Megkezdte működését Sanghajban a világ legnagyobb csillagászati múzeuma, ahol a tudományág nemzetközi eredményei mellett a kínai űrkutatás áttöréseit mutatják be az érdeklődőknek – számolt be internetes kiadásában szerdán a Global Times című kínai lap.
A Sanghaji Csillagászati Múzeum egy 58 600 négyzetméteres telken található a város szabadkereskedelmi zónájának nemrégiben átadott részén.
A tárlat három részét, amelyek az „otthon”, a „kozmosz”, és az „odüsszea” nevet kapták, a látogatók a Naprendszert, a világűr azon túl megfigyelhető részét, valamint az emberiség a csillagászat és az űrkutatás terén tett erőfeszítéseinek történetét ismerhetik meg.
A Global Times leírása szerint a kiállítás gondosan megtervezett részletei, a fény- és hanghatások, valamint a rendkívül élethű szimulációk magával ragadó élményt nyújtanak a látogatók számára. A csillagászat közérthetőségének elősegítésére a tárlaton modellek és kísérleti berendezések segítségével mutatják be az asztronómia különböző, elvont fogalmait és a tudományághoz kapcsolódó, ismert kísérleteket. Rekonstruálták a többi között Léon Foucault francia fizikus a Föld Nyugat felől keleti irányba forgását bizonyító ingakísérletét, és behatóan ismertetik egyebek mellett a fekete lyukak spagetti-hatását, a relativitás elméletét, valamint a Doppler-jelenséget.
A kínai űrkutatás áttörései között pedig a különféle kínai űreszközök nagy fokú precizitással készült modelljeit tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlat utolsó szekciójában helyet kapott egyebek mellett a kiépítés alatt álló kínai űrállomás már felbocsátott, központi moduljának, valamint a Csu-zsung kínai marsjárónak, illetve a Jütu II nevű holdjárónak a mása is.
Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára.
Az állandó űrállomás kiépítése mellett a kínai űrkutatási program részeként jelenleg zajlik egy kínai Mars-misszió is. A Tienven-1 nevű kínai marsszonda május 15-én landolt a vörös bolygón.
Kína további tervei között szerepel továbbá egy legénységet szállító űrhajó Holdra juttatása, és egy állandó kutatóbázis kialakítása a Holdon.
(MTI, fotó: Instagram@enneadarchitects)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Belegondolni is rémálom, hogy mit művelne ez a nárcisztikus, sokszor önmaga hatása alá kerülő ember, ha a hatalom közelébe kerülne.
Mesés pénzek helyett csak a gondok tornyosultak a világ egyik leggazdagabb országában. Pedig elsőre jó kiugrási lehetőségnek tűnt az Ábhá FC-nél elkezdett munka a magyar edzőnek.
