Kitörhet-e az atomháború India és Pakisztán között?

Egy nemzetközi tudóscsoport már 2019-ben lemodellezte, milyen eseménysort indíthatna el egy, az indiai parlamentet érő iszlamista terrortámadás. A rémálomba illő végkifejlet a Pakisztán és India közötti atomháborúban csúcsosodott ki. A BBC  most ennek nyomán vette górcső alá a két ország közötti legújabb konfliktust.

Az áprilisi kasmíri terrorcselekményt követő katonai műveleteknek ugyan sikerült gátat szabni, és egy amerikai segítséggel létrejött tűzszünettel ismét elejét venni a hátborzongató lehetőségnek,

Megkerülhetetlen tényező

A mostani konfliktusban Pakisztán játszotta ki elsőként a nukleáris kártyát, amikor a konvencionális katonai válaszlépések mellett határozottan emlékeztette szomszédját, hogy az egy atomhatalommal áll szemben.

Donald Trump amerikai elnök nem véletlenül beszélt arról a hét első felében, hogy nem pusztán tűzszünetet sikerült kötni a két ország között, hanem az Egyesült Államok „megakadályozott egy atomkonfliktust”.

Május 12-én Narendra Modi indiai miniszterelnök egy beszédében úgy fogalmazott:

Hozzátette:

Becslések szerint a két ország külön-külön nagyjából 170 atomfegyverrel rendelkezik. Ezek jó része szárazföldi és tengeri platformokról vethető be, míg a szakemberek azt valószínűsítik, hogy a légi célba juttatás terén Indiáé az előny.

A véletlen is katasztrófához vezethet

Míg India hivatalosan továbbra is elkötelezett az 1998 óta életben lévő, a nukleáris támadás megindítását tiltó doktrínája mellett, ez az álláspont 2003 óta egyre kevésbé sziklaszilárd (vegyi vagy biológiai támadásokra válaszul ekkortól engedélyezték a nukleáris válaszcsapást).

A szakértők szerint, bár Pakisztán nem rendelkezik hasonló szabályozással, náluk is léteznek azok a vörös vonalak, amelyek ilyen jellegű válaszcsapást válthatnak ki: jelentős területi veszteség, kulcsfontosságú katonai eszközök megsemmisülése, gazdasági ellehetetlenítés vagy politikai destabilizáció.

A BBC összefoglalója kiemeli, hogy a nukleáris eszkaláció akár véletlenül is bekövetkezhet:

Nincs ok az optimizmusra

„Amikor nukleáris fegyverek bevetésétől is tartani kell, mindig elfogadhatatlan mértékű veszély áll fenn” – nyilatkozta John Erath, a Fegyverzet-ellenőrzési és -korlátozási Központ (Center for Arms Control and Non-Proliferation) vezető politikai igazgatója a BBC-nek.

A szakember szerint ugyanakkor a nukleáris fegyverek jelenléte olyan állandó kockázatot hordoz magában, amelyet soha nem lehet teljesen kizárni, függetlenül attól, hogy mennyire tapasztalt a vezetés, vagy mennyire visszafogottak a szándékok.

***

Fotó: Getty Images