Ezért bíznak a magyarok a gazdaság járvány utáni erősödésében

2021. március 25. 10:21

A járványhelyzetben hozott intézkedések támogatói optimisták az ország jövőjét illetően és úgy gondolják, a magyar gazdaság erősödni fog a válság utáni időszakban, derül ki a Nueco legfrissebb elemzéséből. 

2021. március 25. 10:21
null

A márciusban készült kvalitatív kutatás több mint 1000 fő bevonásával arra kereste a választ, hogy a megkérdezettek szerint a magyar gazdaság erősebb lesz-e a járvány után, mint előtte volt. Az összesítésből az látszik, hogy nemcsak a vélemények, hanem a hozzáállás tekintetében is két, egymástól gyökeresen elkülönülő csoportról beszélhetünk. 

Az egyik ilyen csoport az optimisták, akik higgadtak, racionálisak és érvelnek.

Ők azok, akik bíznak a válságkezelésben és hisznek abban, hogy Magyarország kilábal a világszinten uralkodó, gazdaságilag is nehéz helyzetből. Fontosnak tartják az öngondoskodást és igyekeznek konkrét adatokkal is alátámasztani állításaikat, megindokolják, miért van alapja a jövőbe vetett bizalomnak. Mint mondják,

az optimizmus oka a magyar gazdaságpolitika eddigi teljesítménye, az elmúlt 10 év pedig bizonyíték rá, hogy van értelme bízni a járvány utáni erősödésben.

A másik csoport a szkeptikusok, pesszimisták, akik kifejezetten borúlátóak, és úgy vélik, a jövő inkább kilátástalan. Esetükben egyszerre van jelen a demotiváltság és – ahogy fogalmaznak – a tehetetlen düh. Szerintük egyáltalán nem várható, hogy a gazdaság erősödik a járvány után, az ország helyzetét általánosan rossznak ítélik, amiért a jelenlegi vezetést okolják.

Véleményüknek érzelmeik hangsúlyozásával igyekeznek nyomatékot adni. 

A többség a járvány általános gazdasági hatásáról ugyan negatívan vélekedik, de

az optimisták megjegyzik azt is, hogy az ország erős, felkészült állapotban került bele a válságba.

Ezt a stabilitást a megkérdezettek a családtámogatással, valamint a „segély helyett munkát” elv bevezetésével és alkalmazásával indokolták egy korábbi, a Nueco által még februárban készített online felmérésben. 

Milyen konkrét okok miatt bíznak a válaszadók a jövőben?

A kvalitatív kutatás szerint a jövő kilátásait pozitívan értékelők fontosnak tartják az öngondoskodási képességet és azokat az intézkedéseket, melyek enyhítik a korlátozások miatt jelentkező nehézségeket. Ide sorolják a gazdaság-újraindítási akcióterv részét képező új hitelkonstrukciót a járvány miatt bajba került kis- és középvállalkozásoknak.

Fontosnak tartják továbbá azt is, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv eszközei között szerepel a bértámogatás, valamint a hitelmoratórium, amellyel enyhültek a családok és a vállalkozók terhei.

Úgy vélik, ezen intézkedések nélkül a járvány okozta nehéz helyzet a jelenlegihez képest rosszabb lenne. Pozitívumként említik továbbá, hogy növekedett a felhasználási hatékonyság, és az elmúlt egy évben jobban tudatosodott az emberekben a helyes életvezetés fontossága.

Erősödő polarizálódás: érvek kontra érzelmek

A kvalitatív felmérés készítői az eredményeket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy nincs érdemi átfedés, vagy átjárás a két, egymástól erősen elkülönülő csoport között. Vagyis aki optimista, az szinte kivétel nélkül támogatja a jelenlegi válságkezelő intézkedéseket és bízik a jövőben. Ezzel szemben 

azok a válaszadók, akik negatív jövőt valószínűsítenek, sok esetben a könnyen ellenőrizhető adatokat sem akarják tényként elfogadni, valódi párbeszédre pedig kevésbé nyitottak,

számolt be lapunknak Pálfalvi Milán, a felmérést végző szervezet vezetője. 

