Az író, mint termék avagy tartalommarketing a gyakorlatban
2016. február 03. 11:12
20 napos Jack London emléktúrát tett meg Centauri, az álnév mögé rejtőző kortárs magyar író. Az utazását a Facebookon szervezte és tudósított is naponta róla. Online naplóját kommentelni lehetett és megszavazni hova menjen, melyik városba stoppal a következő napon. A sikeres kaland végén felmerül, vajon csupán kortárs író vagy remek tartalommarketinges szakember-e Centauri, hiszen ezzel az akcióval valami olyanra használta a közösségi médiát, amire valószínűleg Mark Zuckerberg álmaiban sem gondolt volna.
2016. február 03. 11:12
p
0
0
0
Mentés
Admin
„A tartalommarketing egy olyan digitális reneszánszát élő marketingmódszer, amelynek az a célja, hogy a célcsoport számára hasznos tartalmat hozzon létre, amellyel a tartalom fogyasztóját fokozatosan vásárlóvá konvertálja, egy olyan médiaplatformon keresztül, melynek központjában a saját médium(ok) állnak – mindezt pedig nem kampányszerűen, hanem a folyamatszemlélet alkalmazásával.”
A nevem (Jack) Centauri
A poén az egészben pont azon a felületen tudósította anabázisát (mert a barlangos kaland után elég kikészült) Centauri, amin többségében olyan emberek közösködnek, akik azt sem tudják ki volt Jack London és olvasni sem szoktak manapság a Facebookon kívül semmit sem. Annak az íróembernek állított emléket viszontagságos magyarhonban tett utazásával, aki éneklő kutyákról és aranylázról írt és csavargott Amerika szerte. Volt minden, osztriga és fókahalásztól haditudósító és farmer is és fiatalon bele is halt a szenvedélyeibe vidéki birtokán. Állítólag öngyilkos lett, de ez túl szép lenne, hogy igaz legyen, és tudjuk minden író hazudik, ezért is műveli az irodalmat, mint foglalkozást.
Centauri, Jelky András szellemi unokájaként tehát fogta magát 45 kilónyi csomagjával, elindult stoppolni és szerencsét próbálni, mint a mesében Magyarországon. A következő napok céljait mindig megszavaztatta fészbukos követőivel, de biztonság kedvéért szállásokat is lefoglalt bizonyos városokban, melyeket vagy fel tudott használni vagy sem és volt 48 órás pihenőidő is szerencsére, hogy ne haljon bele a túrába azért. A célja nem volt titkos, egyfajta író-olvasó találkozót szervezett online 20 napig, illetve következő könyvét népszerűsítette, a Jákob botját. Hogy legyen benne csavar, azonkívül, hogy a nép fia találkozhatott végre élőben egy hús és vér kortárs íróval, mindössze 5.000 forintot vitt magával és ebből ki is bekkelte mind a 20 napot. Étel és italt vitt magával azért, de gyakorlatilag az emberek bizalmára hagyatkozott végig.
Nem írónak való vidék ez?
Aludt a Balaton vizébe fagyott vitorlásban mínusz 12 fokban, autómosóban, színpadon és a Szeleta nevezetű barlangban is ősemberkedett egy éjszaka. Meleg szállást is kapott, volt amikor egy ismeretlen hölgy jóvoltából szállodába került egy meleg szállásra. Minden percében, amikor Wi-Fi-hez jutott tudósított, a követői pedig remek tanácsokat adtak neki, sokszor rajtuk múlt, hogy nem fagyott oda az autópályához. Nemcsak autóstoppal tolta a Jack London emléktúrát, hanem vonatra is felkerült egy ajándékjegy jóvoltából, volt Szegeden, Miskolcon, Debrecenben és Balatonakarattya Agip benzinkútja lett a második otthona, mivel, mint egy jó regényben itt kezdődött és végződött a túrája.
Persze a követők közben azért kaptak irodalmi csemegéket, egy rakat Jack London idézetet és a Jákob botja részleteit, mert Centauri nevelte is a közösségi médiás tömeget és nem középiskolás fokon. Érdekes volt az is, az olvasók miatt utazott stoppal állítólag, de véletlenül irodalmároknál talált szállás többször is. Így került Lovasra (ahol tűzifát is hasogatott a szállásért) a vajdasági író fenegyerek Fenyvesi Ottó tanyájára és a Drót magazin főszerkesztőjének Weiner Sennyey Tibor lakására is Szentendrén (itt egy videós interjú is készült vele, ahol láthatjuk az irodalmárokat mennyire élvezik egymás társaságát pipával és fura színű italokkal megtámogatva), aztán még a budai Nyitott Műhelybe is felbukkant, ahol a színpadon hált, az irodalom oltárán stílusosan.
