Újabb és újabb törvényekkel korlátoznák a szólásszabadságot az online platformokon az EU-ban, az amerikaiak az ENSZ-ben mennének neki a gyakorlatnak.
Szeptemberben ül össze az ENSZ közgyűlése, az amerikaiak pedig igazi bombameglepetéssel szolgálnak majd: a Politico információi szerint a Trump-adminisztráció egy olyan globális nyilatkozatot akar előterjeszteni a szólásszabadság témájában, ami elsősorban az európai technológiai (túl)szabályozást veszi célkeresztbe.
A lap megszerezte a nyilatkozat tervezetét, amit az amerikaiak azzal a szándékkal küldtek körbe az egyes ENSZ-tagállamokban, hogy a kormányfők aláírják azt a szeptemberi ülésig.
Mint a lap írja,
a dokumentum elítéli az „új törvényeket” és az „szabályozási kereteket”, amelyek szerintük veszélyeztetik a szólásszabadságot világszerte a „történelmileg demokratikus országokban”.
Trumpék korábban sem titkolták averzióikat az európai gyakorlattal szemben, mint a lap felidézi, 2025 februárjában az akkor frissen megválasztott amerikai alelnök, J. D. Vance ki is mondta, hogy nem Oroszország vagy Kína jelenti az Európára leselkedő legnagyobb fenyegetést, hanem saját fellépése a szólásszabadság ellen. És télen még egy kongresszusi jelentés is megerősítette: az EU-ban bizony cenzúra zajlik.
Ezt is ajánljuk a témában
A dezinformáció, gyűlöletbeszéd és a rendszerszintű veszélyek elleni küzdelem jegyében cenzúrát gyakorol az EU az amerikai kongresszus tavalyi jelentése szerint. A kongresszus igazságügyi bizottságának elnöke és az EU biztosa közti levelezés sem segített dűlőre jutnia a feleknek afelett, hogy cenzúráról van-e szó vagy sem.
Sarah Rogers, az Egyesült Államok nyilvános diplomáciáért felelős államtitkára csütörtökön az X-en közzétett bejegyzésében azt nyilatkozta, hogy az OECD-ben a közelmúltban folytatott tárgyalások részeként elkészült egy „szólásszabadságról” szóló dokumentum tervezete, de cáfolta, hogy ezzel felül akarnák írni például az európai digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA).
Két EU-tisztviselő megerősítette, hogy a tervezetet most köröztetik Brüsszelben, mielőtt az Egyesült Államok szeptemberben nyilvános aláírói rendezvényt szervez az ENSZ-ben.
A lap emlékeztet: Európában jóval szigorúbban szabályozzák, mit lehet közölni és mit nem, a DSA pedig a dezinformációkat a választásokat fenyegető veszélyként értékeli, és erre összpontosít – azonban sokak szerint ez csak ürügy a véleménynyilvánítás elfojtására.
Egy német zöldpárti képviselő azt mondta erre a Politicónak, hogy Trumpék minden echnológiai szabályozásban cenzúrát látnak, egy francia liberális kollégája szerint pedig egy „globális vadnyugatot” hoznának létre a szólásszabadság mögé bújva.
A dokumentum mindemellett az online platformokat is igyekszik védeni a kormányzati beavatkozástól, és úgynevezett védett beszédtémákat i skijelöl, ahol nem kellene érvényesülnie moderálásnak, mint a választási folyamatokról szóló beszélgetések, biológiai tények (ezzel alighanem az LMBTQ-lobbinak akarnak odaverni) és hasonlók.
Nyitókép: Arsboni
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
A daganat áttéteket képzett a volt elnök csontjaiban, ami sok szempontból rendkívül legyengíti és korlátozza Bident a mindennapi életben.
Zelenszkij szerint az orosz elnök nem képes katonai sikereket elérni Ukrajnában, ezért kétségbeesetten keres olyan szimbolikus győzelmeket, amelyekkel igazolni tudja a kolosszális veszteségeket a saját lakossága előtt.
A rendeletek nyilvános aláírásakor Donald Trump azt hangoztatta, hogy az iparágat akarják felszámolni, ami a születés jogán járó állampolgárság intézményére épül.
Madrid számos kritikát kapott a történtek miatt, de sokaknak az egymillió bevándorló legalizálását jelentő tervük sem tetszik.
Az USA és Irán ugyanakkor nem tárgyalnak az irániak szerint.
Az ukrán erők egy orosz olajfinomítót vettek célba Tatárföldön, miközben áramszünet történt a megszállt Szimferopolban.
Óriási pofonba szaladtak bele a miskolciak.
