WEF-elnök: A piac a gazdagok eszközeiről, a gazdaság a szegények munkahelyeiről szól

Minden jövőbeni gazdasági tevékenységbe be kell számítani a természeti erőforrások megóvásának költségét. Új megközelítési módokra, az eddigiektől eltérő gazdasági számításokra van szükség ahhoz, hogy a környezeti, versenyképességi, jóléti, fenntarthatósági és társadalmi stabilitási szempontokat egyidejűleg érvényesíteni lehessen – mondta el az eseményen Áder János köztársasági elnök.

A klímaváltozás megfékezésének várható költségeiről kifejtette: választ kell találni arra, hogy melyek azok a legjobb finanszírozási formák, amelyek a kívánt célok elérését leginkább szolgálják.

Rámutatott arra is, érdemes lenne pontos számításokat végezni a mostani járvány által okozott társadalmi-gazdasági károk mértékéről, és azt összevetni a fenntarthatóság várható költségeivel.

Meg kell vizsgálni, hogy milyen együttműködési formák – európai, regionális, vagy országon belüli – kellenek a gazdaság pandémia utáni talpraállásához – mondta az elnök.

Áder János kitért arra, hogy bár a víz nem témája a konferenciának, ugyanakkor a fenntartható vízgazdálkodás nélkül nem lehetséges a fenntartható gazdasági fordulat.

A szennyező fizet elvét a köztársasági elnök felvetése szerint sokkal következetesebben, hangsúlyosabban kellene érvényesíteni, és nagyobb figyelmet kellene fordítani a megelőzésre.

A fenntartható gazdaság megteremtéséhez minden pénzügyi intézménynek hozzá kell járulnia, a jegybankoknak pedig támogatniuk kell, hogy a szektor üzleti döntéseibe a környezeti kockázatok beépülhessenek – mondta Kandrács Csaba, az MNB Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke a budapesti konferenciát megnyitó beszédében.

Kifejtette: már régóta alapos ismeretek vannak arról, hogy miként hat az ember tevékenysége a Föld klímájára, a természeti környezetre, azonban ma már hathatós eszközök állnak rendelkezésre a legrosszabb következmények enyhítésére.

Az MNB elsődleges feladata az ár- és pénzügyi stabilitás fenntartása, ezek eléréséhez nem hagyhatja figyelmen kívül a természetet, a klímaváltozás pusztító hatásait. A jegybank aktív szerepet vállal a klímaváltozás elleni küzdelemben, és minden szereplőt a megtett intézkedések fokozására ösztönöz – jelezte, aláhúzva: minden ország és minden cég, intézmény elsődleges felelőssége a karbonsemleges működés elérése.

Az MNB is döntött erről, ennek érdekében a szén-dioxid kibocsátást 30 százalékkal csökkenti a következő évben, és 80 százalékkal öt éven belül. A fennmaradó kibocsátás ellentételezésére a zéró kibocsátás eléréséhez pedig nagyszabású projektet indít a Természetvédelmi Világalappal (WWF) együtt – közölte Kandrács Csaba.

A fenntartható gazdasághoz minden pénzügyi intézménynek hozzá kell járulnia – mondta az MNB alelnöke. Véleménye szerint a központi bankoknak támogatniuk kell az éghajlatváltozási és környezeti kockázatok integrálását a pénzügyi szektor üzleti döntéseibe.

Fel kell gyorsítani a zöld finanszírozás fejlesztését, biztosítani kell a környezetvédelmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek és beruházások finanszírozását – közölte.

Pavan Sukhdev, a WWF globális elnöke szerint új befektetések szükségesek a fenntartható fejlődés eléréséhez, elsősorban a természeti és emberi tőkébe.

A 2020-as év számos válság éve, egészségügyi, klíma- és GDP-válság van egyszerre – mondta. Több fő befektetési területet azonosított a világjárvány utáni újjáépüléshez: az energia- és az élelmiszerellátás átalakítása mellett meg kell teremteni a cégek és a pénzügyi szektor fenntarthatóságát.

Végül fel kell ismerni, hogy az emberiség egyetlen globális közösséghez tartozik – mutatott rá. Kifejtette: a piac elsősorban a gazdagok eszközeiről, a gazdaság pedig elsősorban a szegények munkahelyeiről szól.

Mattia Romani, az EBRD ügyvezető igazgatója szerint az alacsony szén-dioxid-kibocsátás eléréséhez, ahhoz hogy a felmelegedés mértéke a 2 Celsius-fokos határon belül maradjon, nem kell sokkal többet költeni 2030-ig, mint eddig, ami jó hír.

A rossz az, hogy jelentős akadályok maradnak: a fosszilis tüzelőanyagok támogatása és a tervezett széntüzelésű erőművek – tette hozzá. Rámutatott: a fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia még mindig nagyobb mértékben támogatott, mint a megújuló energiaforrások, utóbbira globálisan 140 milliárd dollárt, előbbire csaknem kétszer annyit, 260 milliárd dollárt költött a világ 2016-ban.

A Közép-Európai Zöld pénzügyi konferenciát az MNB az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) közösen, idén online rendezte meg.

(MTI)