A nyugdíjalapokba fektetett minden második euró veszteséget termelt Szlovákiában

Ha valaki 30 eurót fektetett havonta a nyugdíjalapokba, akkor jelenleg az ott felgyülemlő számláján egy év után nem 360 euró lenne, hanem csupán 348 euró. Amire már nem szabadna csak úgy legyinteni, bár itt Közép Európában még nem tanultuk meg a megtakarításaink kezelését.

Hosszútávon rosszul teljesítenek a nyugdíjmegtakarítások második pillérjét kezelő alapok. Ezt még tetézte, hogy a járvány idején a pénznyomtatás még erősebb lett.

Szlovákiában 1,7 millióan takarékoskodnak a II. nyugdíjalapban, ahova önkéntesen lehetett belépni, fizetni a nyugdíjjárulék kisebbik részét. Jelenleg az alapok vagyonár 11,48 milliárd euróra jegyzik, amelyekből az idén veszteséges nyugdíjalapoknál jelenleg  6,04 milliárd euró van.

A nyugdíjalapok sincsenek egyszerű helyzetben. Csupán a biztonságot nyújtó kötvénypiacokba fektethetnek, és tíz éves viszonylatban pozitív eredményt kell felmutatniuk, különben a veszteséget az alapok kezelőinek a saját eszközeikből kell megtéríteniük a befizetők felé.

Persze az alapok sem hibáztathatóak, mivel egy különleges helyzetet teremt a járvány utáni viselkedése az Európai Központi Banknak, amely nem emeli a kamatlábakat, hogy a tagországok olcsón tudják finanszírozni a magas költségvetési hiányukat.

A második pillért még a Dzurinda kormány vezette be 2005-ben, és a nyugdíjra járulékot fizetők többsége be is léptek az alapokba.

Ekkor óriási veszteség érte a nyugdíjalap kezelőit, és 2013-ban az akkori Fico kormány úgy döntött, hogy minimalizálja a veszteség kockázatát, azzal, hogy az alapok kezelőinek attól fogva már csak a kötvénypiacokon lehetett befektetniük. Egyben megkönnyítette az addigi tagoknak a visszatérést az eredeti állami nyugdíjrendszerbe.

Ahogy sok mindenben itt is az időzítéssel volt a baj, abban a stádiumban kötelezték az alapokat a váltásra, amikor a részvénypiacok a minimumon voltak.

A gond ott van, hogy egy nyugdíjalapnál egy átlagos takarékoskodási idő az negyven év. Ez megfelelő hosszú idő arra, hogy bármilyen folyamatok végbemenjenek, sőt azoknak az ellenkezője is. Viszont a jelenlegi kormánynak bátorságot kellene vennie, hogy újra megengedje az alapoknak a részvénypiacokon való részvételt. Persze itt is fontos volna a jó időzítés, mert bár most a maximumon vannak a részvényárak, törvényszerűen ezeknek is egyszer csökkenniük kell. A másik jelentős veszély pedig az egyre növekvő infláció, ami hirtelen lezárhatja az olcsó pénzek időszakát.

(Címlap: MTVA: Jászai Csaba)