A többség szerint fejlődik az ország 

A Nueco előző, februári felmérése szerint a magyarok többsége elégedett az elmúlt 10 év gazdaságpolitikájával. A megkérdezettek közül többen ki is fejtették véleményüket:

„Mindenki láthatja, hogy az ország épül!” – ezzel a véleménnyel írható le, miként vélekednek makrogazdasági szinten azok, akik elégedettek. Többen kifejtik, hogy szerintük ehhez hozzájárult az „IMF hazaküldése”, a „segély helyett munkát” politika és az is, hogy „sikerült leszámolni a merjünk kicsik lenni” rossz hozzáállással.

A Nueco előző, februári szerint a magyarok többsége elégedett az elmúlt 10 év gazdaságpolitikájával. A megkérdezettek közül többen ki is fejtették véleményüket:  – ezzel a véleménnyel írható le, miként vélekednek makrogazdasági szinten azok, akik elégedettek. Többen kifejtik, hogy szerintük ehhez hozzájárult az „IMF hazaküldése”, a „segély helyett munkát” politika és az is, hogy „sikerült leszámolni a merjünk kicsik lenni” rossz hozzáállással.

A Nueco két kutatásából leszűrhető, hogy míg a kormányzati intézkedéseket pozitívan megítélő válaszadók tényekkel támasztják alá érveiket, addig a negatívan válaszolók inkább érzelmekre alapozott véleményeket hangoztatnak. Ez nem is csoda, hiszen a baloldali véleményvezérek is rendszeresen ugyanígy figyelmen kívül hagyják az adatokat, amikor kritikát fogalmaznak meg a kormánnyal szemben.

Egy korábbi cikkemben bemutattam, hogy sokszor a tények sem állítják meg a baloldali gőzhengert, ráadásul kormánypártisággal nem vádolható nagy nemzetközi szervezetek cáfolják meg a kritikusokat rendre, mint például az Eurostat, vagy a Világgazdasági Fórum.

Ha munka van, minden van

Az Eurostat több olyan mutató alapján állapítja meg a nélkülözők számát, melyek a háztartások mindennapi gazdálkodását veszik alapul.

Szintén egy évtized alatt két és félmillióval többen vannak azok, akik már megengedhetnek maguknak egy hét nyaralást. Tíz éve még minden negyedik embernek gondot jelentett a lakással kapcsolatos fizetési hátralék vagy a hiteltörlesztés, most már ez csak minden tizedik embert érinti. Ebben döntő szerepe volt a devizahiteles mentőcsomagoknak. Egy évtized alatt harmadára esett vissza azok száma, akiknek gondot jelent a lakásuk kifűtése, ami a rezsicsökkentésnek is köszönhető” – szemlézte az uniós adatokat részletesen a kormány.hu.

A kormányzat munkaalapú gazdaságpolitikát folytat, a szegénység tartós felszámolását a munkalehetőség biztosításában látja,

ebben pedig egyre több külföldi közgazdász is egyetért. „Ha munka van, minden van” – hangzik a magyar foglalkoztatáspolitika lényege, amelynek működőképességét jól mutatja, hogy még a járvány tombolása közben is képes volt több mint egymillió munkahelyet megvédeni és a munkanélküliségi rátát alacsonyan tartani.

A magyar munkajövedelmek voltak a leginkább válságállóak az unióban, ami szintén a munkaalapú, feszes munkapiac fenntartását prioritásként megcélzó politika eredménye.

A koronaválság kezelése alapján a gazdaságpolitika valóban különös figyelmet fordít a munkavállalókra.

A munkahelyeket a járvány alatt is sikerült megvédeni, a foglalkoztatottság szintje 2020 decemberében ugyanúgy 4,5 millió fő volt, mint a járvány előtt 2019 decemberében.

(Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Tavaszi kampány

Kapcsolódó cikkek

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik