A csoportgondolkodás jelensége áll a fiaskók hátterében, amely mintegy „elhülyítette” az amúgy okos, jó képességű döntéshozókat.
2019. július 10. 16:08
3 p
0
0
3
Mentés
„1986 nehéz év volt a modern technológiai társadalmak életében. Az év elején a Holdra szállás és az Apolló program sikerének hullámain lovagló amerikai űrsikló projekt kapott óriási pofont, amikor a Challenger az élőben közvetített indítás során felrobbant. Április végén pedig bekövetkezett a csernobili atomerőmű-katasztrófa, amelyet azóta is a világ két legjelentősebb nukleáris balesetének egyikeként tartanak számon, a fukusimai baleset mellett.
»Hogyan lehettünk ilyen hülyék?« – a kérdés eredetileg nem a Challenger-katasztrófa vagy a csernobili baleset kapcsán, hanem a disznó-öbölbéli fiaskót követően merült fel John F. Kennedy elnök részéről. Kennedy azzal szembesült, hogy döntéshozói csoportja segítségével belenavigálta magát egy olyan kudarcba, amely egyáltalán nem volt benne a pakliban.
A disznó-öbölbélihez hasonló léptékű kurdarcok elemzéséből Irving Janis amerikai szociálpszichológus már 1972-ben leszűrt egy választ. Eszerint egy sajátos szervezeti viselkedési mechanizmus, a csoportgondolkodás jelensége áll a fiaskók hátterében, amely mintegy »elhülyítette« az amúgy okos, jó képességű döntéshozókat.”
Tanács János, a Neumann János Egyetem Menedzsment és Üzleti Kommunikáció Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
2007-ben egy kis stúdió kultikus játékot teremtett, mely a nyolcvanas évek egyik legnagyobb európai katasztrófájából táplálkozott – végül "csak" 17 évet kellett várni a tényleges folytatásra.
Az eddig lehullott több mint félméteres hóréteg az előrejelzések szerint akár további másfél méterrel (!) vastagodhat New York, Pennsylvania és Ohio állam egyes részein.
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
p
5
0
4
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nándor Mészáros
2019. július 31. 00:12
Elég rossz cikk (már nem a Mandiner ismertetője, hanem az eredetiként szolgáló tanulmány), főleg Kennedyékről handabandázik a Szovjetunió helyett, közhelyeket ír le a csoportgondolkodásról anélkül, hogy ezt bármilyen konkrétummal a csernobili baleset kapcsán összekötné és ezáltal fenomenologikus, tapasztalati szinten magyarázatot adna (ami a tudomány igazi célja lenne). "Elbeszél" a dolgok mellett, a címadást semmi nem indokolja voltaképpen.
Ráadásul a csernobili film értelmét is elvéti: a film egyáltalán nem valamiféle "csoportbutaságról" szólt, hanem a dogmatizmusról és a túlirányítottságról. Arról, hogy bizonyos alapvető működési szabályokat nem szabadott megkérdőjelezni a rendszer működésében, mivel ezek a rendszer (rossz) működésének fenntartói voltak. A filmben a döntéshozók és szereplők nem buták, sőt éppen ellenkezőleg, hanem fenyegetve vannak a KGB által. Ennek semmi köze a csoportgondolkodáshoz, mivel a csoportgondolkodás önkéntes és emiatt belülről észrevehetetlen - pont ezért veszélyes - míg a szovjet rendszer nem önkéntes alapon működött, hanem a dogmatikus alapú elnyomáson.
"Az elfogult feldoldolgozás lényege, hogy az objektíve ugyanolyan súlyú alátámasztó vagy aláásó bizonyítékokat részrehajló módon értékeljük: az alátámasztókat erősnek fogadjuk el, az aláásókat pedig gyengének. A mellettünk szólók megerősítenek bennünket, az ellenünk szólók pedig alig hatnak ránk."
Ecce homo.