Nem volt végig ennyire elkényeztetve, mert kapott zord időjárást is, szelet, hideget és zimankót. A Szeleta barlangi éjszaka pedig elég betett neki, lábadoznia is kellett, habár nem jött medve vendégségbe hozzá, mint Leonardo Dicaprio-hoz a Visszatérőben szerencsére, se helyi indiánok (csupán Szegeden akarták kirabolni a Napfény városában). Pedig mi lett volna nagyobb reklám az új könyvének: a szerző nem tudta befejezni utolsó művét, mert egy szlovák medve darabokra marcangolta. Így a balatonakarattyai autómosóban töltötte utolsó éjszakáját, pedig egy rajongója kandallós és kutyás lakásába is invitálta, de ugye Jack London kötelez, meg nem is lett volna hiteles a huszadik napot ágyban és párnák között töltenie.
Az ember, aki móresre tanította Mark Zuckerberget
Ugye nem kell az olvasóknak elmondani, hogy kortárs magyar írónak több a levegő Izlandon, mint Magyarországon (erről Dunajcsik Mátyást érdemes elolvasni). Könyvet kiadni és népszerűsíteni ma hazánkban elég nagy kihívás és anyagilag is veszteséges, nemcsak egy írónak, de egy kiadónak is. Centauri túrája tehát remek marketingcsali is egyben, sőt gyakorlatilag a Facebook hirdetési megoldásainak érvényességét is megkérdőjelezi. Mi más ez a Jack Londonozás, ha nem egy remek tartalommarketinges akció, ami ugyan le van irodalmi mázzal öntve, de mégis a névtelenség mögé bújó (igaz aki felvette vagy szállást adott neki láthatta az arcát is) írót, mint terméket adta el kirobbanó sikerrel, hiszen rádiók, bulvár és irodalmi orgánumok mind erről szólnak mostanában és remélhetőleg a Jákob botját is el fogják kapkodni, mint a cukrot. Arról nem is beszélve Centauri vérszemet kapva a sikeres túrától már egy újabb titokzatos utazást pendített meg a közösségi médiás felületén követői számára.
Miért is volt ez akkor tartalom marketinges utazás? Mert olyan marketing technikát sejtet, ami egy célcsoport (Centauri rajongói és leendő olvasói) számára hasznos, értékes és jelentőséggel bíró tartalmat terjesztett, ezzel hatott a viselkedésükre (hiszen így szerzett szállás és mindennapi betevőt is sokszor), mindezt úgy tette, hogy minden érintett fél az akció során jól is járt. A tartalommarketing nem ördögtől való dolog, de az internet mindenhatóságával és annak tartaloméhségével ismét felelevenítették eme régi metódust.
Az író, mint termék
Nem beszélve arról, ma a könyvet vásárló réteg már tudatosan választ tartalmat, tehát hatalmat kapott a kezébe, látható ez Centauri követői köréből is. Elég lenne róluk egy szociológiai elemzést készíteni, kiderülne, hogy tudatos vásárlók és nem vennének zsákbamacskát, tehát tudták mit és kit választanak (nyilván a Jákob botja is ott fog figyelni a könyvespolcukon). Kortárs írónk tehát eleve tudta és ismerte a célcsoportját, ennek a demográfiailag és pszichográfiailag behatárolt célcsoportnak írta a naplóját is (és nem magának, hiszen ezt itt alkalmazott irodalom volt eleve), eleve számukra készült a tartalom, alkalmazkodva a fészbukos követők információs és esztétikai igényeihez (hiszen videók, fotók is készültek 2016 itc technológiájának megfelelően). Centauri Mark Zuckerberg találmányával visszatérő és hűséges ügyfeleket is szerzett (gondoljunk az akarattyai vitorlás gazdájára, akivel 2x-er is találkozott). Látható ebben az esetben az író személye termékként is jelen volt mind a 20 napon. Idegeskedtek is, amikor későn jelentkezett be az online felületre a rajongói. The Show Must Go On!
Érdemes belegondolni abba is, mi lett volna, ha Centauri nem utazik sehova, hanem bejárja ezeket a helyeket és ír egy hagyományos naplót, majd posztolja a Facebookon és hirdetéseket vesz minden egyes bejegyzéshez. Vajon működött volna a dolog vagy sem marketing szempontból, mi lett volna a Jákob botjával és a rejtélyes szerző népszerűségével? Vajon ez az értékes tartalom, hiszen a szerző mind neves éneklő kutyás elődje az életét tette kockára olvasóiért, kapott volna ekkora figyelmet? Különösen érdekes ez a kérdés, hiszen offline tartalomról van szó. Nyilván írásról van szó és majd papíron is megjelenik a kalandos Jack London túra, de a cél, a Jákob botja nem lesz online elérhető, hacsak nem elektronikus könyvként valamikor a távoli jövőben. Kérdés ezután hányan követik majd Centauri példáját és hekkelik meg a Facebookot, hiszen láthatóan a tartalommarketingben ma már minden lehetséges.
Kétszáz éve, 1824-ben született Podmaniczky Frigyes, Budapest legendás városépítő és -szépítő személyisége, fővárosunk „vőlegénye”. Vele kezdjük Pest-budai arcok sorozatunkat.
