Új felfedezésre bukkantak a szegedi BYD gyár alatt – az egész beruházást a feje tetejére állíthatja

A szegedi feltárás híre már a nemzetközi sajtót is bejárta.

Egy felmérés szerint a magyar lakosság körében ma a Pick a legmegbecsültebb hazai márkanév.
Az 1800-as évek derekán igencsak gyenge lábakon állt a húsfeldolgozás az egész országban. Sikeres hentesmesterek bicskája is beletört abba, hogy készítményeik idő előtt megavasodtak, tönkrementek. A megoldás receptjét a téli idényben – tehát éppen a sertésvágási főszezonban – rendszeresen ide érkező olasz gesztenyesütők hozták el. De a makkon hizlalt disznókból készült szalámijuk nálunk nem lett igazán közkedvelt. Az első „magyarosított” szalámit 1850-ben Pesten gyártotta az olasz gesztenyesütő, Piazzoni.
Nagyjából ilyen körülmények között vágott bele a szalámi készítésbe a Pick család.
A dinasztialapító Pick Móritz Csehországból Újvidék érintésével valamikor az 1830-as években kereskedőinasként érkezett Szegedre. Öt év elteltével önálló kereskedő lett, vegyesboltot nyitott, de hamar átnyergelt egy jövedelmezőbb üzletre: sógorával, a Makóról származó Kapitel Ignáccal likőrkészítéssel, majd miután útjaik különváltak, a pálinkakereskedelemmel foglalkozott. Időközben a Pick család is öt fővel gyarapodott: megszületett Márk (a szalámigyár alapítója), János, Rozália, Teréz és végül Franciska.
Pick Márk egy szegedi zsidó család első gyermeke volt, aki kereskedőnek tanult, majd gabonakereskedő lett. 1869-ben boltot nyitott szülővárosában, ahol telente néhány mázsás tételben kezdett szalámit készíteni, hasonlóan más termény- és paprikakereskedéshez. Ugyanis nem Pick Márk volt az első szalámigyáros Szeged városában, de az általa alapított családi üzem vált a hazai élelmiszeripar egyik meghatározó vállalkozásává.
A téliszalámi pedig általa – a paprika és a halászlé mellett – Szeged egyik jelképe lett.
Pick Márk viszonylag későn, 37 évesen nősült meg. A lugosi rabbi lányát, a nála 21 évvel fiatalabb Weisz Katalint 1880-ban vette feleségül. Házasságukból öt gyermek született: a szegedi szalámit világhírnévhez juttató Jenő, az építészmérnök Móric, a családnevét megváltoztató szobrászművész Petri Lajos, Dezső, valamint egyetlen lánygyermekük, Margit.
Pick Márk először a Tisza Lajos körút 58. szám alatt bérelt egy földszinti helyiséget, majd miután azt a vállalkozás kinőtte, továbbköltözött. Részben a nyereségből, részben felesége, Weisz Katalin hozományából, valamint az apja, Pick Móritz után örökölt vagyonból vásárolt 1885-ben egy házat.
A Margit (ma Gutenberg) és a Zsinagóga (ma Bolyai János) utca sarkán álló épülethez hatalmas udvar tartozott, ahol Pick Márk kétszintes szalámiüzemet, valamint paprika- és kölesmalmot építtetett, ahol megkezdődhetett az iparszerű szalámigyártás.
1883-ban a szalámi készítést különválasztotta cége többi üzletágától, és olasz szakmunkásokkal kezdte meg a gyártást. Szalámigyárának manufakturális termelése a századfordulóra már évi 25–30 vagonra emelkedett.
A szalámigyártás hasznának egy tetemes részét a szegedi nagyzsinagóga építésére fordította.
Az első néhány évtizedben a Pick szalámit lóbélbe töltötték. Ezt később cellulóz alapú anyag váltotta fel. Pick szalámijának különlegessége volt a finom fűszerkeverék és a „nemes penész” fehér bevonata a héj külső részén, amit a dolgozók ecsettel kentek simára.
Érdekesség:
Amolyan városi legendaként maradt fenn, hogy Pick Márk csak gyártotta, de nem kóstolta meg a szalámit. Lévén zsidó származású, aki a krónikák szerint meg sem kóstolta saját készítésű termékét, hiszen az vallása tiltotta, mert nem volt kóser.
Időközben, 1892-ben Pick Márk meghal, de a gyár tovább fejlődik, mígnem 1990-ben a gyárat áthelyezik a Felső Tisza partra, a Zsótér és Maros utca közötti részre. A gyárterületet a Pick család részletekben vásárolja meg.
A Pick gyár a párizsi világkiállításon szalámijáért bronzérmet kap.
A Pick gyár a magyar élelmiszeripar egyik legjelentősebb üzemévé, a PICK szalámi pedig világmárkává válik.
1906-ban a Pick család megveszi a csődbe ment Tiani Szalámigyárat, így a Felső Tisza parti teljes ingatlan a család tulajdonába kerül. Az új telepet fekvése különösen alkalmassá teszi a szalámikészítésre, mert az állandó hűs tiszai levegő kedvező klimatikus viszonyokat biztosít az érleléshez.
