Gőzerővel épül a magyar innovációs rendszer finanszírozási oldala is: soha nem látott összegekkel karolják fel az ígéretes vállalkozásokat, régiós szinten is kimagaslik a magyar állam kockázatitőke-befektetési tevékenysége.
A magyar állam tulajdonában áll a Hiventures Zrt., – amely a bécsi European Capital Report adatai szerint – Kelet-Európa egyik legaktívabb és legjelentősebb kockázatitőke-befektetője.
Az egyik legrészletesebb startup adatbázis, a Dealroom szerint az állami cég 175 befektetést hajtott végre 2020 novemberéig, a Crunchbase adatbázisban pedig 583 befektetésről számoltak be – írja a G7 portál elemzése.
ám 2009 és 2013 között összesen 131 milliárd forintot kezelő kockázati tőkealapok indultak, ebből 90 milliárd forint állami és uniós támogatásból érkezett.
A Hiventures 2017-ben közvetítők nélkül kezdett jelentős befektetésekbe. A cég kezdetben csak a startupok finanszírozását tervezte, később viszont kkv-k, illetve hazai vállalatok finanszírozása is a feladatává vált, teszik hozzá.
Az uniós forrással is rendelkező vállalat összesen 155,4 milliárd forintot kezel, amelyből 2023 végéig 45 milliárdnyi befektetést kell kihelyeznie – az EU szerint a sikeressé váló cégek értékesítésből befolyó pénzeket ismét be lehet majd fektetni.
A G7 szerint az adatok alapján jellemzően több piaci kockázati tőkealap szállt be közösen egy cégbe. Ez azt mutatja, hogy
A startupok átlagosan 125, az egyéb vállalkozások pedig 683 millió forinthoz jutottak – mutat rá a portál.
A Hiventures cégei jó eredményekkel büszkélkedhetnek, hiszen a befektetéshez jutott társaságok árbevétele növekszik. Az export árbevétel folyamatosan növekedett: 2017-ben a cégek bevételének 29 százalékát, 2020-ban már a 36 százalékát adta. „Ez igen magas arány, hiszen a hazai kkv-knál csupán 20 százalék az export árbevétel aránya, és csupán a cégek 5,9 százaléka exportál” – értékeli az eredményeket a G7.
A portál kiszámolta, hogy a Hiventures érdekeltségei 2020 végén összesen 2856 főt foglalkoztattak, az addig kifizetett 33,8 milliárd forintra vetítve pedig ez azt jelenti, hogy egy-egy új startup munkahely átlagosan 11,8 millió forintba kerülhetett. Arra is rámutat a G7, hogy
és itt valóban kezdő cégekről van szó, amelyek nem léteztek korábban.
„Mindenesetre a jellemzően külföldi tulajdonú multik támogatására kitalált egyedi kormánydöntésekhez képest ez még mindig nagyon olcsó munkahelyteremtés, hiszen a nagyvállalatoknál nem ritkán 30-60 millió forint támogatás áramlik egyetlen új munkahelyre, és azt általában még vissza sem kell téríteni. A hazai startupok viszont befektetésként kapják a forrásokat, azzal a reménnyel, hogy az állami üzletrészeket idővel nyereséggel lehet értékesíteni” – világít rá a portál.
A portál szerint a cégek túlnyomó többsége még korai szakaszban van, és növekszik. „A program sikerét majd a 2020-as évtized végén várható záráskor lehet majd jól megítélni, ha addig sikerül a működő cégekben meglévő részesedéseket értékesíteni” – zárja elemzését a portál.
A Mandiner főszerkesztője bízik benne, hogy a nemzetek immunrendszere hamarosan világszerte elkezdi kivetni magából a külföldi befolyási kísérleteket.
Ez az ellenzéki kihívó teljesítménye. Magyar Péter aligha lehet elégedett az emberével…
Egy nemzetközi felmérésre hivatkozva a legolvasottabb politikai hírportáljának hazudja magát a Telex, holott a valós adatok alapján pár hellyel hátrébb van. Érdekes mód a régóta az első tíz közt szereplő Mandiner meg sem jelenik a felmérésben.
A Mandiner online beszélgetésében Lentulai Krisztián kérdezte Cserényi Gyulát a HUNOR-program csúszásáról és az indulás körülményeiről.
Kimutatták, hogy mi a pontos helyzet Magyarországon.
Az első félidő végén özönvízszerű eső nehezítette a játékosok dolgát.
„Sok sikert, Kerkez Milos! Büszkék vagyunk!” – írta a miniszterelnök.
