Indul a nyitás a turizmusban, amelynek erősíteni kell a válságállóságát – hívták fel a figyelmet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzői az MTI-nek küldött hétfői közleményben.
Az ÁSZ szakértői szerint a turizmus és a vendéglátás sérülékenységének mérséklése érdekében kiemelt figyelmet szükséges fordítani az ágazati stratégiák, a kockázatok és egyes szolgáltatástípusok újragondolására.
A turizmus helyzetét a koronavírus világjárvány előtti és alatti időszakban értékelő, az ÁSZ honlapján elérhető elemzésben a szakértők leszögezik, hogy
Az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a turizmus időbeli és térbeli koncentrációja, a kifejezetten külföldi látogatókra szabott, a helyi és belföldi lakosság számára kevésbé elérhető szolgáltatások, valamint a turizmus egyes adottságai (szálláshely koncentráció, tömeges turizmusra épülő attrakciók, ültetett vendéglátás) csökkentik az ágazat és a szereplők válságállóságát.
Felidézik: a 2020-ban kitört világjárvány jelentősen érintette a hazai szolgáltató szektort, ezen belül is elsősorban a turizmust és vendéglátást. A kereskedelmi szálláshelyek veszteségei 2019 azonos időszakához mérten meghaladták a 257 milliárd forintot, amely 54 százalékos visszaesést jelent – mutatnak rá. A turisztikai ágazat begyűrűző válságának okai a világjárvány komplex, számos gazdasági ágazatot érintő hatásmechanizmusa mellett a turizmus szerkezetében, nemzeti karakterisztikájában, a szolgáltatások jellegében keresendők a szakértők szerint.
A csupán külföldi látogatókra szakosodott, belföldiek számára elérhetetlen szolgáltatások, a fekete és szürkegazdaság magas aránya, az indokolatlanul szűk turistaszezon mind hozzájárultak a válság elmélyüléséhez. A kapcsolódó ágazatokban a válságjelenségek egyik oka pedig a függőségi viszonyok olyan mértékű alakulása, mely során a termelő kizárólagosan a turisztikai piac kiszolgálására korlátozta tevékenységét.
Az ÁSZ szakértői arra is rámutatnak, hogy
Az ágazat sérülékenységének mérséklése érdekében kiemelt figyelmet érdemes fordítani az ágazati stratégiák átgondolására, a turisztikai humánerőforrás stratégia kidolgozására, a válságmenedzsmentre, illetve a kríziskommunikációs eszközök tudatos alkalmazására. Emellett kiemelkedően lényeges az egészségügyi biztonság fejlesztése, a szolgáltatások és termékek elérhetőségének javítása, vagy a szolgáltatások technológiai fejlesztése is. A turizmusnak a helyben élők életminőségére gyakorolt hatása, valamint az ágazat fenntarthatóságával és kifehérítésével kapcsolatos követelmények hatékonyabb érvényesítése szintén elengedhetetlen a helyzet tartós kezeléséhez.
Az ÁSZ szakértőinek következtetése szerint a válságot követő fellendüléssel kapcsolatban az elemzett trendek alapján megalapozott a pozitív várakozás, azonban az ágazat gyors regenerálódását késleltetheti az elhúzódó válság és a talpon maradó szolgáltatások számának csökkenése.
(MTI, címlap: MTI/Vasvári Tamás)
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
Olaszország felé az idei téli szezonban még az Egyesült Királyságnál is szélesebb kínálat áll rendelkezésre.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
