Az EU vezetői csütörtökön Versailles-ban találkoznak, ahol egy nagyléptékű kötvénykibocsátásról is tárgyalnának, amelyet az Európai Unió az energia- és védelmi kiadások finanszírozására fordítana, segítve megbirkózni az ukrajnai orosz invázió következményeivel. A tisztviselők még dolgoznak a részleteken, miképp működne az adósságkibocsátás, és mennyi pénzt vennének fel. Minden attól függ, milyen útmutatást kapnak az uniós vezetőktől a csúcstalálkozón.
A Bloomberg értesülései szerint a pénzt az unió energetikai és katonai infrastruktúrájának megerősítésére fordítanák.
- mondta Paolo Gentiloni, az EU gazdaságért felelős biztosa hétfő este a strasbourgi törvényhozóknak.
Az EU-bizottság szóvivője nem kívánt nyilatkozni a konkrétumokról, de más források úgy nyilatkoztak, hogy a jelenlegi tervek szerint az új alapot a világjárvány utáni megújítási alap mintájára alakítanák ki.
A rendkívüli lépésre alig egy évvel azután kerül sor, hogy az EU tagállamai közös adósságba verték magukat. Az 1800 milliárd eurós sürgősségi megújítási csomag a tagállamok járvány kezelésére tett erőfeszítéseinek finanszírozására szolgált. A blokk most újra hatalmas finanszírozási szükségletekkel néz szembe, mégpedig amiatt, hogy az orosz támadást követően megkezdené katonai és energetikai infrastruktúrájának megújítását..
Az egyik lehetőség az, hogy az unió SURE-programjához (a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz) hasonlóan strukturálnák, mondta néhány tisztviselő egy olyan rendszerre utalva, amelyet a járvány utáni foglalkoztatás-támogatási kezdeményezések finanszírozására használnak, és amelynek keretében a tagállamok visszafizetik a Bizottság által nyújtott kedvezményes hiteleket.
Minden olyan lépéshez, amely lehetővé tenné, az EU végrehajtó hatósága közös adósságot bocsásson ki a tagállamok nevében,
Az orosz invázió arra kényszerítette az EU-t, hogy újragondolja legalapvetőbb energiaszükségleteit, mivel az EU gázimportjának több mint 40 százaléka és olajának egynegyede Oroszországból származik. Moszkva hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja az Északi Áramlat 1 vezetéken Európába irányuló gázszállítást.
Az EU átállhat az orosz gázról, de akkor más, drágább forrásokhoz kell fordulnia. Növelheti a cseppfolyósított földgáz importját olyan országokból, mint az Egyesült Államok, de ezek a beszerzések drágábbak lesznek.
A megugró árak miatt a tárolók átlagos szintre való feltöltése kihívást jelent, a belga Bruegel agytröszt jelentése szerint a számla elérheti a 70 milliárd eurót a korábbi évek 10 milliárdjával szemben.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy az Európai Unió átvészelhetné-e a következő telet orosz földgázimport nélkül, a gazdaságainak komoly visszaesése nélkül. Arra jutottak, hogy ebben az esetben csökkentenie kellene az energiafogyasztását legalább 10-15 százalékkal. A felkészüléshez már mostantól el kellene kezdeni feltölteni a tárolókat. A kereskedelmi szolgáltatók azonban visszariadhatnak attól, hogy a jelenlegi áron vásároljanak gázt. Ha az orosz óriás, a Gazprom PJSC továbbra is teljesíti hosszú távú szerződéses kötelezettségeit, Európa kimerült tárolói könnyen visszapótolhatóak a következő fűtési szezon előtt.
De nem az energia az egyetlen probléma.
A folyamatot Németország erősítette, amely a közelmúltban ígéretet tett a Bundeswehr megújítására. Európa legnagyobb gazdasága 100 milliárd eurót költene hadseregének modernizálására. Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy mostantól Németország teljesíti a NATO azon előírását, hogy a bruttó hazai termék legalább 2 százalékát a védelemre fordítsa – mondta a berlini törvényhozóknak. Ezt az előírást a németek folyamatosan nem teljesítették.
„Tízmilliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy megerősítsük az európai védelmet, ne hagyatkozzunk az Egyesült Államokra, és önellátóak legyünk az energiaellátásban, függetlenek legyünk Oroszországtól” – mondta kedden Igor Matovič szlovák pénzügyminiszter. „Járható utat jelentenek a közös uniós kötvények – Szlovákiának minden bizonnyal szüksége lesz a gazdagabb európai országok segítő kezeire, mi egyedül nem tudjuk mindezt megvalósítsani”, fogalmazott.
Chloe Lemarie, a Jefferies elemzője egy kutatási feljegyzésében azt írta,
A hír hatására az európai devizák a norvég korona vezetésével felpörögtek, míg az euró hét nap óta az először erősödött.
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
A növekvő feszültséget jól mutatja, hogy Kijevet egyre több uniós bírálat éri, amiért nem halad a jogállamisági és korrupcióellenes intézkedésekkel
Brüsszel elveszítette a kényelmes ellenfelét.
Újabb társadalmi feszültségeket generálhat a döntés.
Az uniós források sorsa a tét.
Az ukrán elnök rendkívül magabiztos, bár a háború állása ezt nem indokolja.
A kényszerházasságok és a nők elleni kulturális alapú erőszak egyre súlyosabb problémát jelentenek az uniós tagállamokban: Olaszországtól Németországig sorra derülnek ki a megdöbbentő esetek.
Magyarország több ezer milliárd forintnyi uniós forrásra számíthat a következő években. De mit jelent ez valójában a gazdaság számára? A 4-es metró példáján keresztül megnézzük, hogyan működik a gyakorlatban az EU-s finanszírozás, és mi történik a pénzzel, miután megérkezik az országba.
