Lassan már nincs az életnek és a gazdasági folyamatoknak olyan aspektusa, amit ne érintettek volna az elmúlt közel másfél év eseményei. A keresleti és kínálati egyensúlytalanságok és az abból fakadó árváltozásokat az utóbbi hónapokban egy újabb tényező, a globális chiphiány is erőteljesen formálta. Az apró, szilíciumlapra épített integrált áramkörök (közismertebb nevükön chipek) teszik lehetővé a különféle elektromos készülékek, illetve járművek megfelelő működését. Nem véletlen tehát, hogy a chipeket az „elektronikai eszközök agyának” is szokás nevezni. Ezek a miniatűr szerkezetek most képesek voltak felforgatni a járműipart, de más elektronikai termékek piacát is. A következmények tárháza pedig ismételten széles.
Czeczeli Vivien az NKE, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatójának írása.
Változó fogyasztói szokások és növekvő keresleti nyomás
Ahogy a távmunka és a távoktatás egyre szélesebb körben kezdett el elterjedni, valamint az emberek szokásai fokozatosan elkezdtek átalakulni a korlátozott szórakozási és szabadidős tevékenységek lehetősége nyomán, úgy kezdett el szárnyalni a szórakoztató és egyéb elektronikai termékek iránti kereslet is. Fogyasztói oldalról tehát minden eddiginél nagyobb keresleti nyomás alakult ki.
A hatásokat erősítik a technológiai fejlemények is, köztük az 5G vezetéknélküli szolgáltatások térnyerése, melyek a korábbi, 4G technológiákhoz képest megközelítőleg 40 százalékkal több chipet igényelnek. A hiány pedig egyúttal azt is eredményezte, hogy a vállalatok igyekeztek volna minél nagyobb raktárkészletet felhalmozni, újabb keresleti nyomást generálva ezzel, mely ismételten tovább szűkítette a globális chipkínálatot.
Ez pedig újabb megnövekedett igényt támaszt a nagy mennyiségű és komplexebb chipek iránt.
Mivel a kereslet a következő időszakban egyelőre továbbra sem valószínű, hogy jelentős enyhülést mutatna, arra következtethetünk, hogy a félvezetők hiánya még hosszú ideig befolyásolhatja az elektronikai termékek piacát.
Az áremelkedés nehezen kikerülhető
Az ellátási láncok fennakadása, illetve a félvezetők hiánya jelentős többletköltségeket generálnak, melyek jó eséllyel maguk után vonják az árak emelkedését nemcsak a járművek, de más elektronikai termékek (köztük nyomtatók, laptopok, okostelefonok, háztartási berendezések stb.) esetében is. Az egyre inkább emelkedő inflációs nyomást tehát erről az oldalról is egy újabb tényező kezdi el fűteni.
A folyamatok a csalók térnyerésének is kedveznek
A globális hiány egyúttal a csalóknak is teret engedett, akik igyekeznek a hamisítványok gyártásából könnyű pénzhez jutni. Miután a kereslet a kínálatot meghaladó ütemben bővül, csupán idő kérdése, hogy elárasszák a piacot olyan félvezetők, amelyek nem felelnek meg az előírt biztonsági vagy minőségi követelményeknek. Mindez természetesen hatalmas biztonsági kockázatot képes generálni. Különösen veszélyes ez az orvosi, és katonai eszközöket illetően, de bármilyen más biztonsággal, védelemmel kapcsolatos szektor, vállalkozás számára is.
A legsúlyosabb következmények a járműiparban
Habár fontos kiemelni, hogy nem csak az autógyártók a probléma elszenvedői, a szektorokat tekintve
Az IHS Markit szerint az autógyártók az első negyedévben csaknem egymillió járművel csökkentették a gyártást a chipek hiánya okán. Az autógyártók arra számítottak, hogy a korábbi recessziók forgatókönyveit követve, értékesítéseik a jelenlegi helyzet következtében is mélyrepülésbe kezdenek. Rendeléseik nagy részét emiatt lemondták. Az új autók értékesítése, bár egy ideig valóban zuhanni kezdett, rövidesen gyors fellendülést mutatott. Ehhez hozzájárult a járművek online értékesítési módjának előretörése is.
Az autógyártók a költségeik kontrollálása érdekében korábban általában alacsony chipkészlet mellett dolgoztak. De mivel az értékesítés a vártnál gyorsabb fellendülést mutatott, nehezen tudták megszerezni a chipeket, mivel
Érdemes kiemelni, hogy egy modern járműben nagyjából 50 és 300 közötti chip található, de előfordulhat olyan is, hogy 1000 chip van jelen. Ezek a chipek felelnek számos egyéb funkció mellett többek között például az üzemanyag hatékonyságért, vagy a műholdas navigációért. A chipek és az elektronikai részek nagyjából egy új autó költségének 40 százalékáért felelnek. Nem meglepő tehát, hogy az ebben történő változások a fogyasztók által realizált árat is elég jelentősen érintik.