Az üzletet özvegy Pick Márkné és fivére, Weisz Mihály vezeti, majd 1906-tól legidősebb fiú, Pick Jenő is belép a cégbe társtulajdonosként, aki hatalmas szerepet vállal a vállalat felvirágoztatásában.
Az első világháború a szalámigyárakat tétlenségre kárhoztatja, az összes raktárkészletet lefoglalják a hadsereg számára. A termelés 1920-ban indul újra. A Pick-szalámit 1917-ben védjeggyel látták el, s a gyár az iparág vezető helyére került, majd 1931-ben kartellszerződésre lépett a budapesti Hesz és a debreceni Vidori szalámigyárral.
A harmincas években meghódította a tengerentúli piacokat is, s igazi világmárkává vált.
Ugyanekkorra datálható, hogy a Pick-nél vízzel hűtött levegőt vezetnek az egyik füstölőbe, amely így használhatóvá válik mesterséges érlelésre melegebb időben is. Pick Jenő 1939-ben bejelenti, hogy több évig tartó kísérletezést követően sikerült nyáron is szalámit előállítani, melyet gyártani kezd. Ezzel az innovációval a cég újabb komoly piaci előnyökre tett szert.
A második világháború idején hadimegrendelésre konzervet és kenőmájast gyártanak, szalámi csupán alkalmi megrendelésekre készül, kis tételekben.
Az 1948-as államosítás után összevonták a Szegedi Vágóhíddal és a Szegedi Hűtőipari Vállalattal. A komoly beruházásokon átesett, s a továbbra is vezető exportőrnek számító Szegedi Szalámigyár és Húskombinát 1987-ben önállósult, majd 1992-ben Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. néven részvénytársasággá alakult, mely a budapesti, később a londoni tőzsdén is megjelent.
Érdekesség:
1948. március 26-án az üzemi bizottság elnöke felkeresi irodájában Pick Jenőt. Bemutatja neki megbízólevelét, amelynek értelmében a Minisztertanács kinevezi őt a vállalat vezetőjének. A volt tulajdonost átkíséri lakására, ráfordítja a kulcsot arra a vasajtóra, amely elválasztja a gyár épületét a Pick-háztól. Pick Jenő többet nem lép be az államosított üzembe.
A '70-es évek közepén megkezdődik az új szalámigyár építése a régi vágóhíd területén. A több mint egymilliárd forintos beruházás első szakaszában a húsfeldolgozó építése 1973-ra, a sertésvágó és zsírolvasztó üzem 1974-re fejeződik be. Párhuzamosan elkészül a laboratórium és a központi irodaház. Az építkezés látványos szakasza a 63 méter magas szalámiérlelő torony.
1992. június 30-án a Pick részvénytársasággá alakul át, a szegedi cégbíróság augusztusban jegyzi be a 2,27 milliárd forint alaptőkéjű céget Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaság néven. Novemberben kezdődik a Pick-részvények nyilvános kibocsátása. Az első körben 100 ezer darab ezer forint névértékű részvényt készpénzért, 113 500 darab részvényt pedig kárpótlási jegyért lehet megvásárolni.
Még ezen év telén a Pick-részvényeket bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére.
A nagy érdeklődés mellett már az első nap 21 ezer darab részvény forog. Az első három nap forgalma árfolyamértékben 35 millió forint.
1999-ben az alapítás 130. évfordulója tiszteletére rendezett jubileumi ünnepség keretében megnyílik Szegeden a Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum.
2007-ben az Európai Bizottság védett eredetűnek minősíti a szegedi szalámit. A védett termékek uniós listáján levő 800 cikk között ez az első magyar termék, a világon más termék ilyen névvel nem forgalmazható.
2009-ben, az alapításának 140 éves évfordulóját ünneplő Pick Szeged Zrt. elnyeri a minőségközpontú tevékenység egyik legrangosabb magyarországi elismerését, a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díjat, míg 2011-ben a „Gazdasági Nívódíjat” nyeri el.
A Pick Szeged Zrt. az egyetlen olyan húsipari vállalat, amely két hungarikummá nyilvánított termékkel büszkélkedhet.
Egy felmérés szerint a magyar lakosság körében ma a Pick a legmegbecsültebb hazai márkanév.
Hungarikum
A téliszalámi Pick Márk által a XIX. század végén kifejlesztett és azóta is titokban őrzött egyedi recept alapján készül, sertéshús és sertésszalonna felhasználásával, titkos fűszerezéssel, hideg füstöléssel, hagyományos, szárításos érleléssel, közel 100 napon keresztül. A téliszalámi csakis természetes alapanyagokból, az előírásoknak megfelelően tenyésztett, nagysúlyú sertésekből készülhet. A húst darálás helyett vágják, hogy a szövetek ne sérüljenek. A fűszerszobában zamatos fűszerek kavalkádjából mérik ki téliszalámihoz szükséges mennyiséget, hogy miből mennyit, az a szalámimester által őrzött hétpecsétes titok. Az érlelési folyamat végére alakul ki felületén az egyedi szürkésfehér nemespenész. Az egyedülálló ízvilág megteremtéséhez a szaktudás mellett elengedhetetlen a közeli Tisza folyó állandó hűvös levegője és Szeged város kedvező mikroklímája.
Nyitókép: hungarikum.hu