A fődíj Thaiföldre került, de mi sem maradtunk hoppon: Kocsis Ágnes Pál Adrienn című filmje FIPRESCI-díjat kapott az Un certain regard - Egy bizonyos nézőpont válogatásban, amely a filmfesztivál második legjelentősebb szekciója. A franciák nagyasszonya, Juliette Binoche és a spanyolok bikája, Javier Bardem is megdicsőült.
Óriási meglepetést okozott a 63. cannes-i filmfesztiválon a Tim Burton vezette zsűri, amely a thaiföldi Apicsatpong Víraszethakul Bunmi bácsi, aki emlékszik előző életeire című filmjének ítélte vasárnap az Arany Pálmát. A kísérleti jellegű szürreális művészfilm egy élete végére érő vidéken élő öregember története, akinek halála előtt megjelenik elhunyt felesége és fia szelleme. Az Arany Pálma után a második legjelentősebb díjat, a zsűri Nagydíját a francia Xavier Beauvois Des hommes et des dieux (Emberek és istenek) című filmje kapta. Az alkotás az 1996-ban Algériában meggyilkolt francia szerzetesek történetéről szól, a főszerepben Lambert Wilsonnal.
A legjobb női alakítás díja is Franciaországban maradt: Juliette Binoche az iráni Abbász Kiarosztami Olaszországban forgatott Copie conforme (Hiteles másolat) című filmjében nyújtott alakításáért érdemelte ki. A legjobb férfi alakítás díját megosztva kapta a spanyol Javier Bardem a mexikói Alejandro Gonzalez Inárritu Biutiful-jában nyújtott teljesítményéért, és Elio Germano, az olasz versenyfilm, Daniele Luchetti La nostra vita című alkotásának főszereplője. A legjobb rendezésért járó díjat az elsősorban színészként ismert Mathieu Amalricnak Turné című filmjéért ítélte oda a zsűri. A francia film érdemelte ki a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját is a hivatalos versenyprogramban, amelyről a filmes seregszemlére akkreditált kritikusok a nemzetközi zsűritől függetlenül döntöttek.
Kocsis Ágnes Pál Adrienn című filmje, még szombaton, ugyancsak FIPRESCI-díjat kapott a már említett Un certain regard-Egy bizonyos nézőpont válogatásban, amely a cannes-i filmfesztivál második legjelentősebb szekciója. A zsűri díját a csádi Mahamat-Saleh Haroun Sikoltó ember című drámájával érdemelte ki, amely 13 év után az első afrikai versenyfilm volt Cannes-ban. A legjobb forgatókönyvnek járó díjat a dél-koreai Li Csang Dong Költészet című filmjének könyve nyerte el. Magyarországot a hivatalos versenyprogramban az idén Mundruczó Kornél a Szelíd teremtés - A Frankenstein-projekt című filmje képviselte.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Egy helyi lakos elmondása szerint öt lövés dördült el egymás után.
Miként lehet a pszichológiai és pedagógiai kutatási eredményeket játékos formában a tanári hivatás, azon belül kiemelten a tehetségpszichológia szolgálatába állítani? Erre a kérdésre kíván választ adni egy magyar fejlesztésű szakmai beszélgetőkártya-sorozat.
