Az elemzői várakozásokat meghaladóan nőtt a bruttó hazai termék (GDP) tavaly a negyedik negyedévben az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint, akik idén a tavalyit megközelítő vagy azt meg is haladó emelkedésére számítanak.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint 2018-ban 3,8 százalék körül lehet a GDP éves növekedési üteme a tavalyi 4 százalékot követően, 2019-ben ugyanakkor lassulhat a bővülés.
A CIB elemzése szerint az idén is erőteljes, de a tavalyinál valamivel lassabb, 3,5-3,7 százalékos ütemű GDP-növekedés valószínűsíthető – közölte Jobbágy Sándor, a bank elemzője.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is úgy vélte, hogy a lendület az idén is kitarthat: a GDP 3,5 százalék körül bővülhet, de megjegyezte, hogy a növekedés ennél nagyobb is lehet.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint ugyanakkor a növekedés akár jóval meg is haladhatja az optimistának tekintett 4,5 százalékos előrejelzésüket, jövőre pedig 3,6 százalékot várnak.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője 2018-ra 3,5, 2019-re pedig 3,3 százalékos GDP-növekedést vár, de ez felfelé is módosulhat az év folyamán.
(MTI)
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
