Az MKB Bank 3,7 százalékról 4 százalékra emelte idei GDP-növekedési prognózisát, 2019-es előrejelzését pedig 3,5 százalékra a korábbi 3,2 százalékról – olvasható a pénzintézet legújabb elemzésében, amely a honlapjukon érhető el.
Az első negyedéves makrogazdasági kitekintőjében a bank az exportdinamika erősödésével és a belső fogyasztással indokolja a prognózisok javítását. A kivitel a pénzintézet szerint 7,8 százalékkal, a háztarások fogyasztása 4,8 százalékkal bővülhet 2018-ban. Továbbra is a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb kockázatot a magyar gazdasági növekedésre – olvasható az elemzésben, amelyben arra is kitérnek: hosszabb távon a növekedés szempontjából a termelékenység és a versenyképesség szerepe egyre meghatározóbbá válik.
Részben épp a „feszesedő munkaerőpiac” miatt az MKB Bank korábbi előrejelzéséhez képest 0,5 százalékponttal magasabb, 2,7 százalékos inflációra számít idén.
A bank elemzői megállapítják: továbbra is kedvezőek a globális gazdasági kilátások, amelynek hátterében az áll, hogy a lakosság és a vállalatok optimisták.
A szakértők szerint a Fed tavaly októberében megkezdett mérlegleépítése és a kamatemelési ciklus is mérsékelt tempóban folytatódhat tovább.
Az Európai Központi Bankkal foglalkozó fejezetben leszögezik: az uniós jegybank idén is fenntartja extrém laza monetáris politikáját.
A nemzetközi és magyarországi tendenciák alapján a banknál úgy látják, a következő években csak mérsékelten emelkedik majd a kamatkörnyezet Magyarországon.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
