A MKIK és az ITM a területi kamarák együttműködésével országos szakmai fórumot szervez a 2021-2027. évi európai uniós forrásokról annak érdekében, hogy a kkv-szektor képviselőivel egyeztessenek, a szakpolitika első kézből ismerje meg a vállalati igényeket.
György László elmondta, hogy
a magyar iparban magas a high-tech aránya,
Dánia után a második legmagasabb nemzetközi szinten, a kormány gazdaságvédelmi akciótervének intézkedései pedig segítik a vállalkozásokat a koronavírus kedvezőtlen gazdasági hatásainak mérséklésében.
Az akcióterv részleteit ismertetve egyebek közt rámutatott arra, hogy a tőke- és hiteltörlesztési moratórium jelentős összeget hagy a vállalkozásoknál. Segítséget jelentenek az adó- és járulékkedvezmények, a munkahelyvédelmi bértámogatások, a kutatás-fejlesztési-innovációs (K+F+I) területen bevezetett bértámogatás, a munkahelyteremtő bértámogatás, a képzési programok, a beruházásösztönzések, az államilag támogatott kedvezményes tőke- és hitelprogramok, az ellenséges külföldi cégfelvásárlás megakadályozása, a családok védelmében hozott intézkedések.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében kiemelte, Magyarország a koronavírus-járványt sikeresen kezelte, kárenyhítésre GDP arányosan a harmadik legnagyobb csomagot állította össze az unióban, a GDP 18-20 százalékát fordítja erre a célra, több évre elosztva.
Az MKIK elnöke szerint
a magyar gazdaság alapjai erősek, a koronavírus okozta válságból a kilábalás elindult,
és 2021-ben elérheti a gazdaság azt a szintet, ahonnan a csökkenés elindult.
Parragh László szerint a 2021-2027. évi európai uniós források felhasználásában Magyarországnak a versenyképességet és a konvergenciát kell erősítenie.
Szepesi Balázs, az ITM gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy folyamatban van a 2021-2027-es időszak uniós gazdaságfejlesztési lehetőségeinek tervezése. Utalt arra, hogy az uniós elképzelések szerint a korábbi időszakhoz képest a finanszírozás átalakulna, operatív programok továbbra is lesznek, de várhatóan a Brüsszelből megszerezhető közvetlen pénzügyi források aránya növekedni fog, a tagállami pedig csökken.