„1986 nehéz év volt a modern technológiai társadalmak életében. Az év elején a Holdra szállás és az Apolló program sikerének hullámain lovagló amerikai űrsikló projekt kapott óriási pofont, amikor a Challenger az élőben közvetített indítás során felrobbant. Április végén pedig bekövetkezett a csernobili atomerőmű-katasztrófa, amelyet azóta is a világ két legjelentősebb nukleáris balesetének egyikeként tartanak számon, a fukusimai baleset mellett.
»Hogyan lehettünk ilyen hülyék?« – a kérdés eredetileg nem a Challenger-katasztrófa vagy a csernobili baleset kapcsán, hanem a disznó-öbölbéli fiaskót követően merült fel John F. Kennedy elnök részéről. Kennedy azzal szembesült, hogy döntéshozói csoportja segítségével belenavigálta magát egy olyan kudarcba, amely egyáltalán nem volt benne a pakliban.
A disznó-öbölbélihez hasonló léptékű kurdarcok elemzéséből Irving Janis amerikai szociálpszichológus már 1972-ben leszűrt egy választ. Eszerint egy sajátos szervezeti viselkedési mechanizmus, a csoportgondolkodás jelensége áll a fiaskók hátterében, amely mintegy »elhülyítette« az amúgy okos, jó képességű döntéshozókat.”
Tanács János, a Neumann János Egyetem Menedzsment és Üzleti Kommunikáció Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Gyásznapot a kormány rendeletben hirdethet a társadalmat mélyen megrázó katasztrófák, illetve kiemelten fontos személyek halála miatt. Jelenleg még akad pár kérdés a szombati nap kapcsán.
Világszerte kihívást jelent a születésszám csökkenése: Dél-Koreában a legsúlyosabb a helyzet, Európában elsősorban az olaszok küzdenek a problémával. Szakértők szerint az okok közt szerepel a világjárvány és a gazdasági helyzet is.
A mérkőzés előtt és alatt Garami Józsefről és Simon Tiborról is megemlékeztek a szurkolók.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nándor Mészáros
2019. július 31. 00:12
Elég rossz cikk (már nem a Mandiner ismertetője, hanem az eredetiként szolgáló tanulmány), főleg Kennedyékről handabandázik a Szovjetunió helyett, közhelyeket ír le a csoportgondolkodásról anélkül, hogy ezt bármilyen konkrétummal a csernobili baleset kapcsán összekötné és ezáltal fenomenologikus, tapasztalati szinten magyarázatot adna (ami a tudomány igazi célja lenne). "Elbeszél" a dolgok mellett, a címadást semmi nem indokolja voltaképpen.
Ráadásul a csernobili film értelmét is elvéti: a film egyáltalán nem valamiféle "csoportbutaságról" szólt, hanem a dogmatizmusról és a túlirányítottságról. Arról, hogy bizonyos alapvető működési szabályokat nem szabadott megkérdőjelezni a rendszer működésében, mivel ezek a rendszer (rossz) működésének fenntartói voltak. A filmben a döntéshozók és szereplők nem buták, sőt éppen ellenkezőleg, hanem fenyegetve vannak a KGB által. Ennek semmi köze a csoportgondolkodáshoz, mivel a csoportgondolkodás önkéntes és emiatt belülről észrevehetetlen - pont ezért veszélyes - míg a szovjet rendszer nem önkéntes alapon működött, hanem a dogmatikus alapú elnyomáson.
"Az elfogult feldoldolgozás lényege, hogy az objektíve ugyanolyan súlyú alátámasztó vagy aláásó bizonyítékokat részrehajló módon értékeljük: az alátámasztókat erősnek fogadjuk el, az aláásókat pedig gyengének. A mellettünk szólók megerősítenek bennünket, az ellenünk szólók pedig alig hatnak ránk."
Ecce homo.