de szépen növekszik a durumtészta forgalma is, ahol a klasszikus spagettin kívül a penne és az orsó a legnépszerűbb.

Az export eladásunkban a környező országokban a magyarhoz hasonló trend látható, bár azokon a piacokon jóval nagyobb az olcsóbb tojás nélküli tészták aránya. A távolabbi területeken és a nagy nemzetközi láncoknál viszont magasan a durumtészta a legkelendőbb, ezek között egyre többször már tojásos változat is van.