Váratlan lépéssel gyorsítja Magyarország a devizaadósság csökkentését

50-ről 18 százalékra csökkenő devizaarány

„2020-ban összesen 741 milliárd forintnyi devizát kell törlesztenie az államnak, ebből 534 milliárdot lejáró devizakötvények tesznek ki – olvasható az ÁKK decemberben kiadott finanszírozási tervében. Ezen felül 131 milliárd forintnyi belföldi devizakötvény  (PEMÁK) jár le, 76 milliárdot pedig a nemzetközi fejlesztési intézményektől felvett kölcsönök és egyéb hitelek tesznek ki” – írja a lap.

„A dokumentumban az is szerepel, hogy tavaly mintegy 270 milliárd forint értékben vásárolhatott vissza devizakötvényeket az adósságkezelő. Ezeket a visszavásárlásokat év közben rendszerint csendben bonyolítják, nem aukciós rendszerben történnek, mint a forintkötvények hasonló tranzakciói” – teszik hozzá.

Ennek eredménye az, hogy a visszavásárlásokkal „gyorsabban csökkenhet a teljes adósságon belül a deviza részaránya, mint azt a természetes folyamatok indokolnák, hiszen a lejáratnál több devizakötvény kerül ki az adósságból, miközben a visszavásárlásokat nagyrészt forintforrásból finanszírozza az adósságkezelő. Részben ennek köszönhetően tavaly októberben és novemberben már 18 százalék alatt volt ez az arány, egy év alatt két százalékpontot csökkent.” 

Ez tovább csökkenti Magyarország pénzügyi sebezhetőségét, mert míg 2010 előtt óriási növekedéssel több mint megduplázódott és 45 százalék körüli értékre nőtt a magyar államadósságon belül a devizaarány, addig azóta 18 százalékra csökkentették azt az Orbán-kormányok.

Volt rá pénz

Mint a Portfolio rámutat, az államnak hirtelen épp volt 250 milliárd forintja arra, hogy devizakötvényeket vásároljon vissza és ez a hasonló műveletekre szolgáló kincstári egységes számlának (kesz) köszönhető, amit a jegybanknál vezetnek. „Ide folyik be minden bevétel akár a kötvényeladásokból vagy az uniós forrásokból, illetve innen fizetik ki hónapról hónapra a kiadásokat, például a rendőrök vagy a tanárok fizetését. Ez persze folyamatos likviditásmenedzsmentet igényel.” 

A kormányzat tehát gyakorlatilag jól gazdálkodik a jegybanknál lévő betétjeivel, azon a számlán, amit a jegybank vezet, erről pedig komoly tranzakciókat tud végrehajtani.
 

„A kesz-állomány tavalyi alakulásából az látszik, hogy augusztusban két és féléves csúcsra, 2000 milliárd forint közelébe emelkedett, majd onnan szeptemberben és októberben nagyjából 500 milliárd forinttal csökkent. Erre az időszakra eshetett a több mint 600 millió dollárnyi kötvényvisszavásárlás” – mutatnak rá.

Összegezve, januárban egy kétmilliárd dolláros, februárban pedig egy újabb egymilliárd eurós kötvény futamideje jár le. A magyar állam ezeket forintban rendezi majd, amit jelentős részben a szuperállampapírból befolyt 3000 milliárd forintból tesz meg. 

Magyarország tehát forintosítja adósságát és azt a magyar háztartások kezébe helyezi, hiszen ezzel egyrészt alacsonyabb az árfolyamkockázat, másrészt így Magyarország önmagának tartozik, a tőkejövedelmek nem hagyják el az országot (nem úgy, mint a külföldi tulajdonú vállalatok profitja sok esetben), hanem a magyar családokat gyarapítják. 

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.