Papírforma szerint fogy a szuperállampapír

A tájékoztatás szerint a MÁP Plusz féléves és éves kamatfordulójakor a névértéken történő visszaváltás lehetőségével a befektetőknek csak 2,4 százaléka élt az első félévben, ami azt mutatja, hogy a lakosság hosszú távú megtakarításként tekint a MÁP Pluszra.

A második negyedévben a teljes forint lakossági állampapír-állomány 239 milliárd forinttal csökkent, de ezt a csökkenést a nem a lakosság tulajdonában lévő portfolió csökkenése okozta, a közvetlenül a lakosság kezében lévő állomány az ÁKK becslése alapján 130 milliárd forinttal emelkedett a vizsgált időszakban.

A koronavírus-járvány miatt a második negyedévben a teljes és a ténylegesen a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapír állomány folyamatos növekedése megtört, a járványellenes intézkedések következében átmenetileg csökkent a lakossági aktivitás.

Az állampapír-portfolió racionalizálásának eredményeként folytatódik a lakossági portfolió átrendeződése a már nem forgalmazott állampapírokból főként a Magyar Állampapír Pluszba.

A nem lakossági tulajdonú állományt csökkentették a bankok saját számláiról történő nagyobb, 192 milliárd forint összegű visszavásárlások, valamint az, hogy a 2019. június 1-je előtt kibocsátott, és a második negyedévben lejárt lakossági állampapírok mintegy 46 százaléka intézményi kézben volt.

Ez lakossági állampapírba nem újra-befektethető állomány, ezeknek az állományoknak a leépülése a lakossági állampapír-stratégia szempontjából kedvező, hangsúlyozta az ÁKK.

A lakossági állampapírpiaci kibocsátási terv időarányos teljesítéséről az ÁKK közölte: az első félévben az egész évre tervezett lakossági értékesítés 68 százalékban teljesült. Ezzel a növekedési ütemmel biztonságosan teljesíthető az egész évre tervezett 3344 milliárd forintos bruttó forint lakossági értékesítés.

(MTI)

Fotó: MTI/Balogh Zoltán