Kilencvenkilenc éves korában elhunyt Ernesto Sábato világhírű argentin író, festő, politikai aktivista. Három megjelent regénye közül az első, Az alagút (1948), amelyet 1987-ben magyarul is kiadtak a Modern könyvtár sorozatban, az egzisztencializmus klasszikusának számít. A fizikusból lett író 1984-ben megkapta a spanyol Cervantes-díjat, amelyet előtte csak egy argentin szerzőnek ítéltek oda, Jorge Luis Borgesnek. Sábato június 24-én töltötte volna be 100. életévét.
Sábato a katonai diktatúra utáni első polgári elnök, Raúl Alfonsín felkérésére 1983-ban elvállalta annak a tényfeltáró bizottságnak a vezetését, amely a diktatúra idején történt politikai gyilkosságokat, kínzásokat, jogsértéseket, az eltűntek sorsát vizsgálta, és tanúvallomások alapján elsőként foglalta jegyzőkönyvbe a hadsereg által elkövetett jogsértéseket. Sábato ötvenezer oldalnyi jegyzőkönyv alapján állította össze a Nunca más (Soha többé) címmel ismertté vált jelentést. A jelentés a katonai diktatúra (1976-1983) alatt elkövetett jogsértések legfontosabb dokumentuma lett, mely ráadásul a tettesek elleni perek alapjául szolgált.