Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Az öt legnagyobb olaj- és gázipari vállalat, illetve az őket képviselő szervezetek több mint 250 millió eurót (azaz nagyjából 82 milliárd forintot) költöttek az európai uniós döntéshozatal befolyásolására 2010 óta, ismertetett egy friss jelentést csütörtökön az EUObserver brüsszeli hírportál.
A civil szervezetek által összeállított dokumentumban arról számoltak be, hogy a British Petrol, a Chevron, az ExxonMobil, a Shell és a Total képviselői legalább 327 magas szintű találkozón vettek részt az Európai Bizottság munkatársaival a jelenlegi, Jean-Claude Juncker elnök vezette testület mandátumának 2014-es kezdete óta.
Mint írták, a csak a tavalyi évben összesen 74 milliárd euró nyereséget elkönyvelő öt vállalatnak és az őket képviselő cégeknek mintegy kétszáz embere dolgozik a brüsszeli döntéshozatal befolyásolásán.
A lobbitevékenységre fordított összegek tetőpontja 2014-ban volt, amikor az EU megállapodott a 2030-as éghajlatvédelmi célkitűzéseiről, mutattak rá.
Az érintett cégek aláhúzták: nem történt törvénytelenség, nincs szó összeférhetetlenségről. A Shell például határozottan elutasította a jelentés állításait, hangsúlyozva, hogy teljes mértékben támogatják a párizsi klímaegyezményt.
Az Európai Bizottság egyik szóvivője hasznosnak nevezte, ha politikusok és különböző tisztségviselők időnként külső szereplőkkel is találkoznak, és kiemelte, hogy számos egyeztetésnek a megújuló energiaforrások és a gazdaság szén-dioxid-semlegessé tétele volt a fő témája.
Ez része a fosszilistüzelőanyag-ipar azon tevékenységének, amely az elengedhetetlen klímavédelmi fellépés halasztását, gyengítését és megtorpedózását célozza – közölte Pascoe Sabido, a Corporate Europe Observatory nevű NGO kutatója.
Hallgatnunk kell az utcáinkon tüntető fiatalok millióira, és fel kell hagynunk a fosszilis üzemanyagok használatával – szögezte le Myriam Douo, a Friends of the Earth Europe szervezet részéről.
Az olajcégek által lobbizásra költött 80 milliárd forintnyi összeg nagyjából a magyar főváros adósságával, vagy a 2020-as költségvetés adócsökkentéseinek összegével egyenértékű. Egy elemzés szerint
az éghajlatváltozás miatt már ma is minden évben épp annyi gazdasági kára keletkezik Magyarországnak, amennyit e cégek brüsszeli lobbizásra költöttek 2010 óta.
(MTI, Makronóm)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.