Miután két hete azzal volt tele a sajtó, hogy a fagy hatalmas károkat okozott a szőlőkben, a Művelt Alkoholista utánajárt pár kisebb borászatnál, hogy megkérdezze őket, valóban ennyire komoly károkat okozott-e a tél. Mint kiderült: nem feltétlenül.
Két hete járt körbe a hazai sajtóban Varga Péter pesszimista előrejelzése a téli fagy okozta károkról, amelyet ő húszmilliárd forintra saccolt. „Országosan 25-30 százalékos terméskieséssel a legjobb esetben is számolnunk kell, ami az átlagosnak tartott 350 millió literes éves bortermeléssel számolva 100 millió litert jelent. Amennyiben 200 forintos átlagárral számolunk, akkor a veszteség akár 20 milliárd forintra is rúghat. A károk területileg igen differenciáltan jelentkezhetnek” - vélte akkor a badacsonyi borász.
Az alföldi területek fagytak meg
Pár napra rá kiderült, mit jelent ebben az esetben a területi differencia: Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának közlése szerint a hőmérséklet éjszakánként azokban a napokban többször is elérte a mínusz húsz Celsius-fokot, ezért durván károsodhattak a szőlők a hajós-bajai, a csongrádi, a kunsági borvidék déli részén, valamint a szekszárdi borvidék egyes részein. A Művelt Alkoholista blogot azonban nem hagyta nyugodni a kérdés, ezért megkérdezett pár borászt, tényleg ennyire rossz-e a helyzet.
„Találkoztam olyan véleményekkel, hogy egyrészt a szőlőt nem véletlenül szokták domboldalba telepíteni, másrészt a mezőgazdaságban mindig is akadtak mézeshangú rókák, akik egyetlen alkalmat sem mulasztanának el, hogy szerenádot adjanak a kármentő alapok kezelőinek” - áll a cikkben. A kármentő alapokról működéséről a blog megtudta azt is, hogy a kisebb borászatok számára teljesen elérhetetlenek, sőt tapasztalataik szerint befizetéseikkel ők tartják fent a rendszert.
Ápoljuk kertjeinket
A Művelt Alkoholista által megkérdezett borászok közül senki nem aggódott a fagy miatt. A névtelenül nyilatkozó borászok elmondták, hogy az ő domboldalba telepített szőlőik estében nem szoktak végzetes kárt okozni a mínusz 15-20 fokos negatív csúcsok, valamint felhívták a figyelmet arra is, hogy a gondos és alapos szőlészeti munka, illetve a megfelelő művelésmód sokat segíthet, ha a szőlő fagytűréséről van szó. „Magyarországon 10-20 évente lehet ilyen fagykár, amely megmutatja a szőlő telepítésének határait. Azokról a területekről, amelyek ennél sűrűbben komoly fagykárokat szenvednek, azt gondolom kijelenthetjük, szőlőtelepítésre nem alkalmasak” - zárul a blogposzt.