Palkovics: Magyarország a jelentős innovátorok közé kíván tartozni

Palkovics László a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központban tartott innovációs nap megnyitásaként beszélt arról, hogy 2010 óta megduplázódott Magyarországon a kutatási és fejlesztési ráfordítások összege. Míg tíz évvel ezelőtt 1,14 százalék volt, addig 2018-ra már 1,53 százalékra nőtt a bruttó hazai termékhez képest a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya.

A miniszter kiemelte: a koronavírus-járványra válaszként kutatási és fejlesztési keretet biztosított a kormány a kutatók számára, egyebek mellett lélegeztetőgépek és gyógyszerek fejlesztésére. A jövő héten zárul le egy újabb 7 milliárd forintos kutatói pályázat ugyancsak a koronavírus elleni fejlesztések pénzügyi támogatására.

Ezeknek a forrásoknak is köszönhető, hogy Magyarország csökkenteni tudta a nemzetközi kitettségét, így ma már képes szájmaszkok vagy éppen hazai fejlesztésű és gyártású lélegeztetőgépek előállítására, hangsúlyozta Palkovics László.

Kitért arra, hogy a magyar tudás nem csak hazai, hanem nemzetközi hasznosítása céljából támogat a kormány 17 nemzeti laboratóriumot, amelyek közül kettő közvetlenül is csatlakozik a zalaegerszegi járműipari tesztpálya tevékenységéhez. Az idén ezek a laboratóriumok 14 milliárd, a következő években pedig mintegy 90 milliárd forint támogatáshoz jutnak, hogy kutatásaik hatékonyan illeszkedjenek a nemzetközi folyamatokba.

Az innovációs és technológiai miniszter a zalai tesztpálya és a hozzá kapcsolódó tudományos park jelentőségét hangsúlyozva tett említést arról, hogy a létesítmény a világon elsőként nemcsak a hagyományos járművek tesztelési környezetét, hanem az automatizált járművek mérési lehetőségeit is biztosítja, sőt ma már a drónok vizsgálatának is a terepe. Emlékeztetett arra, hogy itt épül meg 60 milliárd forintos beruházással a világ legmodernebbjének számító Lynx harci járművek gyártóüzeme, ahol a fejlesztésnek is lesz szerepe.

A ZalaZONE iránti érdeklődést mutatja, hogy már az első ütem átadásakor 150 multinacionális és hazai cég, kutatóközpont jelezte az érdeklődését, a Kutatási és Fejlesztési Központ épülete pedig mostanra már be is telt, jelezte Palkovics László.

Az innovációs nap keretében helyezték el, a meglévő és már megtelt kutatócentrum mellett a győri Széchenyi István Egyetem új kutatóépületének alapját, amely 690 négyzetméteren két nagyobb laboratóriumnak ad majd otthon a jövő nyártól. Ugyancsak a közelében rakták le a ZalaZONE 100 fős befogadóképességű, a Széchenyi mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a veszprémi Pannon Egyetemet kiszolgáló egyetemi előadójának helyet biztosító épület alapkövét.

A rendezvények sorát gyarapította annak a 8500 négyzetméteres aszfaltfelületű egyetemi tesztpályának az avatása, amely hasonló pályaelemekkel rendelkezik, mint a készülő, de már több részében használatban lévő tesztpálya. A felsőoktatási kutatási-fejlesztési célok mellett ez a pálya arra is szolgál, hogy meghatározott időszakokban a szélesebb közönség is megismerkedhessen a műszaki és járműipari fejlesztésekkel.

Az innovációs nap során útavatót is tartottak, a ZalaZONE főépületéhez vezető utat Michelberger Pál néhai műegyetemi professzorról, egyetemi rektorról, a Magyar Tudományos Akadémia egykori alelnökéről nevezték el.

(MTI)