Az üzleti élet aknamezején a legtöbb vállalkozás a vezetői ismeretek hiánya miatt bukik el. A vállalkozásban mindenért a menedzser, az ügyek operatív irányítója felel. Adott esetben ez a saját vagyonát, sőt, szabadságát is érintheti.
A még a hatvanas évekből származó vicc szerint Abdullah és szép hitvese, a darázsderekú, őzikeszemű és gazellaléptű Leila hosszú gyalogos útra készülnek a sivatagon át.
„Ó, drága feleségem, te gazellaléptű, indulj előttem, én majd tíz lépéssel lemaradva mindig a nyomodban leszek!”
„Drága Uram, oroszlánbátorságú, tigriserejű Abdullah, amikor utoljára erre jártunk, én követtelek téged tíz lépéssel lemaradva a hagyomány és törvény szerint.”
„Igaz, igaz, drága feleségem, őszikeszemű Leila, de akkor nem is volt még aláaknázva a sivatag!”
Minden évben, mikor kiállok egy-egy új évfolyam elé, hogy majd bevezessem őket az üzleti jog rejtelmeibe, az örömön és lelkesedésen kívül mindig némi rossz érzés is elfog. Hallgatóim – leendő közgazdászok és menedzserek – még nem tudják, amit én igen:
ahol minden döntésnek komoly kockázata van, ahol a szó legszorosabb értelmében véve a lét a tét: a vállalkozás léte. Ezért aztán néhány éve új rendszert vezettem be: az első előadás tulajdonképpen még nem is a jogról szól, hanem ezekről kockázatokról – arról, hogy ez a kockázat hogyan csökkenthető.
A kilencvenes évek elején, az újkapitalizmus hajnalán a modern üzleti életet tanulva minket is sokkolt az a tény, hogy az USA-ban minden tíz induló vállalkozás közül nyolc tíz éven belül, öt pedig öt éven belül csődbe megy. A helyzet mára csak kicsivel lett jobb – a Statisticbrain májusi adatai szerint az induló amerikai vállalkozások egynegyede (!) vérzik el az első évben, 36 százaléka a másodikban, 44 százaléka pedig a harmadikban – igaz, a tizedik évben már tíz vállalkozásból nem nyolcnak, hanem „csak” 7,1-nek kell a piactól elbúcsúznia. A bebukások legfőbb oka a vállalkozó hozzá nem értése: 87 százalékban ez okolható a cégek tönkremeneteléért.
Ehhez (vagy akár Nyugat-Európa több országához) képest Magyarországon a helyzet összehasonlíthatatlanul jobb. A Bisnode Bedőlési Index (az újonnan induló vállalkozások egy éven belüli bedőlésének mutatója) 2011-ben 3,65, 2013-ban 4,07 volt – 2015-re már 3,01-re, 2016 végére pedig 1,67-re esett vissza: ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a magyar gazdaság (legalábbis ami a vállalkozások egy éven belüli bedőlését illeti) az amerikainál úgy 24-25 százalékkal jobban teljesít. Ami persze aligha vigasztalja azt a vállalkozót, akinek a cége lesz majd az az egy százalék, ami az indulás évére elvérzik, s azt a néhány tucatot, ami (bár erre pontos hazai adatok nincsenek) tíz év után már az induló százból ugyancsak kiesik a piaci szereplők közül.
A hazai bebukások legfőbb oka ugyancsak a hozzá nem értés, a vállalkozás vezetéséhez szükséges ismeretek hiánya. Amit a leendő menedzsereknek számtalanszor elmondok és minden órán sulykolok, az az, hogy – bár munkáját jó esetben számos szakember, könyvelő, jogász, HR-es támogatja majd – a vállalkozásban mindenért a menedzser, az ügyek operatív irányítója felel.
Amire egy gazdasági egyetem megtaníthatja, s meg is kell tanítania, az a kockázatok felismerése, felmérése és kezelése, ami kint, az aknákkal teli a sivatagban a túlélés legfontosabb biztosítéka.
Ennek pedig része a vállalkozás működésére vonatkozó jogi szabályozási környezet ismerete: ez a tudás nem csak piaci versenyelőnyt, de a napi veszélyek ellen védekezési lehetőséget is kínál. Az én tanári munkám akkor eredményes, ha a hallgatóim lesznek sikeresek – nem a vizsgákon (bár az sem árt), hanem kint, a gazdaságban. A többi már a hallgatókon, a jövő menedzserein múlik.
A megszavazott törvényjavaslat az egyéni vállalkozóktól a mikrovállalkozásokon és a kis- és középvállalkozásokon át egészen a nagyvállalatokig minden gazdasági szereplőt érint.
„Azért küzdünk, hogy a magyar vállalkozások erősebbek és sikeresebbek legyenek” – szögezte le a nemzetgazdasági miniszter.
A vállalkozásoktól is jelentős összegeket akar elcsatornázni a Tisza Párt gazdaságpolitikájáért felelős arca, Kármán András.
A programban összesen 50 milliárd forintot adnak vissza nem térítendő támogatás formájában a kis- és középvállalatok beruházásaira.
Cseh László egy podcastban osztotta meg a hallgatókkal, hogy a visszavonulása óta mivel telnek a napjai.
Hétfőn ülésezett az Országházban a Gazdasági Bizottság, ahol egyhangú döntés született az ügyben.
Az eredetileg a második világháború utáni évtizedekben szolgálatba állított bomba egy szempillantás alatt tette a földdel egyenlővé a célpontját.
„A kérdés leginkább az, hogy a kapitány talál-e további motivációt a munkához…”
