A Visual Capitalist friss elemzése szerint az Egyesült Államok GDP-arányos adóbevételei messze elmaradnak az OECD átlagtól. Eközben Magyarország felülmúlja a szervezet tagállamainak átlagát. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a gazdaságához mérten több adóbevételhez jut, mint az OECD átlag, pedig hazánkban az egyik legalacsonyabb a társasági- és személyi jövedelemadó mértéke.
Nagyon nehéz összehasonlítani az egyes országok adórendszereit, mivel a lakosság száma és a gazdaság nagysága nagyon változó, így a teljes adóbevétel összehasonlítása nem a legjobb módszer az adórendszerek nemzetközi összevetésére. A Visual Capitalist infografikáján éppen ezért a GDP arányos adóbevétellel számolva hasonlították össze az OECD országokat.
A GDP arányos adóbevétel vizsgálatánál a mutató összeveti egy ország adóbevételeit a gazdaságának méretével. Minél nagyobb ez az arány, annál több pénz jut az államkasszába, amely biztosíthatja egy gazdaság hosszú távú egészségét és jövedelmezőségét. Az IMF jelentése alapján az országoknak legalább 12 százalékos adó-GDP aránnyal kell rendelkezniük az erős gazdasági növekedés megalapozásához. Az összes OECD ország megfelel ennek a kritériumnak, mivel az átlagos érték 33,8 százalék, amelynél a magyar egy kissé magasabb, 35,8 százalékos, amivel a tizenötödik helyet foglalja el hazánk a 35 OECD országot felvonultató listán, pedig az itthoni, 9 százalékos társasági adó és a 15 százalékos személyi jövedelemadó kimagaslóan alacsonynak számít Európában.
Dániában a legmagasabb az adó-GDP arány – 46,3 százalékkal –, amit a dán kormány leginkább a felsőfokú oktatás támogatására használ fel.
Az országban ingyenes a felsőoktatás az európai állampolgárok számára.
A lista végén helyezkedik el az Egyesült Államok, ahol az adó-GDP arány 24,5 százalékos, amely messze elmarad az OECD országok átlagától, bár az USA-ban az egyik legmagasabb az egy főre jutó GDP a vizsgált országok közül. Ez azt jelenti, hogy az USA-ban sokkal kevesebb adót szednek be a gazdaság méretéhez viszonyítva, mint más OECD országokban, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban a társasági adó mértéke 21 százalék. Az Egyesült Államok adóbevételeinek 41 százaléka a személyi jövedelemadóból folyik be az államkasszába. Ez az arány az OECD országok esetében átlagosan 24 százalék, bár Kanadában az adóbevételek közel fele ebből az adónemből érkezik. Biden ezt az arányt akarja megváltoztatni a társasági adó és a befektetések nyereségi adójának emelésével.
Ebből jól látszik, hogy az Egyesült Államok sokkal magasabb mértékű adókat vet ki, miközben Magyarország kisebb adómértékekkel sokkal nagyobb GDP-arányos adóbevételt szed be. Hasonló a helyzet Törökországban is, ahol a társasági adó mértéke 2021-ben 25 százalék, de a GDP-arányos adóbevétel csak 23,1 százalékos. GDP-arányos adóbevétel tekintetében Lengyelország és Csehország is mögöttünk helyezkedik el, pedig a társasági adókulcs 19 százalékos ezekben az országokban. Ezek az országok tehát többet adóztatnak hazánknál, miközben sokkal kevesebb adóbevételt tudnak beszedni a gazdaságukhoz mérten.
Hazánkban 2010 után a gazdaságpolitika adócsökkentéssel, fenntartható módon kezelte a válságot (amit kezdetben az IMF még kritizált is), megvalósítva egy közpénzügyi és növekedési fordulatot. Ennek köszönhetően ma a magyar gazdaságban sokkal többen viselnek egyénileg sokkal kisebb terhet, mint 2010 előtt. Mint az György László és Oláh Dániel elemzéséből kiderül, a 2021 júniusi foglalkoztatási adatunk már 25 éves csúcsot jelent – a magyar munkapiac a hamvaiból támadt fel az elmúlt tíz év alatt.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
Rengeteg pozitív és elismerő, román nyelvű komment érkezett Orbán Viktor beszéde alá.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
Úgy tűnik, Belgium enged a nyomásnak, hogy az EU hozzáférjen a befagyasztott orosz vagyonhoz.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
