Magyar Péter épp követeli vissza a migrációs bírságokat Brüsszeltől, de a jogi realitások nem neki kedveznek

Újabb feszült fejezet nyílhat Budapest és Brüsszel kapcsolatában, miután Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya vissza fogja követelni az Európai Uniótól a Magyarországra kirótt, 

Az Euronews beszámolója szerint a kormányfő a hétéves uniós költségvetés elfogadásához szükséges vétójogot tervezi felhasználni zsarolási alapként, elemzők szerint azonban rendkívül kétséges, hogy ez a taktika sikeres lehet-e a merev uniós jogi és pénzügyi szabályozással szemben.

A konfliktus gyökere az Európai Unió Bíróságának döntése, amely 200 millió eurós egyszeri büntetést és napi egymillió eurós bírságot szabott ki Magyarországra, amiért a korábbi Orbán-kormány nem hajtotta végre a menekültügyi szabályok módosítását előíró korábbi ítéletet. Bár Magyar Péter az áprilisi választási győzelme után a bírságok gyors rendezését ígérte, a gyakorlatban eddig nem történt előrelépés: 

A miniszterelnök az Euronews kérdésére válaszolva politikai döntésnek és elfogadhatatlannak nevezte a büntetést, arra hivatkozva, hogy az európai fősodor ma már az általa is képviselt radikálisabb határvédelmi intézkedéseket és a menekültügyi eljárások unión kívülre helyezését támogatja.

Az Európai Bíróság ítéletei kötelező érvényűek, és az uniós jognak nincs olyan szabályozási mechanizmusa, amely lehetővé tenné a jogszerűen kiszabott és behajtott bírságok utólagos visszatérítését pusztán politikai alku alapján. Bár az Európai Bizottság valóban kísérletezik külső menekültügyi központok létrehozásával, ez nem törli el visszamenőleges hatállyal a korábbi magyar jogsértéseket. Így a miniszterelnök azon kijelentése, miszerint a változó európai hangulat miatt visszajár a büntetés összege, inkább tűnik belpolitikai retorikának, mintsem megalapozott jogi stratégiának.

Hasonlóan kérdéses a határidők elmulasztása miatt 2024-ben és 2025-ben végleg elveszített 2 milliárd eurós poszt-pandémiás újjáépítési forrás sorsa is. Magyar Péter azzal számol, hogy az év végéig lezárandó hétéves uniós költségvetés elfogadásához szükséges egyhangú döntést használja majd fel arra, hogy kikényszerítse a pénz visszafizetését. A költségvetési vétóval való fenyegetőzés azonban kétélű fegyver. Az uniós pénzügyi szabályok rendkívül szigorúak, az elévült vagy határidő miatt elveszett források újraélesztésére nincs törvényes út, Brüsszel pedig aligha fogja a saját pénzügyi szabályzatát áthágni egyetlen tagállam politikai nyomására.

Magyar Péter ugyan májusban megállapodott Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel a korábban jogállamisági „aggályok” miatt befagyasztott 16,4 milliárd eurónyi kohéziós és újjáépítési forrás felszabadításáról, ez a siker is erősen feltételes. Magyarországnak ugyanis egy sor szigorú reformot kell végrehajtania és teljesítenie ahhoz, hogy a pénzhez ténylegesen hozzá is férhessen. Az Euronews által bemutatott helyzet így azt mutatja, hogy miközben a kormányfő magabiztos győzelmi jelentéseket fogalmaz meg, a milliárdos bírságok és az elveszített források visszaszerzése a valóságban szinte áthághatatlan jogi és intézményi akadályokba ütközhet. 

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP