A Tisza Párt ígérete: a joguralom felszámolása
Rés az ellenzéki pajzson. Petri Lukács Ádám írása.
A bankszektorban dolgozó emberek fele marad csak a szektorban 15 év múlva. Ők nagy valószínűséggel épp ugyanazokat a feladatokat végzik mint ma, a többiek viszont teljesen mással foglalkoznak majd – mondta Kilian Berz, a Boston Consulting Group tanácsadócég igazgatója a vállalat athéni éves találkozóján.
Berz szerint az új technológiák, különösen a mesterséges intelligencia sokkal többre lesz képes, mint egyszerű döntések meghozatalára. Több alapszolgáltatást továbbra is emberek végeznek majd, de azok kapnak igazán jó fizetést, akik a stratégiai tervezéssel foglalkoznak – erre a gépek egyelőre nem alkalmasak.
A talákozón Berz elárulta, hogy például a hitelbírálatok területén bizonyos döntéseket már most is algoritmusok hoznak meg, attól függetlenül, hogy az ügyféllel egy munkavállaló tartja a kapcsolatot és közli az eredményt. A hitelezési politika és a vagyonkezelés számos területén nagy tér van még az algoritmusok számára – tette hozzá.
A fintech cégekről Berz elmondta, hogy azok innovatív megoldásokat hoznak létre, amelyek könnyebbé teszik a banki szolgáltatásokat használó fogyasztók életét és a felhasználói élményt. Eközben a bankok inkább a megbízhatóságuk és a stabilitásuk miatt lehetnek sikeresek, hiszen évtizedek alatt halmozták fel tudásukat, ügyfélkapcsolataikat és tőkéjüket – fogalmazott.
A két szektor jól kiegészítheti egymást, mivel számos fintech cég nem képes olyan szintre eljutni, ahol már stabilan profitot tud termelni. A bankoknak viszont a fintech cégek megoldásaira van szükségük, hogy versenyben maradhassanak. Jó megoldás lehet, ha a bank felvásárolja a fintech céget, olyan élvonalbeli technológiához jutva ezzel, amelyet önállóan nem tudott volna elérni – mondta.
A kanadai miniszterelnök tanácsadója szerint nyitott kérdés, hogy az olyan óriási techcégek mint az Amazon vagy az Apple belépnek-e a bankszektorba valamilyen módon, hiszen óriási fogyasztói bázissal rendelkeznek. Szerinte azonban gazdaságilag ez nem érné meg, mert a cégek értéke bankként nagyot csökkenne. Ezért inkább egy-egy különböző szolgáltatás nyújtására összpontosíthatnak majd – tette hozzá.
Berz szerint a bankok működésében a mesterséges intelligencia és a big data sokkal nagyobb változást hoz, mint a blockchain. Persze utóbbi terjedésére is lehet számítani, hiszen a technológia előnye az átláthatóság és a nyomon követhetőség.
Példaként említette, hogy „jó példa a gyémántok kereskedelme, ahol nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy egy gyémánt valódi vagy hamis. Egy ilyen piacon a blockchain technológiával könnyen meg lehetne válaszolni ezt a problémát”. De abban már nem biztos, hogy általában a pénzpiacon is működne mindez.
Végül Berz a görög bankokról elmondta, hogy technológiai és mentalitásbeli szempontból is nagy váltásra van szükség a szektorban.