Ernesto Sábato világhírű argentin író, festő, politikai aktivista kilencvenkilenc éves korában hunyt el. Első, Az alagút című regénye az egzisztencializmus klasszikusának számít.
Kilencvenkilenc éves korában elhunyt Ernesto Sábato világhírű argentin író, festő, politikai aktivista. Három megjelent regénye közül az első, Az alagút (1948), amelyet 1987-ben magyarul is kiadtak a Modern könyvtár sorozatban, az egzisztencializmus klasszikusának számít. A fizikusból lett író 1984-ben megkapta a spanyol Cervantes-díjat, amelyet előtte csak egy argentin szerzőnek ítéltek oda, Jorge Luis Borgesnek. Sábato június 24-én töltötte volna be 100. életévét.
Sábato a katonai diktatúra utáni első polgári elnök, Raúl Alfonsín felkérésére 1983-ban elvállalta annak a tényfeltáró bizottságnak a vezetését, amely a diktatúra idején történt politikai gyilkosságokat, kínzásokat, jogsértéseket, az eltűntek sorsát vizsgálta, és tanúvallomások alapján elsőként foglalta jegyzőkönyvbe a hadsereg által elkövetett jogsértéseket. Sábato ötvenezer oldalnyi jegyzőkönyv alapján állította össze a Nunca más (Soha többé) címmel ismertté vált jelentést. A jelentés a katonai diktatúra (1976-1983) alatt elkövetett jogsértések legfontosabb dokumentuma lett, mely ráadásul a tettesek elleni perek alapjául szolgált.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A transzhumanizmus egyik prófétája, Ray Kurzweil szerint a mesterséges intelligencia már 2029-re meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez még bőven csak a kezdet.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A 200 méteres hátúszás olimpiai bajnoka a Duna Arénában 25 méteres medencében is megmutatta, ki az úr a háznál.
Valóra válhat a magyar focista álma.
