Az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a turizmus időbeli és térbeli koncentrációja, a kifejezetten külföldi látogatókra szabott, a helyi és belföldi lakosság számára kevésbé elérhető szolgáltatások, valamint a turizmus egyes adottságai (szálláshely koncentráció, tömeges turizmusra épülő attrakciók, ültetett vendéglátás) csökkentik az ágazat és a szereplők válságállóságát.
Felidézik: a 2020-ban kitört világjárvány jelentősen érintette a hazai szolgáltató szektort, ezen belül is elsősorban a turizmust és vendéglátást. A kereskedelmi szálláshelyek veszteségei 2019 azonos időszakához mérten meghaladták a 257 milliárd forintot, amely 54 százalékos visszaesést jelent – mutatnak rá. A turisztikai ágazat begyűrűző válságának okai a világjárvány komplex, számos gazdasági ágazatot érintő hatásmechanizmusa mellett a turizmus szerkezetében, nemzeti karakterisztikájában, a szolgáltatások jellegében keresendők a szakértők szerint.
A csupán külföldi látogatókra szakosodott, belföldiek számára elérhetetlen szolgáltatások, a fekete és szürkegazdaság magas aránya, az indokolatlanul szűk turistaszezon mind hozzájárultak a válság elmélyüléséhez. A kapcsolódó ágazatokban a válságjelenségek egyik oka pedig a függőségi viszonyok olyan mértékű alakulása, mely során a termelő kizárólagosan a turisztikai piac kiszolgálására korlátozta tevékenységét.