Orbán Viktor: A bérmegállapodással a minimálbér feletti bérek is nőnek
A miniszterelnök jelezte, a mostani bérmegállapodás alapján a három év együtt 40 százalékos béremelkedést jelent.
A visegrádi négyek, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország csoportjában Magyarországon nőnek a leggyorsabb, Szlovákiában pedig a leglassabb ütemben a bérek – közölte a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség banki elemzésekre hivatkozva hétfőn.
Visegrádi bérrekord
A szlovákiai pénzintézmények banki elemzőinek megállapításait összevető analízis megállapítja: az elmúlt években a V4-es csoport mindegyik tagja gyorsabb ütemű gazdasági növekedést produkált, mint az európai uniós (EU) átlag, és így a regionális társulás országai az unió leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartoznak.
A V4-ek közül tavaly Lengyelország növelte leggyorsabb ütemben GDP-jét, gazdasága 4,6 százalékos bővülést mutatott. A vizsgált időszakban a második helyen Csehország (4,4 százalék), majd Magyarország (4 százalék), illetve Szlovákia végzett, amely utóbbi az egyedüli volt, ahol a GDP-növekedés négy százalék alatt maradt, mintegy három és fél százalékos volt.
A szlovák hírügynökség elemzése megállapítja: a V4-es csoportból Szlovákia az egyedüli, amely saját valuta helyett a közös európai fizetőeszközt használja, és a csoporton belül éppen ebben az országban volt a legalacsonyabb ütemű a bérek növekedése.
A V4 országok közül a leggyorsabb ütemű bérnövekedést Magyarországon mutatták ki, a második helyen Lengyelország, a harmadikon pedig Csehország végzett. A szlovák elemzők szerint az, hogy a szomszédos országok mindegyike jobban teljesített bérnövekedés terén, annak a következménye, hogy munkanélküliségi mutatóik alacsonyabbak a szlovákiainál és ez nagyobb nyomást helyez a bérek növelésére.
Az OECD országok között is a magyar bérnövekedés a leggyorsabb
Miközben 2010 óta kilenc európai országban is csökkentek a reálbérek, addig a brit szakszervezeti szövetség előrejelzése szerint 2018-ban a magyar fizetések növekednek majd a leggyorsabban a világ fejlett gazdaságait tömörítő OECD tagországai közül. A bérfelzárkózás tehát korántsem természetes és magától értetődő folyamat, a görögök például közel húsz százalékkal keresnek kevesebbet 2017-ben, mint 2010-ben.
Egyes szakmák esetében már nem csak gyors felzárkózásról van szó, a kamionsofőrök bére például már becslések szerint vásárlóerő-paritás szempontjából annyit ér, mint például egy német hivatásos gépkocsivezető havi bére.
A gyors bérnövekedés a gazdaság hatékonyságának is jót tesz, hiszen a termelékenységet javító beruházásokra ösztönzi a vállalatokat, de nemzetközi elemzések szerint a magyar háztartások is közvetlenül érzékelik jólétük emelkedését.
(MTI, Makronóm)