Reakciók a piac oldaláról
A probléma a legsúlyosabban azokat a vállalatokat érinti, akiknek a félvezetőket érintő ellátási lánca kevésbé jól kiépült. Ezek jellemzően a kisebb, kevésbé tőkeerős vállalkozások. Azon technológiai óriások, akiknek sikerült robosztus ellátási láncokat megvalósítani, és általában elsősorban közvetlenül a chipgyártóktól vásárolnak alkatrészeket, kevésbé érintettek.
Az autógyártók közben elkezdték átszervezni termelési szerkezetüket.
Az így felszabaduló chipeket átirányították a jövedelmezőbb járműtípusok felé. Előfordult az is, hogy egyes járművekből bizonyos funkciókat eltávolítottak (A GM például egy üzemanyag megtakarítási funkció eltávolításával próbált spórolni a chipeken).
Hosszú távon az ellátási láncokban is változások várhatóak. A Toyotától átvett Just in Time készletgazdálkodási rendszer (mely a készletek és az azzal kapcsolatos költségek csökkentése révén nagymértékben tudta javítani a hatékonyságot), újításra kerülhet olyan kritikus alkatrészek esetében, mint a chip. Az autógyártók vertikálisan integráltabbak lehetnek a chipgyártásban, közvetlen felelősséget vállalva a több éves magas számú szerződésekre, biztossá téve, hogy nincsenek jövőbeli kapacitáskorlátok.
Az országok egyre nagyobb önállóságra törekednek
Az elmúlt három évtized során a félvezetőipar nagymértékben globalizálódott, és egy hosszú ellátási lánc kezdett el kiépülni. A félvezetők alapanyagai jellemzően Japánból és Mexikóból származnak, a chipek döntő többségét pedig Tajvanban, Kínában, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban gyártják (ld. a mellékelt ábra).
Európa jelenleg a globális chipgyártás kevesebb mint 10 százalékát adja, ami bár közel duplája az öt évvel ezelőtti szintnek, célként jelenik meg a 20 százalékos részesedés elérése a következő évtizedben. Az Egyesült Államok és Európa erős kitettséggel rendelkezik a kelet-ázsiai vállalkozókra, mindazonáltal a tervezési feladatok nagy részét továbbra is megtartotta.
Az Európai Unió például a felvázolt célok elérése érdekében megközelítőleg 20-30 milliárd euró összértékű befektetés megvalósítását tervezi. A Biden-adminisztráció az American Jobs Plan keretében 50 milliárd dolláros kerettel támogatná a hazai félvezető kutatást és gyártást.
Az Egyesült Államok és Európa egyaránt aggodalommal kíséri figyelemmel Kína technológiai nagyhatalmi térnyerését. A két térség között létrejövő Kereskedelmi és Technológiai Tanács (Trade and Technolgy Council, TTC) fő fókusza (a mesterséges intelligencia, zöld technológia, IKT biztonság stb. területek mellett) a chipek gyártására is kiterjed. A két térség együttes erővel próbálja leküzdeni a chiphiány okozta negatív következményeket, s
Mindeközben a kínai hatóságok preferenciális politikákat alkalmazva igyekeznek magukhoz vonzani a félvezetők gyártásával foglalkozó vállalatokat, hogy gyárakat építsenek (pl. a TSMC és a Samsung), a hazai gyártóknak pedig további támogatásokat kínálnak a gyártásuk bővítése és a technológiájuk fejlesztése érdekében.
Kína esetében pedig továbbra is erős a külső technológiai függés, mely területen továbbra is jelentős lemaradása van, s a tervezés terén nagymértékben támaszkodik más országokra, illetve erőteljesen függ az Egyesült Államok piacaitól. Az ország számára tehát különösen aggasztó lehet, ha az Egyesült Államok hazatelepíti az ottani gyártását. A Kína és az USA között húzódó geopolitikai ellentétek és konfliktusok pedig további nehézségeket jelentenek mindkét ország számára.
Enyhülést hozhatnak a legnagyobb gyártók újonnan indított beruházásai
Az egyes országok önellátásra való törekvései mellett vállalati szinten is jelentős beruházások kezdtek el kibontakozni. Az Intel 20 milliárd dolláros beruházási terve mellett a tajvani TSMC és a Samsung együttesen mintegy 100 milliárd dollár összértékű beruházás megvalósítását kezdték meg. A hírek hatására a piac végre úgy tűnik, rövidesen fellélegezhet. A teljes helyreállás azonban még várhatóan hosszú hónapokat fog igénybe venni, s továbbra sem kizárt, hogy 2022-ben is éreztetik hatásaikat a jelenlegi fejlemények.
Címlap: MTI/Szigetváry Zsolt.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A pusztítás mértéke egyelőre nem ismert.
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
